Pozitív úton az ukrán rendezés?

  • Párizsban ültek össze a normandiai négyek, hogy tárgyaljanak a Kelet-Ukrajnában fennálló állapotokról és közelgő helyi választásokról.
  • A nehézfegyverek kivonását mind a négy fél támogatta.
  • A négyek meglepő egyetértésben távoztak a francia fővárosból.
  • A jelenlegi állapot rendkívül törékeny ugyan, de határozottan biztató irányba mutat.

Október 2-án Párizsban újra találkoztak az úgynevezett normandiai négyek (Angela Merkel német kancellár, Francois Hollande francia, Petro Porosenko ukrán és Vlagyimir Putyin orosz elnök). A tárgyalás célja többek között a minszki megállapodásban vállalt helyi választások lebonyolításának mikéntje és a további fegyverkivonásról szóló egyezmény támogatása volt. Az egyeztetésről mindenki pozitívan távozott és reményüket fejezték ki, hogy egy lépéssel közelebb kerültek a Kelet-Ukrajnában zajló fegyveres konfliktus lezáráshoz.

A háború vége?

Petro Porosenko ukrán elnök a minszki tárgyalások után kezdeményezte, hogy bizonyos, kisebb kaliberű fegyverek is kerüljenek kivonásra a háború sújtotta Kelet-Ukrajnából. Úgy tűnik, tervét sikerült megvalósítani, ugyanis szeptember 29-én Minszkben a Trilaterális Egyeztető Csoport tagjai tető alá hozták azt a megállapodást, amely szerint a harcoló felek kivonják a 100 milliméteres alatti fegyverzettel rendelkező harckocsikat, tüzérségi eszközeiket és a 120 milliméter alatti aknavetőiket. Kucsma szóvivője, Darka Olifer szerint, az EBESZ (Matrin Sajdik), Ukrajna (Leonyid Kucsma) és Oroszország (Azamat Kulmukhametov) által készített dokumentumról már csak a két, önhatalmúlag kikiáltott szakadár terület vezetőjének, Igor Plotnyickij (Luhanszki Népköztársaság) és Alexandr Zaharcsenko (Donyecki Népköztársaság) aláírása hiányzott, azonban az aláírás a napokban megtörtént.

„Véleményem szerint ez a háború végét jelenti”- nyilatkozta a sajtónak a Donyecki Népköztársaság küldöttje, Denisz Pusilin. Hozzátette, hogy a fegyverek több mint tizenöt kilométer távolságra lesznek egymástól, így egymás állásainak ágyúzása viszonylag nehéz lesz. Frederica Mogherini, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szerint a Csoport munkája „egy pozitív lépés előre.” Véleménye szerint a megállapodás erősíteni fogja a tűzszünet intézményét, hozzájárul a minszki egyezményben vállaltak megvalósításához, kiváltképp a helyi választások megtartásához. Kiemelte, hogy az EBESZ megfigyelőinek teljes, biztonságos és akadálymentes hozzáférést kell biztosítani a vállaltak ellenőrzéséhez.

Párizsi remények

A fegyverkivonási egyezmény megszületése után Francois Hollande francia elnök október 1-jén Párizsba invitálta a normandiai négyek három másik tagját, hogy tárgyalásokat folytassanak a februári minszki megállapodásban foglaltak helyzetéről. A találkozó két meghatározó témája a helyi választások közeledte és a nehézfegyverek kivonása Kelet-Ukrajnából.

A választásokkal kapcsolatban meglepően egyhangúak voltak a vélemények. Hollande francia elnök felszólalása szerint a szakadárok által ellenőrzött területeken ukrán törvények szerint kell megtartani az önkormányzati választásokat, amelyeket az EBESZ megfigyelőinek kell ellenőrizniük. Kollégájukkal egyetértve Angela Merkel, Petro Porosenko és Vlagyimir Putyin is támogatta Hollande elképzeléseit. A szakadár területek vezetői azonban nem voltak ennyire egyetértőek az elhangzottakkal kapcsolatban, ugyanis ők még a találkozó előtt kijelentették, hogy ugyanúgy szándékukban áll a saját törvényeik szerint megtartani a választásokat. Ez az ukrán adminisztráció szerint természetesen elképzelhetetlen, ugyanis ebben az estben a választások nem tekinthetőek legitimnek.

A nehézfegyverek kivonásában is egyetértés alakult ki, mind a négy állam támogatja és üdvözli a Trilaterális Egyeztető Csoport által elért eredményeket. A francia elnök szerint a harckocsik, tüzérségi eszközök és aknavetők eltávolítása a frontvonalról pénteken kezdődik. Porosenko az egyezményben foglaltak teljesítésére negyvenegy napot határozott meg. Az ukrán hadsereg szombaton kezdte meg a szükséges munkálatokat az eszközök kivonásához, a szakadárok pedig bejelentették, hogy október 18-án kezdik meg a vállaltak teljesítését. A folyamat teljes egészét az EBESZ megfigyelőinek felügyelete alatt kell végrehajtani. Érdekes adalék a találkozóhoz, hogy ugyan Oroszország még mindig tagadja, hogy katonákkal és nehézfegyverekkel támogatná a szakadárokat, viszont közölték, hogy „önkéntesek” viszont harcolnak Kelet-Ukrajnában. Ez jelentős lépésnek tekinthető, hiszen Putyin eddig határozottan elutasította a vádakat, hogy országa bármilyen katonai támogatást nyújtana a felkelőknek. Mindezek ellenére EBESZ jelentések szerint a megfigyelők pénteken egy TOS-1 Buratino típusú rakéta-sorozatvetőt észleltek Luhanszkban, amely jelentős pusztításra képes és csak Oroszország gyártja.

Bíztató jelek

Az ukrajnai helyzet békés rendezéséhez nagymértékben hozzájárul a párizsi találkozó, hiszen a februári minszki megállapodást követően most találkoztak először a normandiai négyek. A felek megegyeztek, hogy kivonják a nehézfegyvereiket. Az ukrán fél már el is kezdte a szükséges munkálatokat, a szakadárok pedig október 18-tól kezdik meg ugyanezt saját eszközeikkel. Kérdéses, hogy ténylegesen a raktárakba kerülnek-e a fegyverek, és hogy kölcsönös lesz-e a művelet. A helyi választásokban is meglepő egyetértés mutatkozott, legalábbis a négyek között. A tárgyalás sikerességének igazi próbája ez lesz, hiszen ha a szakadárok és az ukrán adminisztráció nem tud megegyezni a törvényeket illetően, ismét holtponthoz érkezhetnek a tárgyalások, netán a harcok is kiújulhatnak. Ez már csak azért sem lenne szerencsés, mert szeptember eleje óta szinte nullára csökkent a fegyveres harc a felek között. Oroszország meglepő engedékenységét sem szabad figyelmen kívül hagyni, hiszen láthatóan változtat a retorikáján az ukrajnai konfliktussal kapcsolatban. Elképzelhető, hogy a szíriai orosz intervencióhoz gyűjt nemzetközi támogatást és elismerést ezáltal, vagy Putyin úgy érzi, hogy amit Ukrajnában el lehetett érni, azt elérte. Újabb kérdés, hogy maradnak-e az uniós szankciók az orosz puhulást látva. A számos nyitva maradt kérdés ellenére a normandiai négyek októberi találkozója egyértelműen afelé mutat, hogy egyre kevésbé van bárkinek is érdekében tovább folytatni a harcot (főleg a tél és az önkormányzati választások közeledtével), mindenki a lehető legbékésebben szeretné rendezni a kialakult helyzetet. A jelenlegi állapot rendkívül törékeny ugyan, de határozottan biztató irányba mutat.

Vendriczki Gábor

Friss hírek

100 millió eurós bírságot kapott a Continental

Még mindig nem csengett le teljesen a Volkswagen-csoportot 2015-ben megrázó dízelbotrány. A Continental most - közel 9 évvel később - kapott egy 100 millió eurós bírságot, amiért nem akadályozta meg, hogy alkalmazottai részt vegyenek a dízel-kibocsátási csalásban.

Read More »

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »