Putyinról szól most a világsajtó

Egy nappal azután, hogy Oroszország része lett a Krím, már nem engedték be az ukrán politikusokat a területre, és több ukrán bázist is támadás ért. Orosz érvelés szerint ők csak az idegen hatalom katonáitól akarnak megszabadulni. Ezenkívül olvashatnak nálunk a magyar reakciókról, van saját véleményünk is a témában, mikrofonvégre kaptuk az új olasz kormánypárt egyik politikusát, és elemezzük a szlovák elnökválasztást is. Napi összefoglalónk máris érkezik.

Áll a bál a Krímben, de az oroszok vannak nyeregben

Nem engedték be a Krím félszigetre Vitalij Jarema ukrán első miniszterelnök-helyettest és Ihor Tenyuh ideiglenes védelmi minisztert szerdán – közölte újságírókkal a kijevi kabinet ülése után a szociálpolitikai miniszter. Ljudmila Denyiszova hozzátette, hogy emiatt haladéktalanul összeül a nemzetbiztonsági és védelmi tanács. További részleteket nem közölt. A két kormánytag Arszenyij Jacenyuk miniszterelnök utasítására utazott repülőgéppel a Krímbe. Azt a feladatot kapták: segítsék elkerülni, hogy a krími konfliktus katonai jellegűvé váljon – írja az MTI.

Szergej Akszjonov, a szakadár köztársaság miniszterelnöke előre jelezte újságíróknak nyilatkozva, hogy nem engedik be a Krím félszigetre a kijevi kormány két tagját. Ugyanakkor a félszigeten szolgáló ukrán katonák nagyon várták a kormánytagok érkezését. A Feodoszijában állomásozó ukrán tengerészgyalogos zászlóalj szerdán ismételten konkrét utasításokat követelt a kialakult helyzetben való cselekvésre a fegyveres erők parancsnokságától és a kijevi vezetéstől. Megkeresésükben követelték azt is, hogy mihamarabb folytassanak tárgyalásokat és vonják ki az egységet a Krímből. Továbbá garantálják, hogy a zászlóalj legénysége együtt marad, és nem lesznek szétosztva más-más területekre. 

Eközben Kijevben a nacionalista Szabadság párt parlamenti képviselői ököllel kényszerítették az ukrán állami rádió- és televíziótársaság vezetőjét arra, hogy írja alá lemondását. Ihor Mirosnyicsenkóval az élükön három képviselő felkereste irodájában Olekszandr Pantelejmonov igazgatót, és ordítozva kérték számon rajta a kijevi hatalomellenes tüntetésekről a Egyes tévécsatornán közzétett, szerintük elferdített beszámolókat. A tévé vezetőjét belenyomták székébe, papírt tettek elé, és arra kényszerítették, hogy írja alá felmondását. Közben többször meg is ütötték. A történtekről videófelvételt készítettek és közzétették az interneten. A kedd este történt incidenst élesen elítélte Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök, aki kijelentette: egy európai integrációra törekvő, demokratikus társadalomban elfogadhatatlan, hogy parlamenti képviselők erőszakkal oldják meg a kádercseréket. 

Ukrajna úgy döntött, hogy nem látja el a továbbiakban a Független Államok Közössége (FÁK) soros elnöki tisztét, továbbá fontolóra veszi, van-e értelme továbbra is részt vennie a volt szovjet köztársaságokból álló szervezet munkájában – közölte az ukrán külügyminisztérium szerdán kiadott közleményében. A dokumentumban a tárca emlékeztetett arra, hogy Ukrajna egyike volt a FÁK alapítóinak 1991-ben. „Súlyos biztonsági helyzetbe kerülve Ukrajna megtett minden erőfeszítést, hogy bevonja a Független Államok Közösségét területi épségének és államhatárainak védelmébe, valamint az Oroszországi Föderációval kialakult konfliktusa rendezésébe.Ukrajna kifejezi mély sajnálatát amiatt, hogy a FÁK a posztszovjet térségben az együttműködés és a konfliktusos helyzetek rendezése helyett egyes tagállamok, köztük az Oroszországi Föderáció érdekérvényesítő eszközévé vált” – fejtette ki a minisztérium közleményében.

Moszkva szerint az Egyesült Államok és Nagy-Britannia sértette meg az 1994-es budapesti memorandumban vállalt kötelezettségeit – hangoztatta szerdán az orosz külügyminisztérium. A tárca szerint a nyugati államok azzal szegték meg kötelezettségeiket, hogy szemet hunytak a „kijevi államcsíny” felett és egyben aktívan hozzájárultak annak végrehajtásához. Moszkva emlékeztetett, hogy a budapesti memorandumban Oroszország, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia „az Ukrajna függetlenségével járó jogok” biztosítását vállalta. Az orosz külügyi tárca kérdések formájában felhánytorgatta, hogy a „kijevi zavargások idején” az Egyesült Államok és az Európai Unió szankciókkal fenyegette meg az akkori ukrán vezetést, amit Moszkva „gazdasági kényszerítésnek” tart. A nyugati államok szemére vetette azt is, hogy küldötteik a Majdanon (a kijevi főtéren) „szinte állandóan ügyeletet tartottak”. 

Vlagyimir Putyin orosz elnöknek a Krím és Szevasztopol Oroszországhoz csatlakozásával kapcsolatban kedden elmondott beszéde pontot tett a világ jelenlegi berendezkedésére – írta a Vedomosztyi című orosz napilap szerdán. A Nyezaviszimaja Gazeta cikkírója Churchillnek a hidegháború kezdetének számító 1946-os fultoni beszédéhez hasonlította az orosz államfő megszólalását. Más orosz szakértők úgy értékelik a Kremlben elhangzottakat, hogy Oroszország megállt a Krím félszigetnél, nem terjeszkedik tovább Ukrajnában.

Az Európai Unió egységes lesz az Oroszország elleni esetleges súlyosabb szankciók betartásában, mert tagországai nagyon függnek egymástól – jelentette ki Martonyi János külügyminiszter a CNN-nek adott nyilatkozatában, amelyet az amerikai hírtévé szerdán tett fel a honlapjára. A CNN műsorvezetője azt kérdezte hétfőn a Brüsszelben tartózkodó Martonyi Jánostól, aki előtte részt vett a külügyminiszterek tanácskozásán, hogy Magyarország – amely nagy mértékben függ az orosz gázimporttól – betartaná-e az újabb szankciókat, ha a már bevezetettekkel az unió nem ér el eredményt. A külügyminiszter úgy válaszolt, hogy reméli, újabb szankciókat nem kell bevezetni. „Az Európai Unió vezetői egyetértenek abban, hogy a válságra diplomáciai és politikai megoldást kell találni. Ha az EU mégis bevezetné a szankciók harmadik fázisát, akkor az egy teljesen más helyzet lenne. Akkor tagországainak nagyon alapos hatástanulmányt kellene készíteniük, és szolidárisnak kellene lenniük egymással, mert az egyes tagországokat (a szankciók és várható ellenintézkedések) különböző mértékben érintenék, és meg kell osztaniuk a terheket” – mondta Martonyi János.

A Külügyminisztérium – megerősítve a vasárnapi krími népszavazással kapcsolatos álláspontját – illegitimnek és jogellenesnek tekinti a Krím státusának megváltoztatását. A tárca szerdai közleményében kiemelték: az Oroszországi Föderáció, a Krími Autonóm Köztársaság és Szevasztopol városának képviselői között kedden Moszkvában létrejött csatlakozási megállapodás aláírásával Oroszország súlyosan megsértette a nemzetközi jogi normákat, és a Krím félsziget annektálásával tovább mélyítette az Ukrajnával kialakult konfliktust. 

Nincs jobb, kézzelfoghatóbb európai uniós válasz az ukrán válságra annál, hogy pénteken az Európai Tanács ülésén aláírják a korábban kidolgozott EU-ukrán társulási megállapodás politikai részét – mondta Győri Enikő, a Külügyminisztérium EU-ügyi államtitkára egy szerdai budapesti sajtóbeszélgetésen.Az államtitkár kiemelte: ezzel teljesül a kijevi Majdanon tüntető ukránok követelése. 

Oroszország egyetlen tollvonással vette vissza a Krímet – írja címoldalán a Financial Times (FT) Europe szerdai száma. Szerkesztőségi cikkében a tekintélyes brit gazdasági, politikai lap európai kiadása arra az álláspontra helyezkedik, hogy Európának egységbe kell forrnia, és közös választ kell adnia a Krím orosz annektálására, ha ugyanis ez elmarad, Moszkva feljogosítva érzi majd magát a további expanzióra. Az újság szerint Európa eddig a vártnál határozottabban lépett fel, a gazdasági érdekek mentén azonban látható a megosztottság a tagállamok között, és a csütörtökön kezdődő csúcson ennek a látszatával is le kell számolni. A Financial Times szerint feltétlenül bővíteni kell a hétfőn összeállított listát azokról, akiket az EU beutazási tilalommal és vagyonbefagyasztással sújt, Vlagyimir Putyinhoz közelebb állókat is szankciókkal kell sújtani, másrészt konkrétabban meg kell fogalmazni, hogy Oroszország milyen konkrét mélyreható és széles körű gazdasági és kereskedelmi szankciókra számíthat harmadik lépésként, ha folytatja az agressziót. Az FT európai mutációja szerint a tagállamok vezetőinek abban is meg kell állapodniuk, hogyan osszák el azokat a terheket, amelyeket ezek a szankciók számukra jelenthetnek. Londonnak bele kell törődnie a City-re váró következményekbe, Olaszországnak és Németországnak fel kell készülnie az orosz energiaszállítások esetleges korlátozására, Franciaországnak pedig fel kell függesztenie a hadihajók leszállítását – említ példákat a cikk. „Putyin elnök tetteivel véget vetett több mint húsz év nehézkes együttműködésének a Nyugat és Oroszország között. Európa nem válaszolhat az agresszióra pusztán szimbolikus lépésekkel. Hiteles cselekvésre van szükség” – szögezi le a lap.

A jelek szerint e Krím gyorsabban csatlakozik Oroszországhoz a vártnál, Putyin pedig bizonyította elszántságát arra, hogy megvédi Oroszország érdekeit, s ezzel „lenyűgözte az egész világot” – értékeli az ukrán válság fejleményeit a Global Times című angol nyelvű kínai napilap szerdán. A kínai lap utal rá, hogy az Egyesült Államok és az Európai Unió bejelentette az orosz vezetők és oligarchák elleni szankcióinak első körét, amin „az oroszok csak gúnyolódtak”. Hogy lesz-e az orosz gazdaságot sújtó második kör, amely óhatatlanul vissza is üt, megmutatja majd, mennyire eltökélt a Nyugat Oroszország elszigetelésére – véli a szerkesztőségi kommentár. A szerző egyelőre bizonytalan afelől, hogy Putyin „provokatív” módon folytatja-e Kelet-Ukrajna befolyásolását, vagy „rugalmasságot” tanúsít. Mindenestre – szerinte – ettől függ majd a Putyin-rezsim és Moszkva stratégiai szándékainak nyugati megítélése.

Véleményünk a krími helyzetről

Edward Lucas bizonyára pezsgőt bontott Vlagyimir Putyin tegnapi beszéde után: az Economistba is rendszeresen író híresen russzofób elemző ugyanis joggal kiálthatta volna világgá: „én megmondtam!”. Ha azonban egy kicsit közelebbről is megvizsgáljuk a krími helyzetet, akkor könnyen rájöhetünk, hogy igazából sokan jártak jól ezzel a kis felfordulással a szomszédban.

Üdv a XIX. században, ahol a nagyhatalmak döntik el a határvidékek sorsát – talán ez lehet az elmúlt hetek tanulsága. Hiába a történelem végéről szőtt hagymázas álmok, a demokrácia terjedésének ideálja: Oroszország ismét megmutatta, hogy ami igazán számít, az az erő és az érdek: ha pedig arra van szükség, akkor Putyin nem fog habozni, és megteszi amit kell.

Kínát és Japánt is érinti a krími válság

Általában nem gondolnánk, hogy egy Kelet-Európai államban kitört konfliktusban bármilyen szerepe lenne a kelet-ázsiai államoknak, még akkor sem, ha az utóbbiak már vitathatatlanul a világ egyik legjelentősebb gazdasági tényezői. A Kínai Népköztársaság (KNK) és Japán viszonya az Ukrajnában kialakult helyzethez azonban meglepően összetett. Más-más okból ugyan, de mindkettő hintapolitikát kénytelen alkalmazni, ha meg kívánja védeni oroszországi érdekeit.

Kína gazdasági érdekei egyre jelentősebbek a közép-kelet-európai térségben. Beruházásokban vesz részt többek között Romániában, Szerbiában és kapcsolataik Magyarországgal is egyre erősödnek. Nem meglepő tehát, hogy Ukrajnát is a kínai üzleti és diplomáciai érdekek kezdik behálózni.

Erre számíthatunk Olaszországban

Olaszország új miniszterelnöke Matteo Renzi feszített menetrendet mutatott be a parlamentben az új kormányról szóló bizalmi szavazást megelőzően. A program lényege, hogy a nyári szünet előtt négy strukturális reformot fognak kidolgozni, s elfogadtatni a parlament mindkét házával. Az első az intézményi csomag, amely a Képviselőházra vonatkozó új választási törvényt, a Szenátus és a régiók hatásköreinek átalakítását tartalmazza, a második a foglalkoztatottságot ösztönző munkaügyi reform, a harmadik és negyedik pedig a közigazgatási reform és az adóreform. A tervekről, a realitásról és a reményekről beszélgettünk Doris Lo Moro demokrata párti politikussal. Az interjút itt olvashatják.

A szlovák elnökválasztás mérlege

A szlovákiai elnökválasztás első fordulójának eredményei részben a papírforma szerint alakultak: Fico elsőként, a másik esélyes, Kiska, pedig másodikként jutott tovább a második körbe. Az eredmények mögött húzódó szavazatszámok azonban mindenkit megleptek, több szempontból is. Az elnökválasztás eredményeit és a következő forduló esélyeit elemezzük.

Mint ahogy azt korábban megírtuk, amennyiben az elnökválasztáson induló jelöltek valamelyikének nem sikerül megszerezni a szavazatok legalább 50%-át, második fordulóra kerül sor. Erre számítani is lehetett, hiszen már jóval a választások előtt bizonyos volt, hogy egyik jelölt sem lesz erre képes. A papírforma bejött abból a szempontból is, hogy kik jutottak tovább a második fordulóba: a jelenleg miniszterelnök és pártvezér Robert Fico, valamint a politikán kívülről érkező poprádi vállalkozó, Andrej Kiska. Az eredmények azonban több szempontból is meglepőek.