Az atomenergia felé fordulna Lengyelország

A jelenlegi 80 százalékról 30 százalék alá kívánják csökkenteni Lengyelországban a szénalapú áramtermelés arányát 2040-re – derül ki a lengyel energiaügyi tárca által pénteken bemutatott hosszútávú stratégiából. 

A 2040-ig megvalósítandó lengyel állami energiapolitika tervezetét az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) által szervezett december eleji katowicei klímacsúcs előtt ismertették. A tervet az energiaügyi tárca társadalmi konzultációra bocsátotta.

A projektet bemutató Krzysztof Tchórzewski lengyel energiaügyi miniszter szerint a tervezet egyrészt az ország energiafüggőségének felszámolását célozza, másrészt teljesíti az Európai Bizottság elvárásait a széndioxid-kibocsátás csökkentésére, a CO2-kibocsátás így 2030-ig 30 százalékkal csökkenne 1990-hez képest.

  • Szén helyett atom
A stratégia szerint a jelenlegi áramfogyasztási szint megőrzése esetén 2030-ra az áram 60 százalékát állítanák elő szénből. A növekvő áramigényt más forrásokból fedeznék, 2033-tól kezdené meg működését az első lengyelországi atomerőmű-blokk, majd ezt követően 2043-ig minden második évben újabb blokkokat állítanának üzembe.

A földgázt csak átmenetileg, kiegyenlítésképpen használnák energiaforrásként. A cseppfolyós gáz (LNG) befogadására szánt, a balti-tengeri Swinoujsciében létesített kikötő bővítésének, a Baltic Pipe dán-lengyel gázvezeték tervezett megépítésének, valamint a hazai gázkitermelésnek köszönhetően 2037-40-ben évi mintegy 5 milliárd köbméter gázt használhatnak majd fel energetikai célokra, az úgynevezett kiegyenlítő erőművek ellátására.

Az energiafogyasztás 27 százalékát a stratégia szerint 2030-ban a megújuló energiaforrásokból nyert áram adná. Az energiaügyi tárca nem tervezi a kedvezőtlen társadalmi befogadásba ütköző szárazföldi szélerőművek bővítését, ehelyett tengeri szélerőműveket építene.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Friss hírek

100 millió eurós bírságot kapott a Continental

Még mindig nem csengett le teljesen a Volkswagen-csoportot 2015-ben megrázó dízelbotrány. A Continental most - közel 9 évvel később - kapott egy 100 millió eurós bírságot, amiért nem akadályozta meg, hogy alkalmazottai részt vegyenek a dízel-kibocsátási csalásban.

Read More »

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »