Bulgária: új pártok a láthatáron

Új bolgár pártok alakultak a nyár folyamán. Létrejött az alternatív szélsőjobboldal és a volt jobboldali kormánypártból kivált képviselők is új szervezetet alapítottak. A parlamenten kívüli törpepártok összefognak a nagyobb siker érdekében. Folytatódnak a tüntetések, ettől függetlenül a szocialisták a legnépszerűbbek. Legfrissebb elemzésünkben a napjain bolgár belpolitikai helyzét kívánjuk bemutatni.

A nyár beálltával Bulgáriában is megkezdődött a politikai uborkaszezon, amelyet csak két (várható) esemény tudott izgalmasabbá tenni – folytatódtak a kormányellenes tüntetések, valamint látványos viták után kiigazították a költségvetést a nyaralásukat megkurtító bolgár honatyák. Harmadik hónapja tüntetnek a szocialista-török-szélsőjobboldali Oresarszki-kormány ellen, ugyanakkor ez aligha ingatta meg a Bolgár Szocialista Párt (BSzP) vezetőségének álláspontját, miszerint legalább 2014 májusáig ki kell húzni az ország kormánya mögött. Úgy néz ki, hogy a BSzP egyelőre túlélte a legnagyobb, választásokat követő sokkokat, amikor alkalmatlanabbnál alkalmatlanabb, gyanús múlttal rendelkező személyeket emeltek befolyásos pozíciókba. Korábbi elemzéseinkben már írtunk a tüntetéseket kiváltó okokról.

A tüntetések spontán módon alakultak ki, többek között ezért sem sikerült egyik parlamenten belüli vagy kívüli pártnak sem megragadnia a lakossági haragot és a szocialisták ellen irányítania. Az egyedüli ellenzéki párt a bolgár országgyűlésben a 2013 tavaszáig kormányzó jobboldali Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB), ugyanakkor a Bojko Boriszov vezette formáció soha nem látott mértékben meggyengült. A GERB-et kormányzás céljából hozták létre, a belső erőcsoportokat csak addig tudta Boriszov egy platformon tartani, amíg volt hatalom és pénz. A Boriszov-kormány idei lemondásával nyilvánosságra került számos prominens GERB-politikus több gyanús ügylete. Boriszovot alvilági kapcsolatokkal, jobbkezét, Cvetan Cvetanovot és Iszkra Fidoszova parlamenti képviselőt hatalommal való visszaéléssel, több minisztert pedig korrupcióval vádoltak. A jobboldali párt belső ellentétei megtették a hatást, Miroszlav Najdenov volt agrárminiszter és a volt GERB-es országgyűlési képviselő, Emil Dimitrov vezetésével megalakult a hangzatos nevű Félelem, Totalitarizmus, Apátia elleni Alternatív Bulgária (BASzTA) párt. Najdenov több alkalommal bevallotta, hogy a Cvetanov volt belügyminiszterrel fennálló feszült viszonya kényszerítette a BASzTA megalapítására, amely ugyanazokkal a politikai értékekkel rendelkezik, mint a GERB.

Najdenov pártja várhatóan aligha fogja megosztani a legnagyobb jobboldali párt szavazóbázisát, ugyanakkor ez nem mondható el a szélsőjobboldali Atakáról. A nacionalista, nyíltan idegen- és cigányellenes Ataka komoly kihívóra talált a szélsőjobboldali szavazatokért folyó küzdelemben. Már a 2013-as előrehozott parlamenti választásokon is majdnem sikerült átlépnie a 4 százalékos bejutási határt a Nemzeti Front Bulgária Megmentéséért (NFSzB) nevű patrióta pártnak, viszont ha 2014-ben ismét parlamenti választást tartanak az országban,  sokkal jobb esélyekkel fog rendelkezni Valeri Szimeonov pártja Volen Sziderov Atakájával szemben. Az NFSzB-hez a nyár során csatlakozott a Szlavi Binev európai parlamenti képviselő vezette GORD nevű nacionalista törpepárt, valamint több másik szervezet is kinyilvánította szándékát az együttműködésre. Az utóbbi időben rendkívül feszült viszony alakult ki a két szélsőjobboldali tömb – az Ataka és az Atakát ellenzők – között, ez azzal is magyarázható, hogy Sziderov pártja parlamenti képviselői támogatása révén tartja életben a BSzP és a török-liberális Mozgalom a Jogokért és Szabadságért (DPSZ) baloldali kormánykoalíciót.

A hagyományos jobboldal számára igen katasztrofális következményekkel járt az idei választás, ugyanis minden konzervatív párt kiesett a parlamentből és egyik „polgárinak” titulált formáció sem került be a parlamentbe. Az üres jobboldali tér megjelenése miatt a parlamenten kívüli törpepártok összefogtak, hogy egy közös szövetség keretén belül ismét meghatározó szereplői legyenek a bolgár belpolitikában. A Reformerek Blokkja nevű szövetség hét pártot – Demokraták Erős Bulgáriáért (DSzB), Polgárok Bulgáriája Mozgalom (DBG), Kék Egység, BZNSz, a Zöldek, Kaszim Dal pártja és Demokratikus Erők Uniója (SzDSz) – tömörít, a legfrissebb közvélemény kutatások szerint ezzel az összeállítással már sikeresen bekerülnének a bolgár parlamentbe. Egy ilyen politikai szövetség akár sikeres is lehetne a jövőben, ha nem közismerten hataloméhes politikusok állnának az élén. A Reformerek Blokkja igen hasonlít az Ivan Kosztov által 1997-től vezetett Egyesült Demokrata Erők (ODSz) szövetségre, ugyanakkor az ODSz bukását is a számtalan belső érdekellentét okozta.

A BSzP háza táján is tapasztalhatunk némi mozgolódást, amelynek középpontjában a volt államfő, Georgi Parvanov áll. Azt követően, hogy Szergej Sztanisev meg tudta őrizni pártelnöki székét és okos taktikai húzással nem jelöltette magát a miniszterelnöki pozícióra jelentős előnyt tudott szerezni a párt törzsszavazói körében, Parvanovval szemben. Három éve Parvanov még elindította a szocialisták alternatívájának beharangoztatott Bolgár Újjászületési Alternatíva (ABV) nevű platformját, ugyanakkor kellő támogatás hiányában a kezdeményezés elsorvadt. A hatalmi körből kirekedt szocialista erősember nem szeretné annyiban hagyni az ügyet, visszatérne a párt élére. E cél érdekében néhány párttársával, köztük Tatjana Doncseva népszerű politikusnővel új, BSzP-n belüli platformot kíván alapítani, amely segítségével kihívója lehetne Sztanisevnek a jövőben.

A két politikus rivalizálása hosszú évekre nyúlik vissza, ugyanakkor mindkettőjük népszerűsége alacsony és erősen megkérdőjelezhető, hogy ki milyen jövőre számíthanak a BSzP-n belül. Az Európai Szocialisták Pártja, amelynek éppen Sztanisev az elnöke, az év során több alkalommal keményen bírálta a bolgár szocialistákat a belpolitikai helyzet rendezésének hiánya valamint a szélsőjobboldallal való együttműködés miatt.

Jelenleg rendkívül polarizált a bolgár társadalom, a pártok és a politikai elit elutasítottsága a lakosság körében rendkívül magas (csak az 1996-os hiperinflációs korszakban volt ennél magasabb). A bizonytalanok száma és a kiábrándultak aránya egyaránt kirívó. Az ország nemzetközi arculatát alakító politikusok vannak a népszerűségi ranglisták élén, ilyen például Roszen Plevneliev államfő, Jordanka Fandakova szófiai főpolgármester és Krisztalina Georgieva európai biztos. Mindhárom politikus ellen az utóbbi időben jelentős támadás indult baloldali és pszeudo-független csoportok irányából. Pnevnelievet a tüntetők melletti kiállása miatt, Fandakovát a fővárosban tapasztalható liberális tüntetési feltételek miatt, Georgievát pedig a GERB berkein belül betöltött, kevésbé ismert „szürke kardinális” szerepe miatt.

Dinamikus őszre kell számítani – a GERB bejelentette, hogy visszatér a parlamentbe 4 hónapos távollétet követően, a szocialistáknak újabb tüntetésekkel kell szembenézniük, a gazdaság pedig siralmas állapotban van. 2014-ben választások lesznek – kérdéses, hogy az európai parlamenti helyeken kívül fog-e változni a bolgár parlament összetétele is?