Úgy játszik vele, mint görög a macedónnal

Újabb fordulójához ért a két évtizede elhúzódó macedón–görög névvita, a közvetítő ismét előállt egy életképtelen javaslattal, a macedónok többet követelnek, a görögök túlzónak érzik az új állásfoglalást. Nem csak az ország neve a tétje a két szomszédállam közötti értelmetlen konfliktusnak, hanem annak nemzetközi használata is. Javaslat van, megoldás aligha – folytatódhat a balkáni macska–egér játék.

A görög-macedón névvita állandó jellege nem meglepő – az egész konfliktusban mindenki egy szerepnek próbál megfelelni, a végső eredményről pedig csak elvi megfontolásként érdemes beszélgetni, reálisan egyhamar nem várható szemmellátható befejezés. A konfliktus megoldását immáron hosszú éveken át kereső Matthew Nimetz amerikai diplomata ismét előrukkolt egy elképzelhetetlen megoldással Macedónia nevét illetően. A rendkívül összetett görög-macedón konfliktusrendszer magját képező névvitában a felek egy kompromisszumos javaslatot keresnek immáron bő két évtizede. A macedónok nem kívánják elfogadni a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság (FYROM, vagy macedónul PJRM) elnevezést, a görögök viszont nemzetbiztonsági kockázatként értelmezik a macedón alkotmányban szereplő Macedón Köztársaság (vagy hétköznapi nevén: Macedónia) nevet. A konfliktus előzményeivel már több elemzésünkben részletesen foglalkoztunk, jelenlegi írásunkban a legfrissebb fejleményekre kívánunk nagyobb figyelmet fordítani.

Miután a kormánypárt teljes sikerével többé-kevésbé véget értek a mesterségesen felhevített helyhatósági választások a hazánknál négyszer kisebb balkáni államban, a kormánypárti politikusok nyugodtan hátradőlhettek székükben és ismét elővehették az agyonrágott, névvitás csontot. Macedóniában a politikusoknak nem érdekük a névvita megoldása. „Jobb ma egy kis ország királyának lenni, mint holnap az Európai Unió sokadik alattvalójának” – akár ezzel a mottóval is vághatnak neki a macedón politikusok a hosszú éveken át döcögő tárgyalásoknak. Matthew Nimetz felett is elmúltak az ifjú évek, amikor még Washington érdekeit teljesítette a Balkán különböző országaiban, viszont ez a macedón nehéz dió, a tapasztalt diplomata eszköztárán is kifogott.

Láttunk már leleményes megoldásokat az elmúlt években – minden volt itt, ami szem-szájnak ingere. Nimetz javaslatai között megtaláljuk a Vardari Macedónia; Észak-Macedónia; Macedón Köztársaság (Szkopje); Szláv Macedónia és még sok más ehhez hasonló megoldásokat. Nimetz legújabb próbálkozása most sem okozott csalódást a fantáziadús megoldások kedvelői számára – Felső Macedón Köztársaság.  A diplomata gazdag „névkincstára” ellenére a legtöbb esetben se Macedónia, se Görögország nem hajlandó engedni maximalista álláspontjából, sőt az elmúlt években tovább bonyolódott az ügy. A két, baráti viszonyban legkevésbé sem lévő szomszédállam az utóbbi években már azon is hajba kapott, hogy ha a jövőben találnak is kompromisszumos nevet, akkor azt milyen környezetben használják. Görögország egy „erga omnes” típusú megoldást követel, azaz nem egy széleskörű, minden nemzetközi szerződésben jelenlévő névváltozatot kíván. A macedón álláspont ezzel szemben az, hogy a nemzetközi jogforrásokba is az alkotmányos neve vagy ahhoz közel álló megoldás kerüljön be.

Az Európai Unió újabb időközi országjelentésében pozitívan értékelte az állóvízként jellemezhető macedón előrehaladást. Hogy mivel magyarázható ez a pragmatikus és az európai diplomáciára oly jellemző semmitmondó hozzáállás? Egyszerű, az Európai Unió nem mondhat negatívabbat egy olyan államról, akiről éveken át folyamatosan pozitívan nyilatkozott, ám semmi konkrétumot nem mondott. „Minden területen történt előrehaladás … de azért még van hova fejlődnötök”  – az EU-s macedón jelentések állandó védjegye most is kitűnik.

Nikola Gruevszki macedón miniszterelnök találgatásnak nevezte Nimetz április 8-9-i javaslatát, miszerint az ország neve akár Felső Macedón Köztársaság is lehet. A görög felek szintén nem elégedettek Nimetz diplomáciai „trükkjeivel”, miszerint a Felső előtag nem Macedónia elé kerülne, hanem a Köztársaság utótag elé. Görögország továbbra is területi követelésekkel gyanúsítja északi szomszédját és nincs megelégedve az amerikai diplomata legújabb félmegoldásával.

Sok szakértő szerint a névvita kulcsmegoldása a földrajzi előtag meglétében keresendő, ugyanakkor ennek számos akadályozó tényezője áll fenn. Kérdéses még Bulgária hogyan fog viszonyulni egy esetlegesen a Pirini Makedónia területeit érintő névválasztás esetében, ám kevésbé valószínű, hogy éppen Szófia lesz Szkopje fő gátja az integráció útján. Bennfentes értesülések szerint Washingtonnak és Brüsszelnek is elege van a két balkáni állam bizarr vitájából, valamint ha ezt a javaslatot is lesöprik az asztalról, akkor alighanem ismét egy hosszabb fagypontra kell számítani a tárgyalások előmenetelében. Nem csak Nimetznek és az amerikai diplomáciának jelent nagy kudarcot ez a diplomácia szappanopera, hanem Stefan Füle uniós bővítési biztosnak is. Füle sokadik alkalommal felszólította a macedón pártokat, hogy tegyék félre nézeteltérésüket és koncentráljanak az ország európai jövőjére.

Az európai politikus távoli Brüsszelből történő felszólításai legalább annyira nem bizonyulnak hatékonynak, mint Nimetz fáradozásai az elmúlt években. A macedón belpolitikát teljes fásultság jellemzi, sok más balkáni országhoz hasonlóan az ellenzék erőtlen ahhoz, hogy felvegye a versenyt a hosszú éveken át regnáló kormánypárttal, ugyanakkor a kormánypárt sem rendelkezik a lakosság maradéktalan támogatottságával.  Ne felejtsük el, hogy a 2006 óta hatalmon lévő VMRO–DPMNE erősen megkérdőjelezhető eszközökkel nyerte meg a mostani helyhatósági választásokat – a nemzetközi megfigyelők tömeges csalásokról és megfélemlítésekről adtak hangot, ugyanakkor Gruevszki kényelmes ember Brüsszel számára, így kemény bírálat nem nagyon fogja érni a VMRO-DPMNE háza elejét.

Catherine Ashton „EU-külügyminiszter” a napokban tesz nagy balkáni körutat, amelynek egyik állomása Szkopje , és nincsenek nagy kételyek afelől, hogy a „vörös bárónő” látogatása a stimulációt kívánja serkenteni, valamint a belső marakodás csökkentését célozza meg, hiszen itt már az EU reputációja van terítéken. Más kérdés, hogy a szeptember óta tervezgetett Nimetz-javaslat aligha fogja meghozni a sokak által várt megegyezést. Minden esetre a Kitekintő érdeklődve fogja figyelni a jövőben is a névvita legújabb fejleményeit és friss elemzésekkel fogja értékelni e diplomáciai bonyodalom fejlődését. 

Milanov Viktor

Friss hírek

100 millió eurós bírságot kapott a Continental

Még mindig nem csengett le teljesen a Volkswagen-csoportot 2015-ben megrázó dízelbotrány. A Continental most - közel 9 évvel később - kapott egy 100 millió eurós bírságot, amiért nem akadályozta meg, hogy alkalmazottai részt vegyenek a dízel-kibocsátási csalásban.

Read More »

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »