„Oroszország DNS-ében van a korrupció?”

Jurij Csajka, orosz főügyész múlt heti jelentése szerint a korrupció miatt 21 milliárd rubel (kb. 147 milliárd forint) veszteség érte Oroszországot 2012-ben – írta a lenta.ru. Több, mint 49 000 jogsértő cselekményt regisztráltak az országban, mely negyedével több, mint 2011-ben, az elkövetők száma 13 százalékkal növekedett, míg a bűnszervezetek által elkövetett bűncselekmények megháromszorozódtak.

Az orosz főügyész az Állami Dumában tartott beszédében elmondta, hogy a nagy illetve különösen nagy vagyoni hátrányt okozó bűncselekmények száma több, mint 80 százalékra emelkedett. Csajka beszámolójában arra is kitért, hogy csak a közbeszerzések területén 83 ezer jogsértést találtak az elmúlt évben, melyekből 343 esteben kezdeményeztek büntetőeljárást. 

Alekszander Basztrikin, az Orosz Föderáció Nyomozó Bizottságának vezetője szerint, annak ellenére, hogy az elmúlt évben általánosan 4 százalékkal csökkent a bűnözés az országban, a bejelentett korrupciós bűncselekmények száma megközelítette az 50 000-et. Több, mint 800 különleges jogállású személy ellen indult büntetőeljárás, köztük 224 polgármester, 114 törvényhozó, 6 bíró, de 100 nyomozó is a vádlottak padjára került, akik közül 15-en a Nyomozó Bizottság tagjai voltak.

Ugyanakkor a főügyész és a főnyomozó is elismerte azt, hogy ezek a számok nem tükrözik valójában a korrupció mértékét Oroszországban. „Ezen a téren erősítenünk kell együttműködésünket!” – mondta Basztrikin. Beszámolójában arra is kitért, hogy a megoldott gyilkossági és súlyos testi sértést okozó bűncselekmények aránya jelenleg a 86 százalékot éri el Oroszországban, de bizonyos területeken ez a szám a száz százalékot is megközelíti. 

Szergej Ivanov, a kremli adminisztráció vezetője szerint senki sem mentesülhet a korrupció vádja alól, még a magas rangú hivatalnokok és törvényhozók sem – írta a Ria orosz hírügynökség. Hozzátette, az orosz társadalom nagyobb fokú hatékonyságot és professzionalizmust vár el a korrupció ellen küzdő nyomozóktól. „Hangsúlyoznom kell, hogy nem vagyunk érinthetetlenek. Határozottan kell fellépnünk, tekintet nélkül a posztokra és rangokra. ” – mondta Ivanov a Nyomozó Bizottság ülésén. 

A múlt héten azonban nemcsak az Állami Dumában volt napirenden a korrupció témája, hanem az orosz Védelmi Minisztériumban is. Az „Oboronszervisz ügyben”, mely a volt orosz védelmi miniszter, Anatolij Szergyukov leváltásához is vezetett tavaly novemberben, jelenleg már 25 különböző szintű csalási ügyben nyomoznak. A Védelmi Minisztérium ingatlankezelő hivatala által okozott vagyoni hátrányt közel 5 milliárd rubelre ( kb. 35 milliárd forintra) becsülik, melyből eddig egy milliárd rubel került vissza a költségvetésbe. 

Vlagyimir Putyin, orosz elnök februárban egy olyan törvényjavaslatot nyújtott be az orosz parlament alsóházába, mely megtiltja az orosz hivatalnokok számára, hogy külföldi bankszámlával vagy külföldi érdekeltségű részvényekkel illetve kötvényekkel rendelkezzenek. Az elnöki korrupciós tanács pedig további szankciókat helyezett kilátásba a korrupt hivatalnokokkal szemben. Oroszország továbbá azt tervezi, hogy közel 3,5 millió rubelt  (kb. 24,5 millió forintot) költ a föderáció közszolgáinak korrupció ellenes továbképzésére.

Eközben New York-ban…

A new york-i 287 Spring nevű galériában, „Photo51 – Oroszország DNS-ében van a korrupció?” címmel február közepén Misa Friedman fotós képeiből nyílt kiállítás. A kiállítás támogatója a Modern Oroszország Intézet, melynek elnöke, Pavel Hodorkovszkij szerint a korrupció ma Oroszországban „állandó problémává vált”, melyért nemcsak a kormányzat felelős, hanem maga a társadalom is. 

A kiállításon Friedman 17 fotója indirekt perspektívából próbálja bemutatni az oroszországi korrupciót. Például az egyik képen egy mozgássérült férfi erejét megfeszítve próbál a metró mozgólépcsőjén felmenni, mivel nincs rámpa, míg egy másik fotó egy olyan munkásokat szállító buszról készült, mely azelőtt a karéliai börtön előtt halad el, ahol Mihail Hodorkovszkij tölti börtönbüntetését.  

Az egyik legérdekesebb kép két orosz tengerészeti kadétot ábrázol, akik a Balti-tengeri haditengerészet parancsnoki központjának ajtajában állnak. Annak ellenére, hogy a haditengerészet orosz nemzeti jelképnek számít, a legtöbb szülő mindent elkövet annak érdekében, hogy megóvja gyerekét az egy éves kötelező katonai szolgálattól, ahol a brutális bánásmód több életet követel évente. 

Friedman a kiállításról a következőképp nyilatkozott: „Minden történet egy kérdéssel kezdődik, nemcsak a fotózás. Nem teszek úgy, mintha tudnám a választ ebben a témában, de talán kollektíve mind tudjuk. És, ha ez a kiállítás egy kérdéshez, egy válaszhoz, vagy vitához vezeti Önöket, akkor jó munkát végeztem.”

Friedman képeivel igyekezett rávilágítani, hogy a korrupció több területre is kiterjed ma Oroszországban, így többek között a nők elleni erőszakra, a szegények és gazdagok közti egyre mélyülő szakadékra, az egészségügy helyzetére, de a folyók szennyezettségét, és az illegális szemétlerakó helyek problémáját is érinti.