A magyar NGO-k védelmére kelt az ET főbiztosa

Lázár Jánosnak írt levélben kelt az Európa Tanács emberi jogi főbiztosa a magyar civil szervezetek védelmére, arra sürgetve a magyar hatóságokat, hogy tartózkodjanak a megbélyegző retorikától és biztosítsanak megfelelő környezetet az NGO-k működése számára.

„Mély aggodalmamra szolgál a Magyarországon az emberi jogok és a demokratikus értékek előmozdításán tevékenykedő civil szervezetekkel szemben használt megbélyegző retorika, a munkájuk törvényességét megkérdőjelező politikusokkal” – írta többek között Nils Muiznieks, az Európa Tanács emberi jogi főbiztosa a Miniszterelnökséget irányító miniszternek, Lázár Jánosnak címzett levélben, amit csütörtökön tett közzé az Európa Tanács.

Az emberi jogi főbiztos külön is rosszallásának adott hangot azon kormányzati állítások kapcsán, melyek szerint a Norvég Civil Alapot (NGO Alap) politikai tevékenységek támogatására használták. Emlékeztet rá, hogy ezzel összefüggésben a kormányzati ellenőrzési hivatal nemrég több vizsgálatot is tartott az alap kedvezményezettjeinél.

Muiznieks ezért arra sürgette a magyar hatóságokat, hogy tartózkodjanak a megbélyegzésre alkalmas nyilatkozatoktól és biztosítsanak befogadó környezetet a civil szervezetek számára Magyarországon.

„A civil szervezetek kulcsszerepet játszanak egy demokratikus társadalomban. Képesnek kell lenniük őrkutya szerepüknek a gyakorlására, a munkájukat elősegítő környezetben, a belső működésükbe való illetéktelen beavatkozás nélkül, ha csak azt nem objektív okok igazolják” – szögezi le levelében a főbiztos. Aki szerint az Emberi Jogok Európai Bíróságának esetjoga a civil szervezetek demokratikus társadalomban betöltött szerepéről egyértelmű: amikor egy NGO a közérdekű témákra hívja fel a figyelmet, a közügyek őrkutyájának szerepét tölti be, aminek jelentősége a sajtóéhoz hasonlítható.

Az emberi jogi főbiztos a Zecsev kontra Bulgária ügyben az Európai Bíróság által 2007-ben hozott ítéletre is felhívja a figyelmet, amelyben a bíróság megállapította, hogy „egy szervezet kampányolhat az állam jogi és alkotmányos struktúráinak a megváltoztatásáért, amennyiben az általa igénybe vett eszközök minden szempontból törvényesek és demokratikusak, és a javasolt változás összhangban van az alapvető demokratikus elvekkel. A puszta tény, hogy egy szervezet ilyen változásokkal kapcsolatos igényeket támaszt, nem vonhat maga után és nem igazolhat beavatkozást tagjainak szervezkedési és gyülekezési szabadságába”. Muiznieks emlékeztet rá, hogy a Bíróság a kérdéses ügyben azt vizsgálta, hogy jogszerűen meg lehetett tagadni egy NGO nyilvántartásba vételét azon az alapon, hogy „politikai célokat” követ.

Az emberi jogi főbiztos további aggodalom tárgyának nevezi levelében a civil szervezeteknél elvégzett könyvvizsgálatok jogi alapját. Úgy véli, hogy felmerül a kérdés azzal kapcsolatban, hogy az NGO Alapnál használt norvég támogatást magyar közpénznek lehet-e tekinteni.

Tudomása szerint azokat a civil szervezeteket, amelyek megtagadják az együttműködést a kormányzati ellenőrzési irodával, az adószámuk felfüggesztésével vagy pénzbírsággal büntethetik. „Tekintettel ezekre a potenciálisan súlyos következményekre, felszólítom a hatóságokat, hogy vizsgálják felül azt az álláspontjukat, ami az említett auditvizsgálatok elindításának az előzménye. Első lépésként fontolóra kellene venni a folyamatban lévő vizsgálatok felfüggesztését, amíg ezeknek az auditoknak a jogi alapja nem tisztázódott” – indítványozza a strasbourgi főbiztos.

Muiznieks az Európa Tanács miniszteri bizottságának egy 2007-es ajánlására is felhívja a figyelmet, ami a nem kormányzati szervek jogi státuszáról szól, és ami – szerinte – világosan leszögezi, hogy az NGO-k szabadon kell, hogy kérhessenek és kaphassanak pénzügyi támogatást „nem csak saját államuk közintézményeitől, de intézményi vagy magán donoroktól, egy másik államtól vagy többoldalú ügynökségektől is. És ennek során csak az általánosan érvényes vám-, árfolyam- és pénzmosási szabályoknak, illetve a választásokra és politikai pártokra vonatkozó szabályoknak kell alávetniük magukat”.

Levele végén az emberi jogi főbiztos felkéri a magyar hatóságokat, hogy továbbra is érvényesítsék ezen a területen az Európa Tanács normáit.

Nils Muiznieks egyébként július 1. és 4. között látogatott Magyarországra, ahol a sajtószabadságról, a diszkrimináció-mentességre való jogról és a bevándorlók, valamint a menekültek emberi jogairól folytatott konzultációkat. A főbiztos még idén külön jelentést készít, ami a fenti területeket fedi majd le.