Fejek hullhatnak a belga kormányban a terrortámadás miatt

A brüsszeli terrortámadások és az azt követő események folyományaként csütörtök reggel Jan Jambon belügyminiszter és Koen Geens igazságügyi miniszter is benyújtotta lemondását, amit azonban nem fogadott el Charles Michel miniszterelnök.

A két kormánytag lemondási szándéka közvetlen összefüggésben áll Recep Tayyip Erdogan török elnök előző napi bejelentésével, miszerint a török hatóságok 2015 júniusában a török-szír határon őrizetbe vették, majd július 14-én kitoloncolták Hollandiába a keddi repülőtéri robbantások egyik beazonosított elkövetőjét. A Belgiumban korábban feltételesen szabad lábra helyezett 30 éves Ibrahim El-Bakraoui hollandiai érkezését és ellenőrzését követően észrevétlenül vissza tudott szivárogni az országba és bár sajtóhírek szerint augusztusban vissza kellett volna térnie a börtönbe, azóta bújkált.

A török elnök szerint El-Bakraoui kitoloncolása előtt felvették a kapcsolatot a belga hatóságokkal, de azokat azt mondták, hogy az egyébként erőszakos bűncselekmény miatt 2010-ben 9 évre ítélt férfi nem szerepel a terrorista gyanús személyek listáján.

A történettel kapcsolatban rengeteg a kérdőjel, aminek a belga parlament által frissen felállított vizsgálóbizottság is nyílván utána fog nézni. Mindenesetre, megfigyelők szerint, ha minden a szabályok betartásával zajlott volna, Ibrahim El Bakraouinak a keddi merényletek idején a börtönben kellett volna ülnie. Ha mulasztás történt, az komolyan felveti a két lemondott miniszter és mások felelősségét.

A belga igazságszolgáltatást és jogi szabályozást már a múltban is rengeteg bírálat érte amiatt, hogy túl nagyvonalúan bánt a köztörvényes bűncselekmények miatt elítéltekkel, akiket számos esetben idejekorán kiengedtek a börtönből.

Közben a rendőrség a biztonsági kamerák felvételei alapján egy másik merénylőt is beazonosított a Maelbeek metrómegállóban végrehajtott terrortámadás apropóján. A személyről egyelőre fantomrajz készült, és nem tudni azt, hogy végül ő maga is felrobbant-e a bombamerényletben.

Nagy erőkkel folyik a nyomozás a reptéri harmadik terrorista után is, aki a biztonsági kamerák felvételén fekete kalapot és világos kabátot hordott. A férfi vihette bőröndjében a legnagyobb robbanótöltetet, és az eddigi feltételezések szerint ő lehetett az is, aki még a két robbantás előtt kalasnyikovval elkezdett válogatás nélkül tüzelni a beszállásra váró utasokra. Több kórházban ápolt sérült is golyó által ütött sebet kapott. Mivel a rendőrök nem találtak kézifegyvert a helyszínen, a harmadik ember feltételezések szerint a géppisztolyt magával véve tűnt el a helyszínről.

A két helyszínen végrehajtott terrormerényleteknek eddig 31 halottja és 300 sérültje van. A hatóságok közben kezdik kiadni az első áldozatok neveit is, miközben más szerencsétlenül jártak földi maradványainak a beazonosítása tovább tart. A belga televíziókban közreadtak egy 21 fős listát az eltűntek neveivel és legfontosabb adataival, akik nagy valószínűséggel az elhunytak között vannak. Az elhalálozottak között a belgák mellett amerikai, brit, lengyel, perui és más állampolgárok is találhatók.

További fontos információ, hogy a párizsi terrorcselekményekben való részvétele miatt múlt pénteken letartóztatott Salah Abdeslam, molenbeeki lakos már nem ellenzi kiadatását Franciaországnak. Ezt a terrorizmussal gyanúsított férfi ügyvéde jelentette be, de nem adott magyarázatot arra, miért változtatta meg védence az álláspontját.

Abdeslam egyébként tagadja, hogy tudomása lett volna a készülő merényletről, amiben sokan kételkednek.

A két öngyilkos robbantó fivér ugyanis az eddigi információk szerint a tavaly novemberi párizsi terrortámadások megszervezésében is kulcsszerepet játszott. Egyikük, a metróban magát felrobbantó Kalid bérelte ki azokat a hézakat és lakásokat, amelyekben az elmúlt néhány hónapban Salah Abdeslam és több más terrorista is rejtőzködött.

Miként azt is bizonyítottnak tekintik immár, hogy Ibrahim El-Bakraoui készített egy tízperces videót a belga nukleáris fejlesztési ügynökség igazgatójának háza előtt, amiből a nyomozó hatóságok azt szűrték le, hogy a terroristák a belga atomerőművek ellen készülhetnek terrorakciót végrehajtani. Ezzel állhat összefüggésben az is, hogy kedden, egy időben a brüsszeli robbantásokkal kiürítették a Tihange-i nukleáris létesítményt, amit azóta fokozottan őriznek.