Orrszarvúk az orvvadászok célkeresztjében

Hatalmasra nőtt a kereslet az orrszarvúak szarva iránt. A főleg Ázsiából érkező megrendelések miatt veszélybe kerültek az orrszarvúfélék ma is élő fajai.

A feketekereskedelem miatt az öt élő fajból mára már három súlyosan veszélyeztetett. A szumátrai, a keskenyszájú és a jávai orrszarvúk 1996 óta szerepelnek a Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján, amely a kihalással fenyegetett fajokat sorolja fel. A legtöbb vadon élő orrszarvú a Dél-afrikai Köztársaságban, Kenyában, Botswanában, Namíbiában és Indonéziában él.

A szakosodott bűnszervezetek által okozott kár láthatóan megugrott az elmúlt években. Egyre fejlettebb eszközöket használnak a vadászat során. A klasszikus íj, nyíl és dárda helyett ma már éjjellátó készülékekkel, helikopterekkel és nyugtatókkal dolgoznak. A levegőből figyelik ki és lövik le az állatot. A szárazföldön aztán a megsebzett állat szarvát láncfűrésszel vágják le, gyakran felsértve az arc többi részét is. A végén a vérző és a fájdalommal küszködő állatot a sorsára hagyják, azok pedig igen gyakran nem élik túl a csonkítást.

Ázsiában a legnagyobb a kereslet a szarv iránt, különösen kiemelkedik Vietnam és Kína. Az árak az utóbbi években az egekbe szöktek, megelőzve az arany és a kokain iránti keresletet. A hagyományos kínai orvoslásban ugyanis már évszázadok óta használják porrá őrölve, forró vízben elkeverve gyógyszerként. Ajánlják lázcsökkentésre, fejfájásra, reumára, köszvényre, kígyóharapásra és ételmérgezésre is. A ritkasága és nehezen beszerezhetősége még feljebb tolja az árát. A vietnami középosztály igazi luxuscikként tekint rá, státuszszimbólummá vált, a vagyont és a sikert jelképezi. Gyakran ajándékozzák üzleti partnereknek.

Az államok és a természetvédelmi szervezetek különbözőképpen igyekeznek megvédeni a veszélyeztetett állatokat. A fajfenntartás mellett különös figyelmet fordítanak az orvvadászok elleni védekezésre. Elterjedt a katonai erő bevetése, mivel nem ritka, hogy az orvvadászok felfegyverkezve indulnak a vadászatra.

Így tesznek a kenyai Ol Pejeta parkban is, ahol az északi szélesszájú orrszarvú valószínűleg utolsó vadon élő példányait őrzik. A nap 24 órájában állig felfegyverzett őrök vigyáznak rájuk. A fegyveresek és az állatok között emiatt szoros kötelék alakult ki. Ezen a védett természetvédelmi területen található a világ egyik legnagyobb menedéke a keskenyszájú orrszarvúk számára is. Itt él több, orvvadászok által megcsonkított példány is, amelyek csupán annak köszönhetően maradtak életben, hogy időben megtalálták őket, és orvosi kezelésben részesültek. Az elefántok agyarával ellentétben, az orrszarvúk szarva néhány éven belül visszanő. A komoly fegyveres védelem ellenére az orvvadászok megtalálják a módot, hogy bejussanak a parkba, és gyakran halálra sebesítve az állatokat, de megszerezzék a szarvakat.

A legsúlyosabb helyzet a Dél-afrikai Köztársaságban van. A világ vadon élő példányok 73 százaléka itt él, emiatt ez az orvvadászok legfőbb célpontja. 2013-ban 1004 orrszarvút öltek meg a szarva miatt, és úgy tűnik, idén is hasonló mértékű lesz a veszteség. Az egyre gyakrabban kirótt, szigorú büntetések és a segítségül hívott katonai erő sem elég elriasztó a bűnözők számára. Ráadásul nem egyszerű kihívásokkal kell megküzdeniük azoknak, akik segíteni szeretnének az orrszarvúakon. 2012-ben például elkezdték a nehezen elérhető területekről egy jobban védhető és belátható helyre költöztetni az állatokat. A szállításhoz az orrszarvúakat benyugtatózták, szemüket bekötötték, és repülőgépről lógatva szállították a természetvédelmi parkba. Ezzel a technikával ki lehet menteni a nehezen megközelíthető területekről is az orvvadászok által megsebesített állatokat.

Bár tilos az orrszarvú szarv kereskedelme a Washingtoni egyezmény (Egyezmény a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről) alapján, vannak próbálkozások a legalizálására. Elméletben, egy megfelelően felügyelt rendszerben, ki lehetne elégíteni a szarv iránti keresletet az állatok megóvása mellett is. Ráadásul a befolyt összegből a faj fenntartását lehetne támogatni. Azzal azonban számolni lehet, hogy a legális kereskedelmet is az eddig működő bűnszervezetek vennék az irányításuk alá. A hatóságok pedig, akik eddig sem tudták betartatni az egyezményt, a legális kereskedelmet sem tudnák felügyelni. Ráadásul, ha törvényesen lehetne hozzájutni a szarvhoz, az megnövelné a keresletet is. Kína, Vietnam és más, kelet-ázsiai ország piacával állna szemben a körülbelül 28 ezer orrszarvú. Ennek ellenére sok helyen komolyan gondolkodnak a legalizálásáról. A Dél-afrikai Köztársaságban már benyújtottak róla egy indítványt, amely, ha keresztülmegy a törvényhozáson, hat-tíz éven belül elindíthatja a legális kereskedelmet. Persze kérdés, hogy addig mekkora kárt okoznak az orvvadászok.