A francia szélsőjobboldali Nemzeti Front vezetője, Marine Le Pen, aki indul a tavaszi választásokon az elnöki posztért, üdvözölte a brit népszavazás eredményét, a szabadság győzelmének minősítve azt. Twitter-profilján azt írta még júniusban: ugyanilyen népszavazásokat kell rendezni Franciaországban és a többi EU-tagországban.
Ám ellentétben Nagy-Britanniával, Franciaországnak írott alkotmánya van, amely kimondja, hogy „a Köztársaság az Európai Unió része”. Tehát a „Frexit” véghezviteléhez alkotmánymódosításra lenne szükség, amely a szakértők szerint elég bonyolult, de nem lehetetlen.
A közvélemény-kutatók szerint nem valószínű, hogy Le Pen megnyeri az elnökválasztást, ám ha mégis: Franciaországnak számolnia kell azzal, hogy módosított feltételeket akar majd a francia EU-tagság kapcsán, illetve – a britekhez hasonlóan – egy referendumon kérdezi meg az embereket, hogy ők maradni akarnak-e. Szerinte ugyanis az EU-tagság megfosztotta Franciaországot az autonómiájától, beleértve a bevándorlási kérdéseket, valamint a monetáris- és a fiskális politikát.
Kapcsolódó cikkünk: Fitch: Bajban az eurózóna
A francia alkotmány 89. cikkelye kimondja, hogy bármely ilyen volumenű változtatást a nemzetgyűlésnek és a szenátusnak jóvá kell hagynia. Ezután az elnök eldöntheti: vagy népszavazásra bocsájtja, vagy a kongresszus háromötödös többségének jóváhagyását kéri az ügyben.
Ez igazán nagy falat lenne a Nemzeti Front számára, mivel Franciaország kétfordulós választási rendszere eddig biztosította, hogy mindössze két szélsőjobboldali parlamenti képviselő és két szenátor legyen a nagyjából 900 szövetségi törvényhozó között.
„Ha Marine Le Pen használni akarná a 89. cikkelyt, nagyon erős parlamenti többségre lenne szüksége. Azt pedig nem fog kapni egy ilyen témában” – mondta Philippe Cossalter kormányzati joggal foglalkozó professzor.
- Korábban írtuk:
Forrás: Reuters