Egyelőre öten jelentkeztek az IMF élére

Az Európai Unió kormányai megkezdték az egyeztetést, hogy ki legyen az a jelölt, akit majd a Nemzetközi Valutaalap (IMF) élére javasolnak. Az IMF eddigi vezérigazgatója, Christine Lagarde azután távozott a szervezet éléről, hogy az Európai Központi Bank (EKB) elnöki posztjára jelölték. Egyelőre öten jelezték indulásukat a posztért.

A washingtoni székhelyű IMF-et hagyományosan egy európai, míg annak testvérintézményét, a Világbankot egy amerikai szokta vezetni.
Lagarde 2011. július 5-én vette át az IMF irányítását, ő a szervezet 11. vezérigazgatója és egyben az első női irányítója,  akit 2016. július 5-én választottak újra öt évre. Posztjáról hivatalosan szeptember 12-én távozik, mivel Mario Draghit váltja majd az Európai Központi Bank (ECB) élén.

Bruno le Maire francia gazdasági miniszter koordinálja a jelöltállítást az európai kormányok között. Francia bejelentés szerint jelenleg öt indulóról tudni: a holland Jeroen Dijsselbloem, az euróövezet pénzügyminisztereinek fóruma, az eurócsoport volt vezetője,  Nadia Calvino spanyol gazdasági miniszter, a portugál Mario Centeno, az eurócsoport jelenlegi elnöke, Olli Rehn, a finn jegybank elnöke és Krisztalina Georgieva, a Világbank vezérigazgatója, korábbi uniós költségvetési biztos.

Bruno le Maire tervei szerint július végére megszületik az európai jelölt személyéről a döntés. Egy EU-s illetékes szerint ha mégsem, akkor a G7-ek augusztus 24-26. között Franciaországban zajló csúcsértekezletének idején döntenek az illetékesek.

Az IMF pénteki közleményében jelezte: július 29-én kezdődik és szeptember 6-áig tart a jelöltállítás az IMF élére. Jelöltet bármelyik tagország indíthat, az új vezérigazgatót legkésőbb október 4-éig tervezi megválasztani a tagországokat képviselő Kormányzótanács, még azelőtt, hogy október 14-20. között megtartanák az IMF és a Világbank szokásos éves közgyűlését Washingtonban.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: MTI/Reuters

Friss hírek

100 millió eurós bírságot kapott a Continental

Még mindig nem csengett le teljesen a Volkswagen-csoportot 2015-ben megrázó dízelbotrány. A Continental most - közel 9 évvel később - kapott egy 100 millió eurós bírságot, amiért nem akadályozta meg, hogy alkalmazottai részt vegyenek a dízel-kibocsátási csalásban.

Read More »

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »