Az amerikai előválasztások vesztesei

Miután kampányuk felfüggesztésére és a versenyből való kilépésre kényszerülnek, az egykori elnökjelölt-aspiránsok és stábjuk tagjainak élete nagyot fordul. A különböző reggeli és esti televíziós szereplések, viták, rádiós beszélgetések, a folyamatos rivaldafény után visszatérnek megszokott életükhöz és hivatalukhoz. Mindenki máshogy dolgozza fel a kudarcot, van, aki a családjának szentel ezek után több időt és visszatér a ”civil élethez”, van, aki megpróbál a felszínen maradni és ragaszkodni minden egyes meghíváshoz, bármilyen jelentéktelen csatornáról vagy eseményről legyen is szó.

Azoknak, akik megpróbálnak továbbra is relevánsak maradni az elnökválasztási lázban égő amerikai politikai életben, egyik lehetőségük egy korábbi ellenfelük kampányának támogatása. Ezzel az őt támogató tömegeket megpróbálja a másik jelölt mögé állítani, így növelve egykori kihívójának esélyeit a végső győzelemre. Egy ilyen döntésnek mellesleg a saját jövőjére is igen jó hatása lehet, hiszen megeshet, hogy az általa támogatott induló győzelme esetén az ölébe esik egy alelnöki pozíció.

Az idei elnökjelöltségért folytatott küzdelemnek már mindkét oldalon vannak áldozatai, akik a különböző előválasztásokat tartó államokban elért kudarcaik után kénytelenek voltak felfüggeszteni a kampányukat. Közülük már többen is hivatalosan egy másik jelölt támogatása mellett döntöttek. A republikánusoknál például Ben Carson, nyugdíjas idegsebész, akit a felmérések a verseny elején még az első helyre soroltak, annak a Donald Trumpnak a kampánya mögé állt be, akit radikális és meghökkentő kijelentései miatt sokan idegengyűlölőnek, rasszistának tituláltak. 

A korábban demokrata színekben kampányoló Martin O’Malley, Maryland állam volt kormányzója gitárszólózik, a republikánus wisconsini kormányzó és egykori elnökjelölt-aspiráns, Scott Walker állama „Az Év Tehene” rendezvényén a győztes példányt méltatja dícsérő szavakkal és az államon belüli ügyekre koncentrál. Nem mindenki elégszik meg azonban ennyivel, vannak akik nem akarnak teljesen kiszállni a versenyből és egy másik, még versenyben lévő jelölt támgogatása mellett döntenek. Carly Fiorina, a Hewlett Packard elnöke, aki korábban a republikánus jelölésért küzdött, például Ted Cruz mellett tette le a voksát.

A milliárdos üzletember jelöltségéért küzd Chris Christie, New Jersey állam kormányzója is, aki a New hampshirei előválasztásokon elért kudarca után szállt ki. A korábban a republikánus establishment támogatását élvező Christie Trump melletti elköteleződése meglepő fordulat volt, amiért rengeteg kritikát kapott.

Annak ellenére állt az ingatlanmogul mellé, hogy alig egy éve még úgy nyilatkozott, Trump alkalmatlan az elnöki pozícióra a temperamentuma és a tapasztalatlansága miatt. Miután felfüggesztette kampányát, pár nap múlva ismét úton volt, hogy személyesen is megjelenjen a Donald rendezvényein. Támogatásáért cserébe nem kér sokat, az alelnöki pozícióra pályázik, de egyelőre úgy tűnik, hogy rossz lóra tett, mert Trump már többször is nyilvánosan kínos helyzetbe hozta a New jerseyi kormányzót. Érdemes megemlíteni az epizódot, mikor egy rendezvényre érkezvén a köszöntő szavak után Christiet leparancsolta az emelvényről, és egész egyszerűen hazaküldte. 

Március 24-én Jeb Bush, aki közel egy hónapja lépett vissza a versenyből arra kérte támogatóit, hogy szavazatukkal segítség Ted Cruz kampányát. Ez egy fontos fordulópont lehet, amennyiben a republikánus párt establishment oldala készen áll Ted Cruz elfogadására, mint a párt jelöltje.

Ezen a ponton sokan úgy vélik, két rossz közül a kisebbiket kell választani, így Trumppal szemben Cruzban látják a párt utolsó reményét. Cruz azután nyerte el a volt floridai kormányzó támogatását, hogy a szerdán, Utah államban megrendezett jelölőgyűlésen magabiztosan az első helyen végzett, a leadott szavazatok közel hetven százalékával, amivel megszerezte mind a negyven delegáltat.

Jeb Bush döntését két dolog határozta meg, az egyik egy személyét érintő elem, a másik a republikánus párt érdekeinek a képviselete. Azzal, hogy több mint egy hónapot várt egy másik jelölt támogatásával, Marco Rubio floridai szenátor kiesése után már nem kell miatta aggódnia. Kettejük kapcsolata ugyanis az elnökjelöltségért folyó küzdelem során jelentősen megromlott, annak ellenére, hogy Bush korábban majdhogynem barátjaként tekintett Rubiora. A másik indok a párt jövőjének kérdése, amiből kifolyólag Bush hajlandó támogatni azt a jelöltet, akit a legalkalmasabbnak vél a Trump-jelenség megfékezésére és Trump jelöltségének megakadályozására. Így esett a választása a texasi szenátorra, Ted Cruzra.

Nem csak a jelöltek jövője kérdéses a versenyből való kiszállás után, a stábjuk tagjainak sincs egyszerű dolguk. Legtöbben a jelölt kiesése után visszatérnek korábbi munkájukhoz, de a nagy váltást nem könnyű megszokni. Egy éjszaka leforgása alatt az egész napos teendők, szervezni- és intéznivalók, elfoglaltságok után az embernek semmi dolga se marad. ”Mikor egy kampányban dolgozol, minden mást félreraksz egy időre”, nyilatkozott egy, Ben Carson stábjában dolgozó illetékes, aki kitért arra is, milyen nehéz visszaszokni a barátokhoz és a családhoz, és elfogadni, hogy már senki sem kíváncsi rád. ”Egészen a következő alkalomig.”