A Nyugat és Oroszország között rekedve

Az ukrán válság kapcsán az EU azt szeretné, ha Szerbia is támogatná a közösség álláspontját – mondta Michael Davenport, az Európai Unió szerbiai delegációjának vezetője.

Davenport szerint Brüsszel elsősorban békés megoldásokat szeretne alkalmazni a kialakult válsághelyzetben, amelyben az összes tagállam egységes álláspontot képvisel. A tisztviselő szerint fontos lenne, ha Szerbia az EU véleményét támogatná Ukrajna területi integritásáról, és az állam szuverenitásáról is. A krími válság kapcsán már kérték Belgrádot, hogy egy nyilatkozat formájában Szerbia is csatlakozzon a nyugati állásponthoz és nyilvánosan ítélje el a Kreml lépéseit.

A szerbiai RTV-nek nyilatkozó Davenport arra is kitért mondandójában, hogy nem irreális terv Szerbia részéről az ország 2020-as teljes jogú uniós tagsága. Ennek első lépcsőjeként az év végéig megnyitják a 32-es, pénzügyi felügyeletről szóló fejezetet a tárgyalások során. A kérdés csupán az, hogy a szláv testvéri viszony Szerbia és Oroszország között hogyan befolyásolja majd ezt a folyamatot.

Ha EU-tagok leszünk, akkor támogatjuk majd!

Szerbia nem köteles és nem is fog szankciókat bevezetni Oroszországgal szemben – jelentette ki Ivica Dačić. A frissen kinevezett külügyminiszter úgy fogalmazott, hogy Belgrád majd csak akkor lesz köteles megfelelni az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikai elvárásainak, amikor annak tagjává válik. Habár az uniós tagság Szerbia egyik legfontosabb prioritása, a csatlakozásig az ország önállóan szándékozik alakítani a külpolitikáját – jelentette ki egyértelműen a szerb politikus a BETA hírügynökségnek.

Kelet és Nyugat között rekedve

A Dnevnik értesülései szerint Moszkva is lépéseket helyezett kilátásba, ha Belgrád az EU által kért szankciókat bevezeti ellenük. Megtörténhet, hogy ha a szerbek engednek az Európai Unió nyomásának, akkor az oroszok követelni fogják rajtuk az egymilliárd euró értékű gáztartozásuk azonnali kifizetését, illetve még az is lehetséges, hogy Moszkva kártérítést kér a Déli Áramlat gázvezeték munkálatainak késése miatt.

Aleksandar Vučić szerb miniszterelnök a Naše novine szerb lapnak azt nyilatkozta, hogy mindent megtesz azért, hogy Szerbia érdekeit és álláspontját megvédje. Mint kifejtette Szerbiának fontos az EU, de a régi kapcsolatok ápolása is Belgrád érdekeit szolgálja. „Szerbiának vannak állami és nemzetközi prioritásai. Ezek között van az unióhoz való csatlakozás, de emellett fontos a „hagyományos barátainkkal” fennálló kapcsolatok ápolása, akik nem csak a barátaink, de segítenek is nekünk a nemzetközi és állami érdekeink megvédésében” – jelentette ki a miniszterelnök.

A semlegességet nem tudják majd fenntartani

Szerbiának nehéz lesz semlegesnek maradnia, még akkor is, ha Brüsszel megérti azt, hogy Belgrád igen kényes szituációba került – nyilatkozta Dr. Hans-Gert Pöttering a Konrad Adenauer Alapítvány igazgatója az ügy kapcsán. Hiszen Szerbia nagyban függ az orosz beruházásoktól, illetve hagyományosan nagyon jó kapcsolatot ápol a „nagy szláv testvérrel”.

Ezzel szemben viszont – a csatlakozási folyamatoknak köszönhetően – az Európai Unió elvárásai is megnőttek Szerbia irányában. Az uniós csatlakozáshoz hozzátartoznak bizonyos alapvető magatartások, jelen helyzetben pedig ez nem más, minthogy az országnak osztoznia kell az EU tagállamainak véleményében, valamint a külpolitikai lépéseiben is alkalmazkodnia kell hozzá az ukrán válság kapcsán – mondta az alapítvány igazgatója a B92-nek.