Megvan a terv: így győznénk le a válságot

Megkapta a kezdőlökést a hétfői szakbizottsági szavazáson az Európai Parlamenttől is a 315 milliárd eurónyi befektetés mozgósítására hivatott európai beruházási terv. A Parlament ugyanakkor nem adta beleegyezését ahhoz, hogy az európai stratégiai beruházási alap kezességvállalásához szükséges 8 milliárd eurót az EU kutatási és innovációs, illetve infrastruktúra-fejlesztési programjainak terhére teremtsék elő.

80 százalékos többséget kapott hétfőn az EP gazdasági és pénzügyi, valamint költségvetési szakbizottságának közös ülésén az a határozat, ami az Európai Parlament álláspontját tükrözi a 315 milliárd euró összegűre tervezett európai beruházási csomaghoz, ismertebb nevén a Juncker-tervhez. A képviselők a határozat mellett elfogadták azt a tárgyalási mandátumot is, amit a Parlament delegációja a csütörtökön kezdődő háromoldalú intézményközi tárgyalásokon képviselni fog a Tanács álláspontjával szemben.

A szakbizottsági szavazást a gyorsított eljárásrend alapján tartották meg, ami kivételes esetekben lehetőséget ad a plenáris szavazás mellőzésére. Az EP így kívánt a maga részéről hozzájárulni ahhoz, hogy a Juncker-terv elindításához szükséges jogszabályokról legkésőbb júniusban megszülessen a végleges megállapodás és a csomag fókuszában álló európai stratégiai befektetési alap (EFSI) júliusban felállhasson és ősszel megindulhassanak a növekedést és munkahelyteremtést előmozdítani hivatott beruházások.

A képviselők miközben számos ponton támogatták a Bizottság és a tagállamok javaslatát, több lényeges paraméteren is változtatni kívánnak. Ezek közül kiemelkedik annak elutasítása, hogy a garanciaalap feltöltéséhez a Horizon 2020 nevű uniós kutatási és fejlesztési programból, továbbá az új infrastruktúra-fejlesztési alapból (CEF) vonjanak el pénzeket. Az Európai Parlament szerint a Bizottságnak ehelyett alternatív forrásokat kellene előkerítenie a garanciaalap feltöltéséhez. Az EFSI rendelkezésére 2022-ig bocsátandó 8 milliárd eurót a képviselők az éves költségvetési maradékokból, a lehetséges és a tényleges kifizetések közötti különbségből teremtenék elő. A befektetők bizalmának megnyerésére az EP „visszavonhatatlanná és feltétel nélkülivé” tenné az alap által nyújtandó garanciákat.

A képviselők a projektek kritériumain is némileg változtattak. Az EFSI által támogatott projekteknek gazdaságilag életképeseknek kell lenniük; tükrözniük kell az EU prioritásait, nem részesülhetnének az uniós büdzséből vagy az Európai Beruházási Banktól (EIB) külön támogatásban; és magasabb kockázati fokozatúnak kell lenniük, mint azok a projektek, amelyeket az EIB finanszírozhat.

Az EP az EFSI működési szabályaiban és irányítási rendszerében is változtatásokat javasolnak. Az alap befektetési bizottságának nem hat, hanem nyolc tagja lenne elképzelésük szerint, az EU földrajzi sokszínűségének a biztosítása érdekében. A Parlament beleszólást kér magának a befektetési bizottság és vezérigazgató-jelöltjének jóváhagyásába, és az irányító testület vezetőjét is meg akarja hallgatni. Az irányító testületnek az EP kívánsága szerint négy tagja lehetne.

Az EP ugyanakkor nem adna automatikus tagságot az irányító testületben azoknak az országoknak és intézményeknek, amelyek pénzzel beszállnának az EFSI-be.

A befektetési alapnak gazdálkodásával az Európai Számvevőszék felé kellene elszámolnia és az Európai Parlament előtt is minden évben számot kellene adnia a tevékenységéről. A képviselők az EFSI makroszintű működésének a felméréséhez egy eredménytáblát is segítségül hívnának.

„Csökkentettük az alapnak a Horizon 2020-ra és a hálózatösszekapcsolási eszközre (CEF) gyakorolt hatásait, miközben változatlanul hagytuk a garanciaalapot, felhasználva az uniós költségvetésben meglévő minden rugalmasságot. Arról is gondoskodtunk, hogy az EFSI-nél keletkező többletforrásokat visszautalják azoknak a programoknak, amelyeket az alap finanszírozásához vettek igénybe” – szögezte le José Manuel Fernandes, portugál néppárti képviselő, a jelentés társszerzője. Német szocialista kollégája, Udo Bullmann szerint az EP-től erős mandátumot kaptak a Tanáccsal tartandó egyeztetésekre. „Az EP egységes akaratát fejezte ki a beruházási terv sikere érdekében” – tette hozzá a német szociáldemokrata.

Kitekintő / Bruxinfo.eu

Friss hírek

100 millió eurós bírságot kapott a Continental

Még mindig nem csengett le teljesen a Volkswagen-csoportot 2015-ben megrázó dízelbotrány. A Continental most - közel 9 évvel később - kapott egy 100 millió eurós bírságot, amiért nem akadályozta meg, hogy alkalmazottai részt vegyenek a dízel-kibocsátási csalásban.

Read More »

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »