Emberi jogi stratégia szlovák módra

A Szlovákia lakosságának jelentős részét kitevő kisebbségi közösségek a jövőben stratégiai kérdéssé válhatnak. A kormány ugyanis egy emberi jogi stratégia elfogadására készül, melyben az ajánlások alapján az itt élő kisebbségi közösségek jogai külön kérdésként szerepelhetnek. Ezzel egy időben azonban a kisebbségi közösségek 2012-es helyzetéről szóló jelentésről is tárgyalni fognak. A hivatalos hozzáállás és a nyilatkozatok azonban azt mutatják – nincs új a nap alatt.

Miből lesz a stratégia?

A stratégia kidolgozásáig azonban még hosszú út vezet, ám az idő sürget. Jelenleg „Az emberi jogok védelmének és támogatásának országos stratégiájához” ugyanis a szakmai anyag készült el, amelyet majd a külügyminiszternek kell a kormány elé terjeszteni. A 2012-es kisebbségi jelentésből kiindulva azonban kérdés, hogy mi fog szerepelni pontosan a kormány elé terjesztett anyagban. A szakmai anyag előkészítésében Petőcz Kálmán, a Szlovákiai Helsinki Bizottság elnökének vezetésével működő szakmai csoport vesz részt. Az általuk készített anyagot a szlovák kormány emberi jogi tanácsa tárgyalja majd várhatóan szeptember elején. A szakmai anyag 11 kérdéskört ölel fel és valódi célja az lenne, hogy pontosan meghatározza, mit kell tennie az államnak ahhoz, hogy javuljanak az emberi jogok betartásának feltételei és azok minősége. Részfeladatok, ezekért felelős személyek és határidők kijelölésére is szükség lenne, kérdés azonban, hogy a kormány mennyiben érzi magát elkötelezettnek e célok teljesítésére.

Szlovákiában a helyzet változatlan (?)

Az elkötelezettség tekintetében azonban van ok az aggodalomra. A Szlovákiában élő kisebbségek helyzetéről szóló 2012-es jelentés ugyanis, melynek kidolgozására a nyár folyamán került sor, nem tükrözi az itt élő kisebbségi közösségek valós helyzetét, gondjait és problémáit, amiken szükséges lenne változatni. A jelentést A. Nagy László, júniusban lemondott kisebbségi kormánybiztos hivatala készítette, tárcaközi egyeztetésre azonban már nem ez az anyag érkezett meg, hanem a kormányhivatal által módosított változat. Ez a változat azonban nem adott helyett az eredeti dokumentumban megfogalmazott éles kritikáknak, ezeket megpróbálták minél inkább eltüntetni az anyagból. A kabinetnek szeptemberig kellene elfogadni a jelentést, előtte azonban a kisebbségi kormánybiztos statútuma alapján a kisebbségi bizottságnak is meg kell tárgyalnia, illetve jóvá kell hagynia azt. A bizottság összehívására azonban a mai napig nem került sor, annak ellenére sem, hogy a tárcaközi egyeztetés elviekben a mai nap véget ér. A jelentés jelenleg elérhető változata szerint Szlovákia nagyobb mértékben gondoskodik a magyar nyelv védelméről, mint Magyarország a szlovák nyelv védelméről. A jelentés szűkszavú, sok esetben általános megfogalmazást tartalmaz, részletekre nem nagyon tér ki, a valós helyzetet nem tükrözi. Amennyiben a kisebbségi bizottság nem fogadja el az abban leírtakat, a jelentés akár el is bukhat.

Mire lenne szükség?

A kialakult helyzetben bonyodalmat jelent, hogy nincs kisebbségi kormánybiztos és jelenleg elég kicsi az esély jár, hogy az A. Nagy László lemondása után megüresedő tisztséget a közeljövőben betölti valaki. Azonban nem csak gyakorlati változtatásokra van szükség. Mindenképp szükség lenne az alapfogalmak tisztázására, a jogszabályok átfésülésére, a kisebbségi intézményrendszer reformjára és egy menetrend kialakítására is. Az alapfogalmak tisztására a rendszerváltozás utáni több, mint húsz év során nem került sor, aminek köszönhetően az elfogadott hazai jogszabályokat és nemzetközi egyezményeket mindenki a saját szája íze szerint értelmezi. A kisebbségek szempontjából szintén releváns, hogy a már meglévő jogi szabályozást az ő szempontjaik alapján is ellenőriznék – ennek köszönhetően ugyanis könnyebb lenne a törvényeket úgy módosítani, hogy azok ne kerüljenek egymással ellentétbe, értelmezésük egyszerűbb legyen, a meglévő jogi vákuumok megszűnjenek. A kisebbségi intézményrendszer célja a kisebbségi jogok betartásának elősegítése, ehhez azonban Petőcz Kálmán szerint szükség lenne egy olyan miniszteri tisztségre, mely az emberi jogok betartásáért és a kisebbségi közösségekért lenne felelős. Mivel ilyen nincs, a kisebbségi kormánybiztos feladata lenne ezek ellenőrzése.

Biztos, aki (nem) biztos

A most kidolgozás alatt álló emberi jogi stratégia tehát több szempontból is jelentős a kisebbségi közösségek szempontjából. A benne foglaltak ugyanis a kormány kisebbségpolitikai döntéseit határozhatják meg. Ennek elfogadása tehát fontos, emiatt nem mindegy, mennyire veszik figyelembe a kisebbségi közösségek képviselőinek álláspontját. Annak ellenére, hogy az emberi jogi tanács ígéretet kapott, hogy a stratégia kidolgozásában mindvégig részt vehetnek, a szlovákiai magyar pártok és civil szervezetek képviselői szkeptikusan viszonyulnak ehhez. A stratégia elfogadására külön árnyékot vet a kisebbségi közösségek helyzetére vonatkozó jelentés körüli tétlenkedés valamint az is, hogy a kormány pont abban az időpontban próbálja ezeket a dokumentumokat elfogadni, amikor az azokban leginkább érintett kisebbségi közösségeknek nincs megválasztott kormánybiztosuk és nagyon kicsi az esély arra, hogy a közeljövőben ez a helyzet megváltozna.