Mexikó: gyökeres változást ígér az új oktatási reform

Új oktatási reformtól és az Oktatási Dolgozók Szakszervezetének új elnökétől várja Mexikó évtizede húzódó problémák megoldását. Az új tervekkel kapcsolatos információk egy részét a budapesti Mexikói Nagykövetség bocsátotta a Kitekintő rendelkezésére.

Gyökeres változások következhetnek be a mexikói oktatásban, erre utalnak az elmúlt napok eseményei: a mexikói kormány meghirdette az oktatási reformokat, majd eltávolította az Oktatási Dolgozók Szakszervezetének (SNTE) vezetőjét, Elba Esther Gordillót, aki két évtizeddel ezelőtt betonozta be magát pozíciójába. 

A problémák

2011-ben Carlos Loret de Mola mexikói újságíró közreműködésével, De Panzazo címmel dokumentumfilmet készítettek a mexikói oktatásról, amelyet úgy valósítottak meg, hogy a diákok kezébe kamerákat adtak, mind a magániskolákban, mind az államiakban, a tanulók pedig filmezték a velük történő eseményeket. Mexikóban a közpénzek 22 százalékát költik az oktatásra, a rendszerben azonban rendetlenség uralkodik, nem tudják, hogy pontosan hány tanár van az országban. Az oktatás színvonala társadalmi rétegenként csökken, a legszegényebbek a legrosszabb körülmények között tanulnak.

A tanárok között is hatalmas a különbség, vannak becsületesek, akik jók, de a szűkös körülmények között korlátozott lehetőségeik vannak, olyanok, akik egész órán telefonálnak, vagy az alkotmányt olvassák fel, majd ismételtetik el a gyerekekkel, mások pedig be sem mennek órára. A film szereplői arra is rámutattak, hogy a hiba nemcsak a tanár magatartásával van, hanem magával a tanárképzéssel. A rendszer eddig nem különböztette meg a jó és a rossz tanárokat, az erre irányuló próbálkozások pedig elbuktak.

Michoacán és Oaxaca államokban 2008-tól az oktatóknak egy vizsgán kell megfelelniük, ahhoz, hogy taníthassanak, amelyen átlagosan 10 emberből 8 megbukik, akik nem felenek meg sokszor mégis gyakorolhatják hivatásukat. „Nem lenne jobb megoldás értékelni a tanárokat, és azoknak, akik jónak minősülnek fizetésemelést és egyéb juttatásokat adni? A rossz eredményt felmutatókat pedig továbbképezni vagy elbocsátani? Mert addig, amíg nincs értékelés, a szakszervezet dönt mindenről, attól kezdve, hogy mennyit keressen egy tanár, egészen addig, hogy hol dolgozzon és mennyi ideig.”– jegyezte meg a filmben Loret de Mola, aki külön beszélgetett Elba Esther Gordillóval (SNTE eddigi vezetője) és az Oktatási Államtitkárság (SEP) akkori elnökével, Alonso Lujambio Irazáballal erről a kérdésről. Az SNTE vezetőjének véleménye persze az volt, szükséges lenne az értékelés, ami nem az ő ügye, hanem a SEP az illetékes ebben. 2011-ben végül megállapodás született a két intézmény között arról, hogy minden tanárt értékelnek, azonban ha valaki nem felelt meg, az semmilyen szankciót nem vont maga után.

1988 óta, amikor Gordillo elfoglalta az SNTE elnöki székét, „szimbiózisban” élt az épp aktuális kormány oktatási államtitkárával, konfrontációra nem igazán került sor, azért sem, mert a szakszervezet másfél millió tagja közül sokan láttak el feladatokat a választások során, egyesek szavazatot számláltak, mások felügyelők voltak. A jutalom nem azért járt, ha valaki jobb tanár volt, hanem, ha részt vett az SNTE által szervezett tüntetésen, vagy a szakszervezet közgyűlésén. Az elmúlt hónapokban, nőtt meg igazán ezeknek a tiltakozásoknak a száma, miután a Képviselőház elfogadta az oktatási reform tervezetét. 

Az orvosság

A tervezet módosítja az Alkomány 3. és 73. cikkeit, létrehozza az oktatás értékelési rendszert, amelyet a Nemzeti Oktatást Ellenőrző Hivatal fog irányítani, és vezetője a Szenátus által hét évenként választott bizottság lesz. A reformok három fő cél köré összpontosulnak. Az első, a tanítás színvonalának javítása: a reform szabályokat fogalmaz meg annak érdekében, hogy kizárólag csak szakmai érdem birtokában lehessen a tanári hivatást gyakorolni.

A második cél szerint hatékony értékelési rendszert kell kialakítani az oktatás színvonalának emelése érdekében. Alkotmányos szintre emeli a Nemzeti Oktatás-értékelési Hivatalt (INEE), valamint meghirdeti a Nemzeti Oktatás Értékelési Rendszert, ami figyelemmel fogja követni azokat a körülményeket és kihívásokat, amelyekkel a tanárok a mindennapi életben szembe kerülnek.

A harmadik feladat elérni, hogy az országban minden diák teljes képzésben részesüljön, a körülményeik javítása. Ennek érdekében a reform megerősíti az iskolák igazgatásának autonómiáját és megnöveli az iskolaotthonos intézmények számát, annak érdekében, hogy több kulturális, oktatási és fejlődési lehetőséget biztosítsanak a diákoknak. A Központi Statisztikai Hivatal (INEGI) idén felméri, hogy pontosan hány iskola, nebuló és tanár van Mexikóban. „Ez a reform mindannyiunk kompromisszumának gyümölcse és senki sem tulajdoníthatja egyedül a saját érdemének, egy közös egyezmény ami kétség kívül jobb feltételeket teremt az országnak a mexikóiak oktatásához.” – mondta Enrique Peńa Nieto mexikói elnök.

Az elnök a reformmal és Gordillo eltávolításával egy lépést tett előre, azonban még nagyon hosszú út áll előtte – véli Pedro Pérez Herrero, az Alcalá Egyetem Latin-amerikai Tanulmányok Központjának vezetője. A PRI előző kormányainak idején bevett szokás volt a hasonló „csapás”, annak érdekében, hogy a megválasztott elnökök legitimálják hatalmukat, erre Peńának nem volt szüksége, de megnövelheti népszerűségét. Kérdés, hogy az SNTE élén történt személycsere és a reform megváltoztathatja-e az oktatás területén uralkodó állapotokat és, hogy hogyan reagál arra a többi szakszervezet.