Renzi: 250 fős kontingens érkezhet Líbiába

Az olasz miniszterelnök az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker, illetve az Európai Tanács elnöke, Donald Tusk számára írt áprilisi levelében hangsúlyozta, hogy a migrációs válság „kritikus fázisba” érkezett és a helyzet nem tartható fenn tovább. A Matteo Renzi által benyújtott javaslatcsomag elsősorban az afrikai országokkal történő fokozott kooperációra helyezi a hangsúlyt, mely jelentős pénzügyi támogatást is jelent az Európai Unió részéről. A terv egy komplex Európa-Afrika (kibocsátó országok, tranzit országok, illetve Európai Unió) együttműködésen alapul, melynek célja, hogy hosszútávon a kibocsátó afrikai országok képesek legyenek helyben kezelni a migráció gyökerét, ezzel visszatartva a migránsok Európába érkezését.

Az olasz ötlet alapja az Európai Unió és Törökország között márciusban kötött migrációs megállapodás, a dokumentum ezt tekinti egy úgynevezett „tökéletesítendő” modellnek. Az olasz elképzelés szerint az Unió pénzügyi és operatív támogatást nyújtana, az ebben részesülő partnerországok pedig konkrét kötelezettségeket vállalnának a határaik ellenőrzése, a visszatoloncolt személyek visszafogadása, a migrációs áradat megfékezése és csökkentése, az emberkereskedelem elleni küzdelem tekintetében – írja a La Repubblica olasz napilap. Olasz sajtóértesülések szerint a miniszterelnök a jelentős költségekkel járó javaslatot a migráció kezelésére szánt európai források újraosztásával vagy Eurobond európai kötvényekkel finanszírozná.

Amikor a harmadik országokkal való kooperációt említi az olasz miniszterelnök, akkor Líbia szerepét szükséges elsősorban kiemelni, hiszen gyakorlatilag Líbia tekinthető kulcsszereplőnek a migrációs válság kezelésében olasz szempontból. A dél-olasz partokhoz érkező migránsok jelentős része ugyanis Líbiából indul útnak.

Líbia: itt kellene megfékezni a migrációs válság gyökerét

Matteo Renzi szerint egy Líbiával való jövőbeli megállapodás, illetve a líbiai egységkormány stabilizálása nagymértékben csökkenthetné a migrációs áradatot. A francia védelmi miniszter, Jean-Yves Le Drian korábban nagyjából 800 ezerre becsülte azon migránsok számát, akik a jövőben Líbia irányából Európába indulhatnak a Földközi-tengeren.

A hannoveri G5 csúcson a legsürgetőbb biztonságpolitikai kihívások között az illegális migráció is szerepelt. Angela Merkel német kancellár, Barack Obama amerikai elnök, David Cameron brit kormányfő, Francois Hollande francia államfő, illetve Matteo Renzi egyetértettek abban, hogy transzatlanti összefogással, vagyis az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti szoros együttműködéssel kell fellépni a biztonságpolitikai kihívások kezelésében. A csúcson külön kiemelték Líbia szerepét, illetve az egységkormány stabilizálásának jelentőségét.

A Corriere della Sera olasz napilap cikke szerint a nemzetközi közösség egy katonai kontingenst küldene Líbiába, mely 600-900 főből állna és többek között védelmi funkciókat töltene be, illetve a helyi hadsereg kiképzését tűzné ki célul. Később a napilap ezen híreket cáfolta az olasz kormány és védelmi minisztérium forrásaira hivatkozva, a napilap szerint a nemzetközi közösség (jelentős olasz szerepvállalással) egyelőre egy 250 fős, katonákból és rendőrökből álló kontingenst készül Tripoliba küldeni az ENSZ égisze alatt, melynek célja a Líbiában működő UNSMIL misszió megerősítése, a terület biztosítása révén. A La Repubblica olasz napilap szintén egy 250 főből álló kontingenst említett. Az olasz kormány a kérdés kapcsán azonban hangsúlyozta, egyelőre sem a pontos szám nem tisztázott, sem a résztvevő országok. Az olasz miniszterelnök a G5 csúcson hangsúlyozta, hogy Róma nyitott a Fájez esz-Szarrádzs vezette líbiai egységkormánnyal való kooperációra, ezzel elősegítve a kormány stabilizálását, miután Fájez esz-Szarrádzs elnök a napokban a nemzetközi közösség segítségét kérte többek között a líbiai kőolajmezők védelme érdekében.

Az ENSZ misszióját erősítő kontingens, ezzel együtt az a jövőbeli jelentős pénzügyi támogatás, melyet a Matteo Renzi javaslata tartalmaz egy olyan komplex „megoldási tervet” jelenthetne a líbiai helyet kezelésére, mely lényegesen csökkenthetné a líbiai partoktól Olaszországba érkező migránsok számát. A célok között prioritásként szerepel az embercsempész hálózatok visszaszorítása is. Olaszország továbbá elkötelezett egy olyan egyezmény létrehozására Líbiával, mely egy hosszútávú, fokozott együttműködés alapja lehet. A szerző szerint csak a jelenlegi kezdeményezéshez hasonló, de legfőképpen egymásra épülő és egymást kiegészítő, hosszútávú cselekvési terv jelenthet bármilyen előrelépést a Líbia irányából Olaszország felé tartó migránsáradat megfékezésében. Önmagában a pénzügyi finanszírozás nem elégséges.