Gazdasági háborúval fenyeget az orosz-ukrán konfliktus

Oroszország múlt hét csütörtökön bekebelezte a Krímet, amely – nemzetközi jogot mélyen sértő – lépés előtt mind az uniós, mind pedig az amerikai diplomácia „értetlenül” áll. Március 20-án, az EU-csúcs alkalmával további szankciókról döntöttek az európai országok állam-és kormányfői és úgy tűnik, hogy az Egyesült Államok is keményebben szankcionál.

Tegnap az uniós vezetők további 12 magas rangú orosz személlyel szemben (akik nevét pénteken délben hozták nyilvánosságra) döntöttek szankciók alkalmazásáról. Egy brüsszeli diplomata nyilatkozata szerint azonban az EU nem mehet el olyan messzire a szankcionálásban, mint az Egyesült Államok, tekintettel a jogi alapok (felhatalmazás) különbözőségére. Mivel Oroszország eddig nem mutatott készséget EBESZ és ENSZ megfigyelők fogadására, további intézkedésként EU megfigyelők Ukrajnába küldésére is sor kerülhet. Ez utóbbi lépésnek, talán leginkább a közelgő májusi ukrán választások jogi tisztasága miatt lesz majd relevanciája. A június 3-ra tervezett EU-Oroszország bilaterális találkozó, valamint a közeljövőre betervezett több magas szintű kétoldalú találkozó is törlésre került.

Az EU-csúcstalálkozó alkalmával várható volt, hogy a vagyonbefagyasztással és vízumkorlátozással sújtottak körét bővítik majd az európai vezetők. További eszkaláció (amennyiben Oroszország megtámadja Ukrajna keleti és déli részeit) esetén azonban – az uniós szankciórendszer harmadik lépcsőjeként – már gazdasági szankciók bevezetését helyezték kilátásba. A tegnapi egyeztetés alapján továbbra is úgy tűnik, az európai vezetők tartanak a gazdasági szankciók lehetséges következményeitől, amik eltérően érintenék az egyes tagállamokat (köztük kiemelten súlyosan Magyarországot) és bár készül a hatástanulmány a témában, ez lenne talán a legutolsó eszköz, amit be kívánnának vetni. Mondhatjuk, hogy ez a válság most nem igazán hiányzott Európának, főként, hogy a gazdasági világválság következményeiből – ide értve az eurozóna válságát (a spanyol, portugál, ír, görög, olasz helyzetet) – is most kezdett talpra állni, pedig ezek a problémák sokáig az Unió kereteinek szétfeszítésével fenyegettek.

Ez már Oroszországnak is fájna

Tekintettel arra a félelemre, hogy Oroszország esetleg Ukrajna más területeit is maga alá akarja majd gyűrni, az európai vezetők felkérték az Európai Bizottságot, hogy készítsen javaslatot, amely energiaügyi, pénzügyi és katonai szankciókat foglalna magában. Egyes találgatások szerint a gazdasági szankciók az ipari és a banki szektort fogják majd elsősorban érinteni. Herman Van Rompuy, az Európai tanács elnöke úgy nyilatkozott, hogy a javaslatban minden gazdasági terület lefedésére sor kerül majd. Szakértők szerint az egyik lehetséges gazdasági szankció a gázembargó lenne, amely Oroszországnak 70 milliárd dolláros bevételkiesést jelentene. A javaslat kapcsán tehát pontos tartalmat nem lehet még tudni, de az biztos, hogy gyorsan végrehajtható intézkedésekre épül majd. Francois Hollande francia elnök elmondta, hogy a javaslat elfogadásához újabb EU-csúcs lenne szükséges. Az elnök szerint a katonai szankciók alkalmazását pillanatnyilag nem fontolgatja Európa, csak a gazdasági fejezet kerülne alkalmazásra. Eközben Lengyelország és a balti államok hidegháborútól tartanak. A gazdasági szankciók bevezetése esetén Moszkva készen áll a megtorlásra. A nyugati vagyonelkobzásra már készül az orosz törvénytervezet.

Társulási megállapodás Ukrajnával

A csúcstalálkozó előtt David Cameron az EU- ukrán társulási megállapodás politikai fejezetének aláírásáról beszélt, amelyre a csúcstalálkozó második napján, pénteken került sor. A kereskedelmi fejezet aláírását a májusi választások utánra tervezik. Hasonló megállapodás előrehozott aláírása várható júniusban Moldovával és Grúziával, amelyek szintén orosz konfliktussal érintett területek.

Az Egyesült Államok is lépéseket tett

Obama március 20-án bejelentést tett az újabb szankciókról. Az amerikai szankciók második köre további orosz kormánytagokkal és az orosz vezetést szorosan támogató személyekkel szemben lép fel. A lista húsz nevet, köztük Putyin egyik legközelebbi munkatársának- Szergej Ivanovnak a nevét is tartalmazza. Azt senki nem gondolja, hogy ez majd meghátrálásra készteti az orosz elnököt, de az amerikai adminisztráció arra számít, hogy Putyin legalább meggondolja, hogy mennyire menjen messzire. „Az Egyesült Államok mindenképpen diplomáciai megoldásra törekszik a katonai megoldások helyett”- mondta az elnök.

Oroszország láthatóan úgy pozícionálja katonai erejét, hogy Ukrajna keleti és déli része is elérhető számára. Bizonyos források szerint Putyin célja, hogy Ukrajnát elvágja a Fekete-tengertől. Az Egyesült Államok az Európai Unióval szoros együttműködésben próbál megoldást találni arra az esetre, ha a helyzet tovább eszkalálódna. Obama beszédében elmondta, hogy a gazdasági szankciók nem csak az orosz, hanem a világgazdaságot is érinteni fogják. Amerikai oldalon továbbra is prioritást élvez az ukrán gazdaság stabilizálásának elősegítése, amelyről a jövő heti G7 találkozón is szó lesz majd. Obama beszélt a kelet-európai NATO szövetségesek erőinek megerősítéséről, de Európa gazdasági és energiaszektorának erősítéséről is. Az amerikai elnök beszédét követően Oroszország is szankciókat jelentett be magas rangú washingtoni tisztviselőkkel szemben.