Párizs a családi pótlék és a nyugdíjak megadóztatását tervezi

Franciaország közügyei idén leginkább a megtakarítás szó körül forognak. Didier Migaud, a számvevőszék elnöke a közelmúltban tett javaslatot a családi pótlék és az öregségi nyugdíj megadóztatására, hogy ezzel növelje az állami bevételeket. Az elképzelés aláásná az egyébként stabilan működő családi ellátást és támogatások rendszerét.

A gazdagok szigorított adóztatását követően a francia átlagember is kénytelen lehet egyre szorosabbra húzni a nadrágszíjat. Pierre Moscovici francia pénzügyminiszter elmonda, hogy a családi pótlék és a nyugdíj is személyes jövedelemnek minősülnek, így valamilyen formában mindenképp megadóztathatóak, jelentősen növelve ezzel az éves bevételt.

Jelenleg ugyanis a családi pótlék minden kettő vagy több gyermeket nevelő családnak alanyi jogon jár, a gyerekek számával arányos mennyiségben, jövedelemtől függetlenül. A törvénymódosítás tervezői szerint több opció is lehetséges: a családok bevételét is figyelembe vennék a támogatások kiosztásakor, vagy kivétel nélkül mindenkinek adóznia kellene utána, illetve egy olyan lehetőség is napvilágot láthat, hogy már az egy gyermeket nevelők is kapjanak támogatást, viszont őket is szigorúan megadóztatnák. Ugyan ez az eshetőség áll fent a nyugdíjaknál is: vagy csökkentenék a havi összeget, vagy emelnék a járulákot, esetleg mindkettőt egyszerre alkalmaznák.

Mindenkinek ki kell vennie a részét

Az állami számvevőszék közelmúltban közzétett éves jelentésében már javasolta, hogy tegyenek lépéseket az államháztartás orvoslásának érdekében: összpontosítsanak kiadáscsökkentésre, s egyúttal a meglévő adókedvezmények lefaragását is át kellene gondolni. A finanszírozási hiány megoldása érdekében mindenképpen erősen össze kell majd húzni a nadrágszíjat, amelyre Francois Hollande elnök szerint az ország politikai hagyományait tekintve nem megszorításként kellene tekinteni. Korábban is volt már hasonló esetre példa, még a 90-es évek során, bár akkor hamar vissza is tértek a jelenlegi rendszerhez. A nyugdíjak esetében pedig 2010-ben több sztrájkot is tartottak a korhatár, és a járulék százalékos emelése miatt. Az államfő szerint azonban mindez azért történik, hogy megelőzzék a fenyegető válság következményeit, s enélkül adósságspirálba sodródna az ország.

Várják a hivatalos megerősítést

Moscovici leszögezte, a dötéssel  megvárják a szakértői véleményeket, hangsúlyozván, hogy a kormány következetes szeretne lenni, és semmiképpen sem akar improvizálni. Megerősítette: Bernard Fragonard, a számvevőszéki kamara korábbi elnöke lett megbízva azzal, hogy a döntést megelőzően kimutatást készítsen, és megállapításait ismertesse Jean-Marc Ayrault miniszterelnökkel.  Ez azt mutatja, hogy a szocialisták korántsem olyan biztosak ebben a döntésben.

Reakciók, álláspontok, felmérések

A többi párt sincs megelégedve ezzel az ötlettel. Egyáltalán nem biztos, hogy egy viszonylag jól működő rendszer megpiszkálása pozitív eredményhez, vagy anyagi fejlődéshez vezetne hosszú távon. Az UMP (Unió egy Népi Mozgalomért) szerint ezzel a döntéssel csak tönkretennék a működő családtámogatási rendszert, és fiskálisan nem mozdítaná előrébb az ország helyzetét. A szélsőjobboldali FN (Nemzeti Front) ugyancsak elfogadhatatlan jelzővel illették a készülő intézkedést, ami nem segítené a deficit megoldását. Konzervatív ellenzék körében azonnali rosszallást váltott ki a hír, a Le Figaro című jobboldali francia napilap pedig egyenesen „rémisztőnek” nevezte az 50 milliárdos költségcsökkentési tervezetet.

Francia politikai elemzők egybehangzó véleménye szerint Hollande stratégiájának célja, hogy a társadalom minden rétege vegye ki a részét a növekvő hozzájárulásokból. Pedig több vezető politikus is felvállalta a véleményét, hogy a családtámogatás rendszere nem az esélyegyenlőségről szól, hanem arról, hogy a több gyermeket nevelők előnyben részesüljenek, hiszen minél több gyerek születik, annál inkább elejét lehet venni a társadalom elöregedésének.

A franciák egyelőre nem látják olyan borúsan a helyzetet, mint a politikai elit, a Le JDD legutóbbi felmérése rámutatott: a többség egyetért azzal, hogy a magas jövedelműek ne kapjanak családtámogatást. A kormány ezzel mindenesetre a szociális biztonságot kockáztatná a olyan emberek esetében, akik még nem, vagy már nem keresőképesek.