Öles léptekkel szakad le Ukrajnáról a Krím

Zajlanak az előkészületek a Krím Oroszországhoz való csatlakozására, miközben Arszenij Jacenyuk ideiglenes ukrán miniszterelnök kedden Washingtonba utazik, hogy szerdán már találkozzon Barack Obama amerikai elnökkel. Napi összefoglalónkban ezenkívül írunk a koszovói nők háborús sérelmeiről, a krími tatárokról, a déli gázfolyosóról és a legújabb iraki merényletről is.

Egy hét van hátra a krími népszavazásig

Jól haladnak az előkészületek a vasárnapra tervezett függetlenségi népszavazás előtt, és a Krími Autonóm Köztársaság egyre jobban integrálódik az orosz államigazgatásba – erről beszélt a RIA Novosztyi orosz hírügynökségnek adott interjújában Szergej Akszjonov krími miniszterelnök. A politikus elmondta: a Krím a népszavazási döntés után néhány hónappal át fog térni az orosz törvények alkalmazására, és az ukrán nem lesz hivatalos nyelv a régióban. „Két nyelvet beszélünk a mindennapokban, az oroszt és a krími tatárt, ezek lesznek a hivatalos nyelvek”, jelentette ki a Akszjonov, a szevasztopoli városi tanács pedig már döntött is arról, hogy az ukrán helyett az oroszt vezetik be hivatalos nyelvként. A hrivnya helyett az orosz rubelt tervezik használni, az átállás terveit a krími pénzügyminisztérium a napokban dolgozza ki. A Kijev-barát tatárokat Akszjonov vezető kormányzati pozíciókkal kívánja megnyerni magának, erre azonban a tatárok egyelőre még nem bizonyultak vevőnek.

Eközben az ukrán kormány kettős szorításban van: egyrészt tennie kellene valamit a Krím elvesztése ellen, másrészt meg kellene mentenie az ország gazdaságát a közelgő összeomlástól. Az előbbi feladat tűnik nehezebbnek, hiszen katonailag Ukrajna már hetek óta nem számít tényezőnek a Krímben, ahol orosz fegyveresek vették át a hatalmat, ráadásul a kijevi kormány nem is képes arra, hogy erővel hódítsa vissza az elveszettnek tűnő területeket. Jacenyuk miniszterelnök mindenesetre létrehozott egy pénzalapot, amiből a Krímben szolgáló ukrán katonáknak adnának extra támogatásokat. A kijevi központi kormány ezenkívül zárolta a Krími Autonóm Köztársaság ukrán államkincstárban vezetett számláit is. Igaz, ez nem igazán hatotta meg a krími vezetést, Vlagyimir Konsztantinov, a Krími Legfelsőbb Tanács elnöke hétvégi moszkvai látogatásán például azt az ígéretet kapta, hogy az orosz bankok szívesen vezetik a krími kormány bankszámláit, az orosz vezetés pedig kétszer annyi támogatást fog majd adni az ott élőknek, mint az ukrán kormány, így minden nyugdíjas és közalkalmazott megkapja majd juttatásait.

A katonai megszállás mellett Ukrajnának a gazdasági összeomlás a legnagyobb problémája. Ebben pedig egyhamar nem lesz megoldás: bár az Egyesült Államok egymilliárd, az Európai Unió pedig két év alatt 11 milliárd dollárnyi segélyt és hitelt ígért, ez még az idei ukrán költségvetés egyensúlyban tartásához sem lesz elég. Ráadásul az oroszok – nem túl nagy meglepetésre – ismét világpiaci szintre (illetve magasabbra) emelték vissza a gáz árát, ami szintén az ukrán kormány számláján csapódik le. A Nyugat most azt próbálja meg elintézni, hogy Ukrajna az IMF-től vehessen fel hitelt, ami nem biztos, hogy a legjobb döntés, hiszen néhány évvel ezelőtt pont azért rúgták ki a nemzetközi pénzügyi intézményeket Ukrajnából, mert túlságosan sok megszorítást, többek között gázáremelést kellett volna bevezetni az újabb hitelekért cserébe. Bár Ukrajna helyzete az elmúlt időkben jelentősen romlott, az IMF hitelezési gyakorlata nem sokat változott, így könnyen lehet, hogy az átmeneti ukrán kormánynak népszerűtlen megszorításokkal is szembe kell majd néznie az ország keleti részét megbénító tüntetések és a krími elszakadási tervek mellett. A kijevi kormánynak tehát nem a rezsicsökkentéssel, hanem a rezsinöveléssel kell talpon tartania az országot, ha el akarja kerülni a heteken belüli államcsődöt.

A diplomáciai hadszíntéren eközben folytatódott az üzengetés. Az Egyesült Államok ismét elítélte az orosz bevonulást, míg Moszkva tagadta, hogy bármi köze lenne a Krímet ellenőrzésük alatt tartó ismeretlen katonákhoz. Angela Merkel német kancellár és David Cameron brit miniszterelnök hétvégi munkamegbeszélésükön egyetértettek abban, hogy minél előbb csökkenteni kell a feszültségeket, és egy nemzetközi egyeztető csoportot kell felállítani, ami rendezheti a most kialakult válsághelyzetet. Merkel elmondása szerint Putyin – akivel nemrég telefonon is beszélt – hajlandónak látszik a közvetítő csoport felállítására, ami azért is lehet fontos, mert Moszkva hivatalosan nem ismeri el az új kijevi vezetést, így tárgyalni sem hajlandó vele. Jacenyuk szerdán tárgyal majd a Fehér Házban, holnap pedig várhatóan megszólal Viktor Janukovics is, aki jelenleg Oroszországban tartózkodik.

Az első körös megoldások határideje mindenesetre vasárnap lejár: akkor tartják ugyanis a Krímben azt a népszavazást, ami dönthet a félsziget, és így Ukrajna sorsáról is.

A Krím-félsziget lakosságának nagy része örömmel fogadta a február végén bevonuló orosz csapatokat. A kialakult patthelyzetben még nem dőlt el a félsziget sorsa, de a válságot nem oldaná meg egy esetleges Ukrajnától való elszakadás, ugyanis a terület etnikailag nem homogén. A félszigetre hiába tekintenek az oroszok úgy, mint ami mindig is a birodalmuk része volt, nem ők a terület őslakosai, hanem a krími tatárok. Az ukránbarát, muszlim vallású tatár közösség aggódva figyeli a feje fölött zajló folyamatokat. Nem szeretnék, hogy huszonnégy évvel azután, hogy a sztálini kitelepítésből hazatértek, újra orosz fennhatóság alatt kelljen élniük.

Csütörtökön a Krími Autonóm Köztársaság parlamentje meg sem várva a március 16-ra kiírt népszavazást, úgy döntött, hogy a félsziget csatlakozni fog az Orosz Föderációhoz. A döntést természetesen sem Ukrajna, sem pedig az USA-EU kettős nem fogadta el. Az oroszok továbbra is tagadják, hogy ők szállták volna meg a területet, de az általuk csak „helyi rendvédelmi erőknek” nevezett csapatok most is ott vannak. Eközben az elemzők, újságírók, politikusok azon gondolkodnak, hogy Putyin megőrült-e, vagy tudatosan készíti elő Oroszország szuperhatalmi visszatérését, esetleg csak a helyzetet kihasználva, improvizálva törtet előre.

Nemzeti tanácsot hoztak létre a háborús áldozatok érdekében

Atifete Jahjaga, Koszovó elnöke nemzeti tanácsot hozott létre a háború alatt nemi erőszakot elszenvedettek számára annak érdekében, hogy kérésekkel és jogaik követelésével élhessenek. Az alakuló ülésén hangzott el a tanács legfontosabb célja, amely Jahjaga szerint „elkötelezettségük kifejezése amellett, hogy az ilyen jellegű bűncselekmények sem maradhatnak büntetlenül, illetve nem tekinthetőek más típusú bűntettekhez képest kevésbé súlyosnak”.

Még tizenöt évvel a koszovói háború után sincsenek pontos adatok arra nézve, hogy pontosan hány nőt erőszakolhattak meg az 1998-1999-es konfliktus alatt, mivel az áldozatok jelentős része nem mer előállni az őt ért sérelmekkel a megbélyegzéstől való félelem miatt.

A Human Rights Watch szerint körülbelül 96-ra tehető az ilyen esetek száma, melyek jugoszláv és szerb katonákhoz köthetők.

Ismét robbantottak Irakban

Kisbuszba rejtett pokolgép robbant péntek reggel Hilla északi részén. A merényletben harmincketten vesztették életüket, és mintegy százötvenen sebesültek meg.

Egy kisbuszba rejtett pokolgép robbant a Bagdadtól délre fekvő síita többségű Hillában a város északi részén található egyik fő ellenőrzőpontnál. Egy rendőr épp meg akarta állítani a gyanúsnak tűnő járművet, amikor a sofőr felrobbantotta magát a busszal együtt.

Ismét a déli gázfolyosótól remélik az orosz függőség csökkentését

A Déli Gázfolyosó létrehozása szinte korlátlan lehetőségeket nyit meg az európai piac Kaszpi-tenger környéki gázforrásokkal való összekötésében – hangzott el egy, a témának szentelt brüsszeli rendezvényen.

Ha megépül az Azerbajdzsánt Grúzián keresztül Törökország nyugati határával összekötő Transz-anatóliai Gázvezeték (TANAP), vagyis megvalósul a Kaszpi-tengeri gázlelőhelyek és az európai piac közötti fizikai összeköttetés, az szinte korlátlan lehetőségeket nyit meg egész Európa számára – hangsúlyozta egy brüsszeli konferencián a Shah Deniz gázmezőket kiaknázó nemzetközi konzorcium egyik vezetője.