Nem adta még fel „ördögi” tervét Amerika?

Ali Khamenei ajatollah első ízben nyilatkozott a múlt héten megkötött keretmegállapodásról. Beszédében hangsúlyozta, hogy minden szankciót el kell törölni, amint megszületik a végső megállapodás. Ebben némiképp különbözik az amerikai és az iráni vélemény.

Ali Khamenei ajatollah első alkalommal nyilatkozott az Irán és a P5+1 között múlt héten megkötött keretmegállapadásról. A perzsa állam Legfőbb Vezetője hangsúlyozta, hogy amint megszületik a végső megállapodás, azonnal meg kell kezdeni az összes érvényben lévő szankció lebontását.

Khamenei ajatollah emellett kifejezte bizalmát Hasszán Róháni elnök, és a tárgyalásokat végrehajtó iráni tisztségviselők iránt, ugyanakkor óvva intett az Egyesült Államok „ördögi” szándékaitól, ezzel egyfajta gesztust téve a nukleáris megállapodást, és bármilyen amerikai-iráni közeledést mélységesen elítélő keményvonalasak felé.

„Soha nem voltam optimista az Egyesült Államokkal való tárgyalásokkal kapcsolatban, ugyanakkor elfogadtam a tárgyalások létét, és támogattam, illetve támogatom tárgyalóinkat”, fogalmazott Khamenei, hangsúlyozva bizalmát az iráni tárgyalófél iránt.

„Se nem támogatok, se nem ellenzek egy nukleáris megállapodást. Minden a részleteken múlik, előfordulhat, hogy a másik fél korlátozni akar minket, ezek a tények a részletekben rejlenek”, mondta Khamenei ajatollah, akinek véleménye kulcsfontosságú, hiszen a legfőbb döntéseket ő hozza meg Iránban. Hozzátette: „olyan megállapodást támogatok, amely szolgálja Irán érdekét, és becsületét.”

A Legfőbb Vezető kijelentése egyébként teljes mértékben egybecseng Hasszán Róháni elnök a keretmegállapodás megkötése után tett nyilatkozatával, aki szintén hangsúlyozta, hogy a megállapodás feltétele a szankciók azonnali megszüntetése.

„Minden szankciót el kell törölni, amint aláírtuk a megállapodást. Ha a szankciók eltörlése más folyamatokon múlik, akkor egyáltalán minek kezdtük meg a tárgyalásokat?”, tette fel a kérdést Khamenei. 

Amerikai tisztségviselők csütörtökön kijelentették, hogy a megállapodást követően a szankciók fokozatosan kerülnek megszüntetésre. „A megbeszélt feltételek szerint a szankciók szakaszokban lesznek felfüggesztve”, mondta az amerikai külügyminisztérium szóvivője, Jeff Rathke. A szóvivő a Khamenei ajatollah által elmondottakra nem kívánt reagálni.

Az Egyesült Államok és az Európai Unió szankciói az iráni exportot mintegy negyven százalékkal csökkentik 2012 óta, így a csaknem másfél millió hordó/nap kivitel körülbelül egy millióra korlátozódik.  

A tárgyalófelek június 30-t jelölték meg határidőnek, ameddig egy végső megállapodást ki kellene dolgozni. A keretmegállapodás szerint a perzsa állam csökkenti uránkészletét, az urándúsítás szintje nem emelkedik 3,67% fölé, csökkenti centrifugáinak számát, nem épít nukleáris létesítményt tizenöt évig, illetve lehetővé teszi a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség számára, hogy bármikor ellenőrzést hajtson végre.

Azonban problémát jelent, hogy a felek között alapvető véleménykülönbségek vannak abban, hogy a keretmegállapodásban pontosan miben is egyeztek meg. „Az amerikaiak kiadtak egy közleményt néhány órával a megállapodás után, amely a legtöbb kérdéssel kapcsolatban nem valós tényeket tartalmaz”, mondta Khamenei ajatollah. 

Barack Obama amerikai elnök üdvözölte a megállapodást, történelmi lépésnek nevezte, ugyanakkor figyelmeztetett, hogy amennyiben Irán nem tartja be a feltételeket, úgy a szankciók sem lesznek felfüggesztve. John Kerry amerikai külügyminiszter is hangsúlyozta, hogy még nagyon sok munka áll előttük a végső megállapodás megkötéséig.

Az elmúlt hónapokban nyilvánvalóvá vált, hogy Obama számára kulcsfontosságú a nukleáris tárgyalások sikere, hiszen ezzel elnökségének végéhez közeledve külpolitikai fronton óriási sikert könyvelhet el magának, figyelemreméltó örökséget hagyva maga után, kiváltképp miután más közel-keleti célkitűzéseit ő sem tudta teljes körűen teljesíteni. 

Káply Mátyás

Friss hírek

100 millió eurós bírságot kapott a Continental

Még mindig nem csengett le teljesen a Volkswagen-csoportot 2015-ben megrázó dízelbotrány. A Continental most - közel 9 évvel később - kapott egy 100 millió eurós bírságot, amiért nem akadályozta meg, hogy alkalmazottai részt vegyenek a dízel-kibocsátási csalásban.

Read More »

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »