Bolívia nem kér többet Evo Moralesből

Evo Morales a 2006-os választások nyerteseként, Bolívia első őslakos származású elnökévé vált. A 2009-es referendum eredményeként a dél-amerikai országban egy új alkotmány kidolgozása mellett előrehozott választásokat tartottak. A bolíviai polgárok akkor támogatták az alkotmánymódosítást, ami többek között a jelenleg is érvényes maximum két egymást követő elnöki ciklust is magában foglalta, valamint újraválasztotta Moralest.

Az új alkotmány értelmében a baloldali politikus nem indulhatott volna a 2014-es választásokon, ám az alkotmánybíróság jóváhagyta harmadik terminusát azzal az indokkal, hogy mivel az első még 2009 előtt vette kezdetét, figyelmen kívül hagyható. A döntés erős visszhangot váltott ki az ellenzék körében. Samuel Doria Medina, az UN (Nemzeti Egység – Unidad Nacional) jobboldali, liberális konzervatív szemléletű párt elnöke szerint Moralesnek népszavazásra kellett volna bocsátania a kérdést ahelyett, hogy a bírákhoz fordul. Az államfő „fél a néptől” – mondta akkor Medina.

A népszavazás az idei év februárjáig váratott magára, és bár kedvezőtlen válasszal szolgált az elnök és támogatói számára – hiszen ez alapján Morales nem indulhat a 2019-es választásokon – az államfő kijelentette, hogy „egy csatát veszített el, nem pedig a háborút” és folytatni fogja a hatalmon maradásért vívott küzdelmet.

Az elmúlt tíz év eredményei között tartják számon Bolívia gazdaságának növekedését, a szegénység csökkenését, illetve az őslakosok jogainak kiszélesedését is, így ezek mind Evo Morales nevéhez fűződnek. Ugyanakkor egyre többen gondolják úgy, hogy új, fiatal jelölteknek is lehetőséget kell adni és hogy az alkotmánymódosításra irányuló törekvéseivel az államfő túllőtt a célon.

Ehhez társul az is, hogy Morales népszerűségét korrupció gyanúja árnyékolja be. Azzal vádolják ugyanis, hogy mintegy 500 millió dolláros állami támogatásban részesítette a volt barátnőjét, Gabriela Zapatát alkalmazó kínai gépipari céget. Morales azt állítja, hogy „nincs takargatnivalója” és indítványozta az ügy kivizsgálását.

Annak ellenére, hogy 2009-es újraválasztása idején széleskörű támogatottságnak örvendett, az elnök az utóbbi években többször is ellenállásba ütközött. Sokak szerint február 21-i veresége ellenére Evo Morales még mindig az egyik legnépszerűbb politikai vezető Latin-Amerikában, kudarcának oka pedig egy nagyobb volumenű változás az amerikai kontinensen, ami az argentin és venéz jobboldali fordulat után Bolíviát és Brazíliát is elérni látszik. Morales jelenlegi elnöki ciklusa 2020-ban ér majd véget.