Az EU vízumkorlátozással akarja kikényszeríteni a menekültek visszafogadását

Szigorítanák az uniós vízumeljárásokat a tartózkodásra nem jogosult bevándorlók visszafogadásában „nem megfelelően” együttműködő, Európai Unión kívüli országok esetében az Európai Bizottság (EB) szerdán ismertetett javaslatcsomagja értelmében.

Az új szabályok előírnák, hogy a brüsszeli testület rendszeresen értékelje az úgynevezett harmadik országok visszatérítéssel kapcsolatos együttműködését – mondta sajtótájékoztatóján Dimitrisz Avramopulosz migrációügyi biztos.

Szükség esetén a bizottság az uniós tagállamokkal együtt dönthetne a vízumkódex egyes rendelkezéseinek módosításáról, ide értve a kérelmek maximális feldolgozási idejét, a kiadott vízumok érvényességi idejét, a vízumdíjak költségét, valamint egyes utazók, például a diplomaták ilyen díjak alóli mentességét.

A vízumpolitika hatékonyabbá és biztonságosabbá tételét célzó tervezet értelmében a kérelmek elbírálási ideje 15-ről 10 napra csökkenne. Lehetővé tennék, hogy az utazók a jelenlegi legfeljebb három hónap helyett akár már fél évvel a látogatást megelőzően benyújtsák a kérelmüket, és azt elektronikus úton töltsék ki és írják alá.

Harmonizált szabályok vonatkoznának a többszöri beutazásra jogosító vízumokra, így könnyebb lenne megakadályozni, hogy egyszerre több tagállamban is benyújtsák a kérelmet. Ilyen, többszöri beutazásra jogosító engedélyt állítanak majd ki a kedvező „vízummúlttal” rendelkező, megbízható utazók számára. Érvényességi ideje egy évről öt évre növekedne fokozatosan.

A bizottság emellett szigorú feltételekkel, szezonálisan lehetővé tenné egyszeri beutazásra jogosító, kizárólag a kibocsátó tagállamban és maximum hét napig érvényes vízumok kiadását az uniós országok számára a külső szárazföldi és tengeri határokon.

Végezetül 60 euróról 80 euróra emelnék a vízumdíjat a feldolgozási költségek növekedése miatt. A többletbevétel nyomán „a tagállamok világszerte megfelelő szintű konzuli személyi állományt tarthatnak fenn és gondoskodhatnak a biztonsági ellenőrzések erősítéséről” – mutattak rá.

Mint írták, a vízumpolitikai reform célja a „szabályok hozzáigazítása a változó biztonsági aggályokhoz, a migrációs kihívásokhoz és a technológiai fejlődés által kínált új lehetőségekhez”.

„Olyan reformokra teszünk javaslatot, melyek megkönnyítik és meggyorsítják az utazók számára a vízum megszerzését, ugyanakkor erősítik a biztonsági előírásokat a jogsértők hatékonyabb felderítése és megállítása érdekében” – hangsúlyozta az uniós belügyekért is felelős görög biztos.

A most ismertetett brüsszeli javaslatokat megvitatják az EU-tagországok kormányait képviselő Tanácsban, továbbá az Európai Parlamentben, és ottani jóváhagyásukat követően léphetnek hatályba.

Jelenleg 105 ország esetében vízumköteles a beutazás a schengeni térségbe. A rövidtávú tartózkodásra jogosító vízum tulajdonosa egy 180 napos időszakban összesen 90 napig utazhat a 26 schengeni államban. 2016-ban csaknem 14 millió schengeni vízumot adtak ki rövid időtartamú látogatások céljából.

Kapcsolódó cikkünk: Vízumkorlátozással fenyegetik a migránsok visszafogadásától elzárkózókat

Forrás: MTI

Friss hírek

100 millió eurós bírságot kapott a Continental

Még mindig nem csengett le teljesen a Volkswagen-csoportot 2015-ben megrázó dízelbotrány. A Continental most - közel 9 évvel később - kapott egy 100 millió eurós bírságot, amiért nem akadályozta meg, hogy alkalmazottai részt vegyenek a dízel-kibocsátási csalásban.

Read More »

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »