Franciaország az EU új beteg embere?

A német pénzügyi szigor most minden próbálkozás ellenére csődöt mondott, legalábbis Franciaország esetében. Az ország tavaly kapott 2 éves haladékot a Bizottságtól, hogy költségvetési hiánya visszazökkenjen a Stabilitási és Növekedési Paktum által előírt 3 százalék alatti szintre, Michel Sapin pénzügyminiszter azonban bejelentette, hogy országa ezt várhatóan csak 2017-ben tudja teljesíteni.

Az Eurostat szerint 2013-ban az összes EU tagállamnak javult a GDP- hez viszonyított költségvetési hiánya (3,9-ről 3,3 százalékra), ez az átlag azonban még így is meghaladja az előírt maximumot. Franciaország ehhez már 10. éve járul hozzá: ennyi ideje küzd az ország a túlzott költségvetési deficittel.

Az Európai Unió Tanácsának Franciaország számára tett ajánlásai, mint az adócsökkentés, és a kiadások csökkentése ellentmondtak Francois Hollande választási programjával, mivel az elnök a tőke megadóztatásával és a szociális támogatások magasan tartásával kampányolt. A jövőben Hollande 21 milliárd euróval kívánja csökkenteni a költségvetési kiadásokat, 2015- 2017 között pedig ez 50 milliárd euróra növekszik majd. Emellett nem fogja növelni az adókat sem (sőt a leggazdagabb társadalmi rétegek adóterheit csökkentette) annak érdekében, hogy közelebb kerüljön az elvárt költségvetési hiányhoz.

A Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatóság 2014-re 3,8 százalékos költségvetési hiányt határozott meg, így érték volna el 2015-re a 3 százalékot. A jelenlegi mutatók szerint azonban a tervek nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Franciaország költségvetési hiánya tavaly 4,2 százalék volt, idén 4,4 százalék, 2015-re pedig 4,3 százalékos hiánnyal számolnak. Ezt a hiányt általában kölcsönökből fedezik, ami hosszútávon az eladósodás veszélyével és az infláció növekedésével fenyegethet, ennek a lehetőségét pedig időben el akarják hessegetni az EU második legnagyobb gazdaságában. Ezzel együtt az ország gazdasági növekedésének üteme is alacsonyabb lesz, várhatóan 0,4 százalékos, majd 1 százalékos, ami azt mutatja, hogy a gazdasági növekedést élénkítő törekvések sem voltak sikeresek.

Párizs egyébként felvetette, hogy bár nem célja a szabályok felülírása, mégis jobbnak látná a pénzügyi szabályok rugalmasabb gyakorlatba ültetését, amit Németország határozottan elutasított. Angela Merkel hangsúlyozta, a szabályok mindenkire egyformán vonatkoznak, azok pedig, akik túl lazán kezelik a paktum elvárásait, az egész EU gazdasági növekedését veszélyeztetik.              

Németország és Franciaország között régóta fennálló vita, hogy mi a fontosabb: a gazdasági fejlődés élénkítése, vagy a pénzügyi mutatók ráncba szedése. Franciaország eddig inkább az előbbit vette figyelembe, a brüsszeli fiskális szigor azonban mást vár el. Ezek betartatásáért pedig épp a volt francia pénzügy- és gazdasági miniszter, Pierre Moscovici, az új Gazdasági és pénzügyi biztos lesz a felelős. Moscovici megerősítette, hogy a hiányt csökkenteni kell, de méltányolni fogják az eddigi erőfeszítéseket.

Ha egy ország költségvetési hiánya  túllépi a 3 százalékot, a Bizottság és az ECOFIN jelentései alapján a Tanács először ajánlásokat fogalmaz meg a renitens ország számára. Ha a helyzet nem változik, a deficites ország még arra is kötelezhető, hogy az GDP-jének (maximum) 0,5 százalékát helyezze letétbe a Bizottságnál. Ennek kamatai a tagállamokat illetik meg (GDP arányosan). Kétévnyi változatlan, vagy növekvő hiány után pénzbírsággal sújthatják az államot. Az egyetlen kiskapu ezek alól az „eurózóna kivételes gazdasági helyzete”, vagyis hogy az állam önhibáján kívül került túlzott deficitbe.

A további szankciók elkerülése érdekében Michel Sapin francia pénzügyminiszter most erre, vagyis az eurózóna vártnál gyengébb növekedésére és a magas inflációra hivatkozik. A Bizottság még az ősz folyamán kivizsgálja, hogy jogos-e Franciaország indoklása. Elemezni fogják az ország strukturális hiányát, vagyis az adott gazdasági ciklustól megtisztítva a kiadások és bevételek szintjét. Ebből látni fogják, hogy Franciaország megtette-e a szükséges lépéseket, és valóban csak a körülmények áldozata-e.