Óvatos dicséret mellett is szkeptikus a Bizottság bolgár és román jelentése

Tizennyolc hónap kihagyás után tette közzé hetedik jelentését a bolgár és a román igazságügyi rendszer működéséről az Európai Bizottság. Az úgynevezett Együttműködési és Értékelési Mechanizmus (CVM) keretében készült brüsszeli dokumentum elismer „bizonyos haladást” mindkét ország vonatkozásában, de további lépéseket sürget különösen az új törvények végrehajtásában.

Utoljára 2012 júliusában tett közzé értékelést a brüsszeli testület a két délkelet-európai országról. Miként korábban, a jelentések most is szándékosan kerülik, hogy következtetéseik közvetlen minősítésnek tűnjenek – miként szerdán a Bizottság egyik illetékese fogalmazott: ők csupán ábrázolnak és bemutatnak, a minősítést a tagországokra bízzák -, az azonban jól látszik, hogy a szokásos igazságügyi területeket vizsgálva, valamint a korrupció ellenes intézkedések eredményességét értékelve, ha haladást meg is állapítanak, az elégedettség legfeljebb a jogalkotásig terjed, ám az új törvények végrehajtásában még sok deficitet látnak Brüsszelben.

Románia esetében például dicsérően állapítja meg a jelentés, hogy a törvények „szükséges és régen várt változása” változatlanul „jó után halad”, az átállás azonban még nem következetes és nem teljes körű, és sok még a gyenge pont a rendszerben. Így például továbbra is gondokat vet fel az igazságszolgáltatás függetlenségének szavatolása, a korrupció-ellenes intézkedések következetessége, miként egyes kinevezéseknél is esetenként tetten érhető a politikai ráhatás és befolyás jelenléte. „Vannak már jó törvények, de a gyakorlati átültetés még nem tekinthető meggyőzőnek” – jegyezte meg erről egy bizottsági forrás.

Hasonlóképpen, Bulgáriában is látnak előrelépést, ezt azonban egyelőre még törékenynek tartják. A bíróságok reformja, a korrupció visszaszorítása, a szervezett bűnözés elleni harc csak akkor fog tartós eredményt hozni, ha a reformokat konzisztens módon mindenütt végrehajtják, még hozzá oly módon, hogy mindezen lépéseket általános társadalmi támogatás is övezi – olvasható a jelentésben. Ami sajnálattal állapítja meg, hogy az a tény, hogy az elmúlt 18 hónapban három kormány is váltotta egymást Bulgáriában, nem éppen járult hozzá e remélt intézményi és társadalmi konszenzus megteremtéséhez. A bolgár rendszerben is észlelték jelét annak, hogy politikai beavatkozás történhetett az igazságszolgáltatás munkájában, és hiányosságként emlegették fel, hogy a korrupciónak és a szervezett bűnözésnek még mindig csak „néhány felelőse” végezte eddig a bíróság előtt.

Mivel több Schengen-tagország is lényegében a CVM-riportok következtetéseihez is köti annak eldöntését, vajon megadják-e a két országnak a Schengen-zónához való csatlakozás jogát, ezért a jelentések szerdai közzététele alkalmából nevük mellőzését késő bizottsági források ismét hangsúlyozták, hogy Brüsszelben változatlanul nem tekintik a CVM-riportokat a Schengen-tagsághoz közvetlenül kapcsolódó dokumentumoknak.

Az utóbbi kapcsán a hivatalos bizottsági álláspont változatlanul az, hogy a mindenkori Schengen-tagság technikai kritériumait mindkét ország már jó ideje teljesítette, és ennyiből e kérdésről Brüsszelnek úgymond semmi további mondani- vagy vizsgálni való valója nincsen. Ha azután a tagállamok mégis összekapcsolják a Schengen-jogszabályokhoz közvetlenül nem köthető értékeléseket a Schengen-tagsággal, az már az előbbiek politikai döntését fejezi ki, amit azonban a brüsszeli testület a maga részéről semmilyen formában nem sugallt – hangoztatják nevük mellőzését kérő bizottsági források.

Az Együttműködési és Értékelési Mechanizmust közvetlenül a 2007-es taggá válással hozták létre, miután bizottsági és tagállami vélemények szerint Bulgária és Románia igazságügyi rendszere, ha formálisan meg is felelt a taggá válásra, de tényleges működésében még további jelentős reformokra szorul. A CVM elvben ezt kívánja ösztönözni, egyebek között azzal is, hogy a tervek szerint mindaddig fennmarad, amíg brüsszeli megítélés szerint az érintettek e reformoknak a végére nem járnak. A mindenkori CVM-jelentések ennyiből egy-egy bizonyítványnak tekinthetőek a megelőző időszakban végzett munkáról, amik azonban eddig még mindig azzal a következtetéssel zárultak, hogy az elért eredmények ellenére további erőfeszítésekre van még szükség. Ezek minél sikeresebb teljesítése érdekében a brüsszeli testület mindenkor – most is – konkrét ajánlások sorát is közzé tette.

A tervek szerint a következő CVM-jelentést durván egy év múlva fogadják majd el. Bizottsági részről ennek kapcsán elmondták, hogy a korábbi tapasztalatokat mérlegelve úgy találták, a hat hónaponkénti „riportolás” túlságosan is rövid távú gondolkodásra ösztönözte az érintett országokat, a 18 hónap viszont a kívánatosnál hosszabb kihagyásnak tűnt.