Obama beszéde felborzolta a kedélyeket

Az 1953 óta minden február első csütörtökén az amerikai Kongresszus által megrendezett Nemzeti Imareggelin Eisenhower óta az összes elnök részt vett. A rendezvény azonban még soha nem kapott annyi figyelmet, mint 2015-ben.

A több mint 3500 embert vendégül látó, The Fellowship Foundation által szervezett reggelinek az USA Kongresszusa a házigazdája. Az évek során kialakult hagyományok szerint a reggeli mellett több eseménnyel is készülnek azért, hogy megfelelő kapcsolattartási fórummá váljon az üzleti, politikai és társadalmi elit számára. A kiemelt esemény azonban a csütörtöki reggeli maradt, amin két meghívott is beszédet tart, akik közül az egyik a mindenkori amerikai elnök.

Ebben az évben Barack Obama beszéde érintette a vallások nevében elkövetett bűncselekményeket, gyilkosságokat, illetve háborúkat – Szíriát, a Közép-afrikai Köztársaságot, Nigériát és az európai antiszemitizmust külön kiemelve. Bár a Reggeli beszédei során nem szokatlan a külpolitikát is szóba hozni, Obama rámutatott arra is, hogy a keresztényeknek „le kell szállniuk a magas lóról”. A vallási radikalizmus szerinte ugyanis nem csak „más” vallásokra jellemző – elég az inkvizícióra vagy a keresztes háborúkra gondolni, vagy éppen az 1965-ig érvényben lévő Jim Crow törvényekre, amely szintén keresztény értékekre hivatkozva Amerikában a feketék és fehérek közötti szegregációt de jure elrendelte.

Bár Obama gondolatfuttatása főként figyelmeztetés volt a vallásokat azok radikális tagjai alapján való megítélése ellen, az amerikai konzervatívok és republikánusok egyértelműen támadásnak fogták fel. A korábbi virginiai kormányzó, Jim Gilmore szerint ez volt a legoffenzívebb komment, amit elnöktől valaha hallott; véleménye szerint az elnök „minden hitű keresztényt megsértett. Ez azt bizonyítja, hogy Mr. Obama nem osztozik a közös értékeinkben.”

Az amerikai konzervatív rádiós személyiség, Rush Limbaugh is inzultusnak nevezte Obama beszédét, amely szerinte az összes keresztényt ellen irányult. Poliitkai kommentátorok szerint Obama beszéde jelzi, hogy az utolsó elnöki terminusát töltő elnök már valóban kimondja, amit gondol, anélkül, hogy aggódnia kellene a következő kampányáért. Aaron Blake, a Washington Post újságírója szerint Obama megjegyzései egyáltalán nem meglepőek, hiszen az elnök tisztsége alatt mindvégig támogatta, hogy az iszlámot, mint vallást elválassza az iszlám nevében elkövetett terrorcselekmények elkövetőitől. 2014. szeptember 10-én, az Iszlám Állam (IS) elleni légitámadások meghosszabbításának bejelentésekor kijelentette, hogy az IS tagjai nem muzulmánok, hiszen az iszlám vallásnál jobban egyik hit sem ítéli el a gyilkosságot.

Nem ez az első eset, hogy Obama vallási összetűzésbe keveredik. 2008-ban, Obama első elnöki kampánya idején az ABC News televíziós csatorna több tucat felvételt nézett meg a későbbi elnök lelkipásztorának, Jeremiah Wright miséi közül, és nyilvánosságra hozta azok közül a leginkább megosztókat. Szónoklatai közben Wright kitért arra, hogy az őslakosok földjének alapító atyák általi kisajátítása terrorizmus volt, és hogy szerinte az USA az állami terrorizmus támogatója a palesztinok és dél-afrikaiak ellen. Miután a szónoklatok problémás részei nemzeti hírré váltak, Obama elhatárolódott azoktól.

Az Imareggeli beszédére azonban nem csak a republikánusok kapták fel a fejüket. Obama, említve közelmúltbeli indiai útját, kitért arra, hogy az elmúlt években az országban olyan vallási intolerancia lépett fel, ami „sokkolta volna Ghandit”. Különösen erőteljes megjegyzés ez annak fényében, hogy szerdán a Fehér Ház még cáfolta, hogy Obama Új-Delhiben tartott beszéde, amiben szintén említette a vallási intoleranciát, a rezsimet vezető Bharatiya Janata párt ellen intézett kritika lett volna.