Újabb erőszakhullám Közép-Afrikában

Rövid életűnek bizonyult az iszlám milícialisták és a keresztények közötti júliusi tűzszüneti megállapodás a Közép-afrikai Köztársaságban, miután október elején megöltek egy békefenntartót. A korábban a kannibalizmusig is elfajuló vallási ellentét a látszólagos nyugodt hónapok után az ENSZ békefenntartó egységeinek megjelenése ellenére is kiújult.

2014. október 10-én az ENSZ MINUSCA (az ENSZ közép-afrikai missziója) pakisztáni békefenntartó csapatát egyelőre ismeretlenek megtámadták, melyben egy katona elhunyt, többen megsérültek. A támadást a szervezet főtitkára, Ban Ki-mún egyszerűen elfogadhatatlannak minősítette. A fegyveres összecsapások tovább erősödtek az elmúlt napokban, melynek keretein belül három gyermek hunyt el, közülük kettőt kémkedés vádja miatt végeztek ki. Az ENSZ békefenntartók kétfrontos háborút vívnak a két szembenálló erővel, igazi mindenki mindenki ellen helyzet áll fenn, mindkét oldalon jelentős veszteségekkel. A humanitárius munkát megnehezíti, hogy a vallási szélsőségesek a sebesülteket megmentőkre is előszeretettel vadásznak, Jean-Francois Sangsue, a Vöröskereszt helyi vezetője már nem látja tovább biztosítottnak a biztonságukat, és ezáltal a munkájuk végézésének lehetőségét sem.

A vallásilag megosztott Közép-afrikai Köztársaságban, ahol a muzulmánok 15 százalékos, míg a keresztények 50 százalékos arányban találhatóak meg, közel két éve tart a vallási háború a két fél között. Az ENSZ szeptemberben vezényelt egységeket az országba, ám alig pár héttel később az erőszak újra erőre kapott. Ahogy a világ sok országában, itt is az iszlám-keresztény ellentét manifesztálódott a hétköznapokra. Az ország északi részét hatalomban tartó Seleka fegyveres csoport 2012 szeptembere óta tartja terrorban a működési területe alatt élőket, míg 2013 márciusára sikerült országosra kiterjeszteni a hatalmukat. Felemelkedésükben nagy része volt a korábbi katonai diktátor, Bozizé elfordulásának Csádtól, kik válaszul felfegyverezték a muzulmán szélsőségeseket. Erről bővebben korábbi cikkünkben olvashat.

Egyik kutya, másik eb

A Seleka elleni harcot folytató keresztény anti-balaka (magyarra fordítva „kés elleni”) szélsőséges csoport tagjai sem a szentek közül kerültek ki. A két csoport módszeresen irtja egymást, az erőszakhullám újbóli megjelenése is ahhoz volt kapcsolható, hogy egy muzulmán fegyverest bekerítettek a keresztények és meglincselték. Válaszul a koporsóját szállító taxisofőr esett lincselés áldozatául, melyet követően felgyújtották a környék boltjait és kifosztották őket. A két csoport közti összecsapások az idei évben már több mint ötezer halálos áldozattal jártak. A BBC tudósítója arról számolt be, hogy a főváros, Bangui utcái üresek, a boltok zárva, a benzinkutak elhagyottan állnak, mindenkit otthonmaradásra biztatnak.  

Messze még a fény az alagút végén

Nemzetközi nyomásra 2014 elején lemondásra kényszerült a muszlim kormányzat, ám a kinevezett elnök, a korábbi Bangui főpolgármester Catherina Samba-Panza nem tudott maradandót alkotni, az erőszak egészen májusig folytatódott. A keresztények fokozatosan szorítják ki a fővárosból az ellenségeiket, az elmúlt napokban az utolsó megmaradt bástyájukat támadták. A helyzetet nehezíti, hogy a keresztények egyre vérszomjasabbakká, és közben még szervezettebbé váltak, mely nagyban nehezíti az ENSZ békefenntartóinak munkáját. Bárminemű megoldást tovább nehezíti, hogy a februárra kiírt választások komoly veszélyben vannak, szóba jött az elhalasztása 2016 nyarára. Abdoulaye Bathily, az ENSZ közép-afrikai regionális irodájának vezetője szerint azonban ezt mindenképp el kell kerülni, mivel a krízis csak tovább gyűrűzhet a választások nélkül.

Törékeny helyzet

Az ENSZ-veszteség bizonyosan új helyzetet teremt az országban. Az eddig is pengeélen táncoló tűzszünet most hirtelen megszakadt és a konfliktus gyors ütemben eszkalálódott. Az ENSZ katonái talán az eddigieknél is gyorsabban és tekintet nélkül fognak közbeavatkozni, ha erőszakra kerül a sor, hiszen látható, hogy milyen gyorsan terjed az erőszakhullám, melynek fő áldozatai a civilek lesznek. A hadviselő feleknek fontos megérteniük, hogy tetteikért elszámoltathatóak lesznek, és az erőszak politikai jellegű használata büntetendő, és nemzetközi szervek nem fognak tétlenkedni a helyzet normalizálását követően.