Heves harcok Szíria iraki és török határainál

Az elmúlt napokban komoly harcok folytak az Iszlám Állam fegyveresei és a kurd Peshmerga között, amelynek eredményeként a kurdok visszafoglalták a stratégiai szempontból kulcsfontosságú várost, Rabiát. A győzelemmel elvágták a dzsihadista csoport utánpótlási útvonalát. Eközben a szír-török határnál fekvő, kurdok lakta Kobane városát több oldalról ostromolják a dzsihadisták, Törökország felé való menekülésre késztetve az ott élő kurdokat. A török vezetés kezdeti dilemmája lezárult, és a parlament elfogadta azt a kormányzati javaslatot, amellyel az ország is csatlakozik az Iszlám Állam elleni harchoz.

Az iraki kurd erők stratégiai fontosságú határátkelőt, valamint számos falvat foglaltak vissza az Iszlám Államtól kedden Észak-Irakban, olvasható a BBC portálján.

A harcokban az amerikai légitámadások, illetve az iraki hadsereg előrenyomulása segítette a kurd speciális alakulatot, a Peshmergát a stratégiai fontosságú Rabia visszafoglalásában, írja a Reuters egy iraki kurd politikai forrásra hivatkozva.

„Rabia a legfontosabb stratégiai pont Irak és Szíria között. Egyfelől megakadályozza az utánpótlás biztosítását, másfelől pedig könnyebbé teszi azon hadműveleteket, amelyekkel elérhetjük Sinjart”, mondta a Reutersnek a névtelen forrás, utalva Sinjarra, ahonnan a jazidik tömegesen menekültek el a közeli hegyekbe az Iszlám Állam jelentette fenyegetés elől.

A határon való akadálymentes átkelés az Iszlám Állam számára komoly előnyt jelentett. Júniusban itt keltek át Szíriából Irakba, majd Moszul elfoglalása után komoly, a menekülő iraki hadseregtől szerzett fegyverzettel tértek vissza Szíriába, ahol ezeket további terjeszkedésre használták. 

Közben Szíriában a török határnál fekvő Ayn al-Arab (kurd nyelven Kobane) városát veszélyezteti a dzsihadisták előretörése. Az Iszlám Állam három oldalról ostromolja a várost, amelyet számos kurd elhagyott, menekülve Törökországba. Saleh Muslim, a szíriai kurd Demokratikus Egyesülés Párt (PYD) vezetője sürgette a nyugati államokat, hogy lássák el fegyverekkel a várost védő kurdokat. 

„Kértünk mindenkit, aki képes segíteni, hogy jutasson el fegyvereket a tankok ellen harcoló embereknek, azonban senki nem tesz semmit. Nagyon sok mártírhalált halt áldozat lesz”, mondta Saleh Muslim, majd hozzátette: „Elküldtük üzenetünket az Egyesült Államoknak és Európának, de úgy gondolom, vannak akadályok. Törökország és más államok meggátolják ezt, mivel nem akarják, hogy a kurdok képesek legyenek megvédeni magukat.”

Törökország – amely határos Szíriával, nagyszámú kurd kisebbsége van, valamint NATO-tag – nem akar központi szerepet vállalni a konfliktusban, több okból is. Egyfelől azért, mert nem kívánja Bassár el-Aszad helyzetét kedvezőbbé tenni, másrészt pedig azért, mert nem akarja a szíriai kurd erők megerősödését, akik szövetségben a törökországi Kurd Munkáspárttal (PKK) komoly erőként léphetnének fel. A kurdok Törökországban évtizedek óta nagyobb önnállóságot követelnek.

Azonban az egyre inkább elmérgesedő helyzet a török határnál fekvő városban meggondolásra késztette a török vezetést. A törökországi kurd vezetők is nyomást gyakoroltak Ankarára, figyelmeztetve: amennyiben a kurd városban (Kobane) mészárlást fog végrehajtani az Iszlám Állam, lezártnak fogják tekinteni azt a békefolyamatot, amely véget vethetne a több évtizedes ellenségeskedésnek a kurdok és a török vezetés között, komoly nyomást helyezve ezzel Törökországra.

Kedden a török kormány a parlament felhatalmazását kérte, hogy engedélyezze a török haderő külföldön történő bevetését, valamint a szövetséges erők számára a török bázisok használatát. 

„A kormány úgy döntött, hogy a parlament felhatalmazását kéri, hogy a török hadsereget, ha szükséges, külföldön is bevethesse műveletek végrehajtására, valamint hogy engedélyezze a külföldi csapatok számára a török bázisok használatát”, áll a kormányzati előterjesztésben.

Csütörtökön a török parlament elfogadta a javaslatot, zöld utat adva ezzel a hadsereg bevetésének az Iszlám Állam ellen. A szavazás eredménye nem volt meglepő: a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártjának (AKP) stabil többsége van, így várható volt, hogy elfogadásra kerül a kormányzati javaslat. 

A döntés értelmében a kormány elrendelheti a hadsereg behatolását Irakba és Szíriába azzal a céllal, hogy elhárítsa az egyes terrorista csoportok jelentette fenyegetéseket. Emellett lehetővé tették, hogy a szövetséges államok Törökország területéről indítsanak műveleteket. 

„A Szíriában tevékenykedő radikális csoportok növekvő befolyása fenyegeti a török nemzet biztonságát. A felhatalmazás célja, hogy minimalizálja a harcok hatását a határainknál”, mondta Ismet Yilmaz török védelmi miniszter.

Kobane városánál a harcok nem csillapodnak. A brit Szíriai Megfigyelőközpont az Emberi Jogokért (Syrian Observatory for Human Rights) elmondása szerint egyre nagyobb az aggodalom arra vonatkozóan, hogy az Iszlám Állam bármelyik pillanatban elfoglalja a települést, miután a dzsihadista harcosok körülbelül száz méterre a várostól harcoltak a kurdokkal, és a környező falvak jó részét az irányításuk alá vonták. A harcokban tizenhat IÁ harcos, illetve hét kurd vesztette életét, azonban valószínűsíthető, hogy a halálos áldozatok száma ennél jóval több.

Asya Abdullah, a szíriai kurd párt, a Demokratikus Egyesülés Pártjának (PYD) egy vezető tisztségviselője elmondta, hogy Kobane északi, nyugati és keleti részén is harcok zajlottak, és az Iszlám Állam minden fronton két-három kilométerrel előbbre nyomult. Hozzátette: „Ha el akarják kerülni a mészárlást, akkor sokkal átfogóbb támadásokat kell végrehajtaniuk.”

Irakban sincs nyugalom: Anbar tartományban – amely jórészt az Iszlám Állam fennhatósága alatt áll – komoly harcok dúltak a stratégiai fontosságú Heet városáért. Dzsihadisták azt állították, hogy a várost elfoglalták, míg a kormány oldalán harcoló szunnita harcosok tagadták ezt, és elmondták, a harcok még zajlanak.

Csütörtökön az iraki Védelmi Minisztérium állítása szerint harminc falvat visszafoglaltak a dzsihadistáktól. Az al-Jazeera tudósítója, Imran Khan elmondta, hogy a területek jórészét az Iszlám Állam birtokolja, viszont az iraki hadsereg egyre inkább nyomul előre és foglal vissza falvakat. Az iraki hadsereg egy ‘offenzív folyosót’ kíván létrehozni a visszafoglalt falvakból, így elvágva a dzsihadisták útvonalát a fő támaszpontjaikhoz Diyala tartományban.

Közben a koalíció légicsapásai sem álltak le: az amerikai Központi Főparancsnokság (US Central Command) jelentette, hogy szerdán és csütörtökön az USA és szövetségesei négy légitámadást hajtottak végre Szíriában és hetet Irakban. Célpontok voltak épületek, tankok és egyéb katonai járművek.

Az Iszlám Állam elleni légicsapások múlt kedden kezdődtek, miután Barack Obama amerikai elnök felhatalmazást kapott a Kongresszustól az akciók végrehajtására Szíriában. Az USA által vezetett koalíció célja az Iszlám Állam legyőzése. A légitámadások a dzsihadisták ellen a szárazföldön harcoló erők – a szíriai mérsékelt lázadók, az iraki hadsereg, illetve a kurd erők – támogatására szolgálnak. A támadások legfőbb célpontjai pedig a szervezet támszpontjai, valamint az általuk birtokolt olajmezők, amelyek komoly bevételi forrást jelentenek számukra. 

A háború rendkívül összetett: mindkét országban szunniták harcolnak síiták támogatta kormányzattal, Szíriában rivális szunnita erők vetélkednek egymással, valamint Irakban és Szíriában is komoly erőt képviselnek a kurdok, akik állandó fenyegetésnek vannak kitéve mindkét országban a szunnita Iszlám Állam terjeszkedésének köszönhetően. Ezt a képet pedig tovább árnyalja az Egyesült Államok vezette, számos állam alkotta koalíció, amely folyamatos bombázás alatt tartja az terrorszervezet állásait.