Az EU feketelistázta a Hezbollah katonai szárnyát

Több hónapos vitát zárt leaz EU külügyminiszteri tanácsa, amikor hétfőn Brüsszelben úgy döntött, hogy a terrorista szervezetek listájára teszi a Hezbollah katonai szárnyát, miközben továbbra is partnernek tekinti a politikai szervezetét. A résztvevők egy órás videokonferenciát folytattak John Kerryvel.

Elsősorban Németország és Nagy-Britannia szorgalmazta kezdettől fogva erőteljesen a libanoni Hezbollah terrorista szervezetté történő „átsorolását”, amit több más tagország ugyanakkor úgy nem tudott támogatni, hogy a megbélyegzés a Hebollah egészét érintse.

Ehelyett született hétfőn az a kompromisszum, ami különbséget tesz a libanoni szervezet politikai és katonai szárnya között, és csak az utóbbit minősíti terroristának. A brit és német külügyminiszter utóbb újságírókkal találkozva méltató hangon szólt a döntésről. „A mai döntés demonstrálja, hogy az Európai Unió egységesen fellép a terrorizmus ellen” –„twittelte ki” már az ülés alatt William Hague brit külügyminiszter.

A visegrádi országok ugyanakkor még az utóbbi kapcsán elértek bizonyos módosítást is a szövegben. A „visegrádiak” ezúttal is egyeztetést tartottak a tanácsülés előtt, és ennek során fogalmazódott meg az az indítvány, ami utóbb bekerült az elfogadott végső szövegbe is, és ami hathavonta kötelező felülvizsgálatot ír elő a mindenkori „terrorista lista” kapcsán – jelentette be az ülés után Martonyi János külügyminiszter.

Utalt arra is, hogy tagállami egyetértés fogadta azt a megközelítést, mely szerint minden körülmények között figyelemmel kell lenni Libanon stabilitásának megőrzésére, illetve arra, hogy az újabb intézkedés ne akadályozza a Libanon számára folyamatban lévő pénzügyi transzfereket. A katonai szárny terrorista szervezetté minősítése „nem érinti a humanitárius segítségnyújtást a térségben, amit az EU és tagállamai továbbra is folytatnak majd” – fejtette ki ennek kapcsán a magyar külügyminiszter.

Megfigyelők és sajtóértékelések ugyanakkor némiképpen szkeptikusnak mutatkoztak a kettéválasztás kivitelezhetőségében. Hogyan lehet majd kívülről eldönteni, hogy ki, illetve mi tartozik az egyik, és a másik oldalhoz – tették fel a kérdést sajtókörökben többen is.

A brüsszeli Europolitics ennek kapcsán megszólaltatta a brit titkosszolgálat egy korábbi tisztjét, Alistair Crooke-ot, aki jelenleg Beirútban egy NGO-t vezet, és aki idézett egy közelmúltban lezajlott üzenetváltást. Eszerint az egyik vezető uniós hatalom már korábban jelezte a Hezbollah felé, hogy az európaiak készek lehetnek tárgyalni, de csak a szervezet politikai szárnyával. Mire a Hezbollah válasza annyi volt, hogy „maguk összeválogatják a maguk tárgyalódelegációját, mi összeválogatjuk a miénket. Ha arról akarnak kioktatni, hogy ki lehet benne a mi küldöttségünkben, akkor nem lesznek egyáltalán tárgyalások”.

Egy órás videókonferencia John Kerryvel

A tanácsülés résztvevői – csak a delegációvezető miniszterek – az ülés során egy órás videókonferenciát tartottak amerikai kollégájukkal, John Kerryvel, aki beszámolt a közel-keleti béketárgyalások újraindításáról született múlt pénteki megállapodásról az izraeli és palesztin vezetők között. A Kerry közvetítésével született egyezség Martonyi szerint is „sok év után az első valós remény”, (bár aztán azt is hozzátette, hogy „persze óvatosnak kell lenni” a korábbi évek tapasztalatait ismerve).

Az EU külügyminiszteri tanácsa a fejleményt kommentálva hangsúlyozta, hogy az Unió mindig is teljesen elkötelezett része volt a közel-keleti békefolyamatnak, és a továbbiakban is meg akarja tartani ezt a szerepét.

Sajtóforrások már az ülés előtt firtatták, vajon a múlt héten kiszivárgott európai bizottsági döntés, amelyik 2014-től kizárja az uniós források haszonélvezetéből a megszállt területeken bejegyzett szervezeteket, intézményeket, vállalkozásokat, nem érintette-e károsan az újabb békefolyamatot célzó építkezést. Az említett – Kerryvel folytatott – videókonferenciáról kiszivárgott információk szerint az amerikai diplomácia vezetője nem látott akadályozó tényezőt az európai lépésben, sokkal inkább elismerően nyilatkozott róla, mintegy azt sugallva, hogy a döntés bizonyos formában még segíthette is az erőfeszítéseit.

„A résztvevők körében az a vélemény volt a meghatározó, amely helyes lépésként értékelte a telepeseket sújtó bizottsági döntést, sokan gratuláltak is ezért Ashtonnak” – jegyezte meg erről egy névtelenséget kérő bennfentes forrás.