Interjú Bassár el-Aszaddal

November 28-án készített interjút a francia Paris Match a szíriai elnökkel, Bassár el-Aszaddal, amelyben szó esett a szíriai vezető felelősségéről, az Iszlám Államról, a terrorizmusról, a nyugati államokról, illetve a vegyi fegyverekről is.

A szíriai elnök rögtön az első, a polgárháború kialakulásában fennálló felelősségét firtató kérdésre meglehetősen erősen reagált: úgy fogalmazott, hogy a konfliktus kezdete óta a terrorizmus ellen küzd, és ugyan voltak demonstrációk 2011-ben, de ezeken elhanyagolható számú ember vett részt. Ezeket a terroristákat pedig pénzügyileg Katar, logisztikailag Törökország, politikailag pedig a Nyugat támogatja. Aszad egyáltalán nem sajnálja ilyen értelmben a kialakult helyzetet, hiszen a terrorizmussal fel kell venni a harcot.

A szíriai vezető a lakosság védelmét tartja a legfontosabbnak, és ebből a szempontból nem látja hadseregének tevékenységét brutálisnak. „Ha egy terrorista megtámad, hogyan véded meg magadat és a lakosságot, párbeszéddel?”, tette fel a kérdést Aszad, majd azzal folytatta, hogy pontosan azért tudtak kitartani idáig, mert sikerrel védték a szíriai lakosokat.

A szíriai polgárháborúban körülbelül százkilencvenezer ember vesztette életét, és milliók menekültek el az országból, továbbá a városok, falvak jórésze elpusztult. A szíriai vezető szerint ez tökéletesen a terroristák tevékenységének köszönhető: amikor megtámadnak egy várost, régiót, a hadseregnek fel kell szabadítania azt, így természetes a háború okozta pusztítás. Emellett pedig az is nyilvánvaló, hogy a terroristák megjelenésével a lakosság is elmenekül. Csak azok maradnak, akik támogatják a különböző szélsőséges csoportokat Aszad szerint.

Aszad elmondta, hogy egyelőre nem lehet megjósolni, hogyan fog végződni ez a háború. Szerinte hadserege komoly sikereket ért el, míg a különböző – külföldi országok által – támogatott csoportok ugyan kezdetben „elnyerték a lakosság szívét”, azonban mostanra „elvesztették ezt a háborút”, és egyre gyengülnek. 

Emellett az elnök tisztában van azzal, hogy az ország felét még így is a különböző szélsőséges csoportok tartják kezükben, azonban Aszad úgy érvelt, hogy a szíriai hadsereg bármely régiót képes visszahódítani. Egyszerűen csak nyilvánvalóan lehetetlen, hogy egy ekkora országban a hadsereg „mindenhol ott legyen”. 

„A kapitány nem menekül”

Bassár el-Aszad rendkívül szellemes hasonlotattal élt, amikor Régis Le Sommier, az interjú készítője azzal a kérdéssel állt elő, hogy vajon a hatalomból való távozása nem oldaná-e meg a konfliktust. „Az állam olyan, mint egy hajó, ha vihar jön, a kapitány nem menekül el, és hagyja hajóját elsüllyedni. Amikor az utasok úgy döntenek, hogy elhagyják a hajót, a kapitány az utolsó, aki elmegy”, fogalmazott Aszad.

A szíriai vezető úgy gondolja, hogy a problémák nem oldóttak meg sem Líbiában Kaddafi megbuktatásával, sem pedig Irakban Szaddam Husszein eltávolításával. Számára egyébként sem a hatalom megtartásáról szól már ez az egész. Sokkal inkább a legfőbb célja, hogy Szíria ne váljon egy nyugati bábállamá. 

Amerika kreálmánya az Iszlám Állam

Az Iszlám Állammal kapcsolatban Aszad minden olyan vádat elutasított, amely azt hangoztatja, hogy a szíriai rezsim bátorította a szélsőséges csoport felemelkedését, hogy ezzel megossza a lázadó csoportokat. „Hol a logika ebben?”, tette fel a kérdést a szír elnök. Szerinte ezek abszurd vádak, hiszen ez azt jelentené, hogy Szíria megkérte ezt a szervezetet, hogy támadja meg az országot, támadjon katonai repülőtereket, ölje meg a szír katonák ezreit, és foglaljon el településeket.

Aszad számára világos, hogy mi járult hozzá az Iszlám Állam felemelkedéséhez: „Az igazság az, hogy az Iszlám Állam 2006-ban, Irakban jött létre. Ez az Egyesült Államok felelőssége, aki megszállta Irakot, nem pedig Szíriáé. Abu Bakr al-Baghdadi (az IÁ vezetője) pedig amerikai börtönben volt, nem szíriaiban. Akkor tehát ki hozta létre az Iszlám Államot? Szíria vagy az Egyesült Államok?”

A légicsapások sikertelenek és nemzetközi jogot sértenek

Amerikára utalva Aszad azt is elmondta, hogy a jelenlegi légicsapások illegális intervenciónak minősülnek. Egyrészt azért, mert nincs mögötte ENSZ BT-felhatalmazás, másrészt pedig azért, mert nem tiszteli Szíria szuverenitását.

A légitámadásokra épülő stratégiával kapcsolatban úgy érvelt Aszad, hogy azok nem hatásosak. A terrorizmus nem győzhető le a levegőből, és nem lehet sikereket elérni szárazföldi erők nélkül. Ezért van az, hogy két hónapnyi légitámadás után sincs kézzelfogható eredménye a légicsapásoknak. Így a szíriai elnök elutasította azokat a vádokat is, amik szerint a légitámadások közvetlenül előnyére válnak. „Mondanám, hogy természetesen segítenek (a légicsapások) nekünk, de mi vagyunk az egyetlenek, akik a szárazföldön harcolnak az Iszlám Állammal, és mi nem tapasztalunk semmilyen változást, részben azért, mert Törökország még mindig támogatást nyújt nekik”, érvelt Aszad.

Franciaország Aszadot a polgárháború kitörése óta elutasítja, holott korábban pozitívabb volt a két állam közti viszony. Aszad szerint a polgárháború előtt az Egyesült Államok és Katar bíztatta a francia vezetést a Szíriával való kapcsolatok elmélyítésére, ezért sem Sarkozy, sem Hollande nem független a szíriai vezető szerint. 

Ugyanakkor egy jövőbeli pozitív viszony kialakítását nem tart elképzelhetetlennek Aszad, azonban egyelőre szerinte a francia kormány a szíriai nép és saját népe elleni módon cselekszik. „Nem értem ezt a logikát. Én nem vagyok ellenfele Hollandenak, és úgy gondolom, hogy Franciaország valódi ellensége jelenleg az Iszlám Állam”, fogalmazott Aszad.

Nincsenek vegyi fegyverek Szíriában

„Jelenleg vannak vegyi fegyverek Szíriában? Igen vagy nem?”, szegeződött a kérdés Aszad felé, akik határozottan válaszolt: „Nincsenek.” Hozzátette, nem is vetettek be soha vegyi fegyvert, ha így lett volna ezrek, akár tízezrek is meghaltak volna. 

A napokban láttak napvilágot olyan hírek, amelyek szerint a kormányzati erők klórgázt alkalmaztak az Iszlám Állam visszaverésére. Aszad erőteljesen tagadta ezt, és elmondta, hogy sokkal hatékonyabb fegyvereik vannak, így nem szükséges a klórgáz bevetése. Ugyanakkor nem volt meglepve, amikor ezek a hírek napvilágra kerültek. „Mikor mondtak igazat az amerikaiak a szíriai konfliktussal kapcsolatban?”, tette fel szarkasztikusan a kérdést. 

Végül a szíriai elnök elmondta, hogy leginkább a régi Szíria hiányzik neki, valamint egy olyan világ, amelyben a morális kapcsolatok uralkodnak. „Szomorúsággal tölt el, hogy Szíria azon öt állam egyike, amely a terroristák menedékhelye lett. Továbbá az is rendkívül fájdalmas, hogy a nyugati segítség, amely a fejlesztésekre irányult, az ellenkezőjére fordult. És ami még rosszabb, hogy a Nyugat szoros kapcsolatot ápol ezekkel a középkori Öböl-államokkal, mint Szaúd-Arábia és Katar.

Két alapvető kérdésre kell válasz találni Aszad szerint, amelyek ma fő témái a szíriai családoknak: az egyik, hogy hogyan tudnak azok az emberek gyilkolni, akik hisznek Allahban és az iszlámban? Nehéz megmagyarázni ezt azoknak, akik arra keresik a választ, hogy vajon ezek az emberek tudják-e, hogy amit tesznek, az rossz. Aszad szerint vannak, akik tudatában vannak ennek, és fel is használják saját érdekeik szerint, míg mások a vallást a gyilkolással azonosítják.

A másik alapvető kérdés, hogy „a Nyugat miért támad minket, és miért támogat terroristákat? Aszad főleg az Egyesült Államokra, Franciaországra és Nagy-Britanniára célzott. „Miért teszik ezt? Tettünk mi bármit is, amivel megbántottuk őket?”