Ukrajna megduplázza katonai kiadásait 2015-ben

A GDP arányához viszonyítva Ukrajna 2015-ben a teljes nemzeti össztermék öt százalékát, 3,2 milliárd dollárt tervez katonai célokra költeni, ami dupla akkora összeg, mint 2014-ben. A közvetlen katonai kiadások mellett Kijev további félmilliárd dollárt szándékozik egy az orosz-ukrán határ mentén felépítendő falra költeni – írja az ITAR-TASzSz orosz hírügynökség.

2015-ben Ukrajna védelmi kiadásai 100 százalékkal nőnek, ami 50 milliárd hrivnyát (3,2 milliárd dollár) jelent. Jövőre a katonai szolgálatra mozgósított személyek számát 40 ezer főre becsülik, amivel akár 250 ezerre is emelkedhet az ukrán hadsereg létszáma–hangzott el Sztyepan Poltorak ukrán védelmi miniszter pénteki parlamentben tartott beszédében.

Petro Porosenko ukrán elnök még augusztusban, az ország függetlenné válásának 23. évfordulóján tartott megemlékezésen jelentette be, hogy 2015 és 2017 között további hárommilliárd dollárt terveznek katonai kiadásokra fordítani. A belátható jövőben folyamatos katonai fenyegetésnek lesz kitéve az ország, ezért elengedhetetlen a fokozottabb katonai intézkedések bevezetése, véli Porosenko elnök.

A hadsereg mellett egy másik védelmi célú intézkedés is hatalmas összegeket emészt fel az amúgy is gondokkal küzdő ukrán gazdaság számára. A kijevi kormányzat egy az orosz-ukrán határ védelmi képességének erősítését célzó „Fal” nevű projekt megvalósításában látja Oroszországtól való függetlenségének biztosítását, amit még szeptember 3-án jelentett be Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök.A 2295 km hosszú fal építése már megkezdődött, amit a tervek szerint négy év alatt fejeznének be és a sajtóban megjelent becslések alapján 517,3 millió dollárba fog kerülni.A fal mentén két méter mély és négy méter széles vizesárkokat is ásnak, emellett érzékelő berendezésekkel és különböző erődítményekkel is védeni fogják a határt.

A fal tervét nemzetközileg többen kétségekkel fogadták.Thorbjorn Jagland, az Európa Tanács főtitkára „elfogadhatatlannak” nevezte a fal megépítését. Konsztantyin Buszigin, az orosz államhatár fejlesztéséért felelős szövetségi ügynökség (Rosgranitsa) vezetője szerint a „Fal” projekt nem lesz hosszú életű, gazdasági és politikai szempontból is felesleges.Nyikolaj Bordjuzsa, a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (ODKB) főtitkára pedig egyenesen az emberi ostobaság emlékművének nevezte a határfalat.

Azt a pénzt, amennyivel többet költ az ukrán kormány védelmi kiadásokra, más területeken kell megspórolni – így csökkennek az államadósság finanszírozására fordított összegek és a szociális kiadások is. Csökken a GDP arányos súlya a kiadásokban az oktatásnak és a tudománynak, innen mintegy 200 millió dollár támogatást terveznek elvonni. Az ukrán pénzügyminisztérium tájékoztatása szerint a változások leginkább a foglalkoztatottságot és a szociálpolitikát érintik. A következő két év során mintegy 100 ezer tanárt bocsátanak el, több mint négyszáz vidéki iskolát zárnak be, és egyes szociális ellátásokat – beleértve az ingyenes étkeztetést és a tudományos fokozattal járó további kifizetéseket – eltörlik. A 42 milliós Ukrajnában a munkanélküliek száma jelenleg megközelíti a 2 millió főt.

Korábban Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök arra figyelmeztetett, hogy az ország arany- és devizatartaléka 10 milliárd dollár alá csökkent és a közeljövőben nem várható növekedés ezen a téren. Ukrajna államadóssága október végén 72,9 milliárd dollár volt. Idén összesen 9 milliárd dollár hitelt kapott a Nemzetközi Valutaalaptól, a Világbanktól és más nemzetközi pénzügyi intézményektől. Eddig 14 milliárd dollár hitelt és tartozást fizettek vissza. Az európai uniós pénzügyi segély részeként Kijev 2020-ig 11 milliárd euróhoz fog jutni. Az Európai Bizottság december elején 500 millió euró kedvezményes hitelt utalt át Ukrajnának, ami idén a második és egyben utolsó segélyrészlet. Brüsszel korábban egy hasonló nagyságú, 500 millió eurós hitel folyósításáról döntött.