Összecsapásokkal „ünneplik” az egyiptomi forradalom évfordulóját

Egyiptomban országszerte demonstrációkkal és összecsapásokkal köszöntötték a forradalom második évfordulóját. A Muzulmán Testvéreket támogató és ellenző csoportosulások között egyre nagyobb az ellentét. A tüntetők azzal vádolják a kormányt, hogy a mubaraki rendszert folytatják, és alig adnak helyet a reformoknak és a demokráciának.

Rendőrökkel csaptak össze a tüntetők Kairó mellett Alexandriában, Szuezben, Port Szaidban és más városokban az egyiptomi forradalom kitörésének második évfordulóján. Az emléknapra az ellenzék kormányellenes tüntetést szervezett a szimbolikus jelentőségű Tahrír térre, amelyre több ezer ember ment el. Ebből alakultak ki az összecsapások, amelyek átterjedtek több nagyvárosra is. A segélyszolgálat egyik munkatársa szerint péntek délutánra már legalább százharminc sebesültről tudtak, közülük kilencvenegyen civilek, negyvenketten pedig a biztonsági erőkhöz tartoznak. 

A tüntetők azzal vádolják Mohamed Murszi elnököt és a Muzulmán Testvéreket, hogy elárulták a forradalmat, és ugyanolyan diktatúrában tartják Egyiptomot, mint Hoszni Mubarak, a két éve megbuktatott elnök. A jelenlegi kormány nagyon keveset tett annak érdekében, hogy megreformálja a Mubarak alatt brutálissá vált biztonsági erőket, valamint lassan halad az igazságszolgáltatás is az elmúlt két év erőszakos cselekményeinek áldozatai felé. Emellett követelik az alkotmány felülvizsgálatát is, mert bár a népszavazás jóváhagyta, szerintük az nem nyújt megfelelő védelmet az emberi jogoknak, túl sok kiváltságot biztosít az elnöknek, és nem korlátozza a katonai szervek hatalmát. Mohamed al-Baradei ellenzéki vezető Twitter-fiókján keresztül szólította fel az embereket, hogy vonuljanak utcára és végre érjék el a forradalom célkitűzéseit. 

Az összecsapások már péntek hajnalban megkezdődtek. A rendőrség blokádot próbált építeni a Tahrír tér közelében lévő kormányépületek köré, amikor tüntetők benzines bombákat és petárdákat dobtak rájuk, majd pedig köveket kezdtek hajigálni. Egy alkalommal a rendőrök az egyik tüntető által dobott gyújtóbombát hajították vissza, amellyel legalább kettő, a demonstráló fiatalok által felállított sátrat borítottak lángba. Később, amikor a tüntetők az elnöki palotát védő szögesdrótot próbálták meg eltávolítani, a rendőrök könnygázzal válaszoltak.

A Tahrír téri tüntetők a 2011-ben szállóigévé vállt „A nép a rezsim bukását akarja!” rigmussal követeli a rendszer megváltozását. „Nem azért vagyunk itt, hogy ünnepeljünk, hanem azért, hogy arra kényszerítsük a hatalmon lévő embereket, hogy tegyenek eleget a nép akaratának. A mai Egyiptom már sohasem lehet olyan, mint a Mubarak uralma alatti Egyiptom” – nyilatkozta Mohamed Fahmi, aktivista.

„Azért veszek részt a mai felvonuláson, hogy elutasítsam a betegesen elfogult alkotmányt, az állam „Testvériesítését” (mármint a Muzulmán Testvérek általi dominanciát), a jogállamiság megsértését és azt, hogy az elnök és a kormány semmibe veszik a társadalmi igazságosság követelményét” – írta Amr Hamzavi liberális politikus Twitteren. 

„A forradalmunk folytatódik. Elutasítjuk bármely párt Egyiptom feletti dominanciáját. Nemet mondunk a Testvérek államára” – nyilatkozta a Reutersnek Hamdin Szabahi baloldali vezető. 

A pénteki összecsapások megmutatták, hogy mekkora ellentét is húzódik az egyiptomi társadalomban, vagyis azok között, akik az iszlamista Muszlim Testvéreket támogatják, valamint azok között, akik szerint Murszi ugyanolyan diktatúra alatt tartja az országot, mint tette azt Mubarak. Sadi Hamid, a Brookings Doha Center kutatási igazgatója szerint bár határozott feszültség tapasztalható a terepen, aggodalomra egyelőre nincs ok, mert eddig semmi olyan nem történt, amely alapjaiban rengetné meg a jelenlegi politikai helyzetet. 

Alexandriában a tüntetők élőláncot formáltak az al-Qaid Ibrahim mecset körül, míg mások a villamossíneket foglalták el, teljesen meggátolva ezzel azok közlekedését. Miután itt is zavargások törtek ki, a rendőrök könnygázzal próbálták szétkergetni a tömeget. A tiltakozók erre autógumik felégetésével válaszoltak, teljesen feketébe borítva ezzel a várost. 

Iszmailíjában a demonstrálók három épületet, köztük a kormányzósági központot is megrohamozták. Berontottak egy biztonsági szolgálat által használt épületbe is, ahol kifosztották a bútorokat és felgyújtottak egy szobát. Damiettában és a Nílus-deltánál fekvő Kafr al-Sejkben csak a kormányépületek udvaráig jutottak a tüntetők, ott összecsaptak a biztonsági erőkkel. 

A Muszlim Testvérek egyébként nem szervezett az évfordulóra semmiféle megemlékezést, helyette országszerte karitatív tevékenységet folytattak: élelmiszert és gyógyszereket osztogattak. Annak, hogy nem szólították az embereket az utcára, az volt az egyik oka, hogy decemberben, miután Murszi döntésének értelmében elfogadásra került az iszlamista alkotmány, amelyet az ellenzéki erők mind elutasítottak, több erőszakos megmozdulás történt az utcákon. Az óvatosság mellett valószínűleg a közelgő választások is szerepet játszanak abban, hogy nem szerveztek megemlékezést. Sőt, a Jazeera szerint üzenetekben szólították fel az embereket, hogy ne vegyenek részt a tiltakozásban, hanem inkább vigyenek véghez olyan dolgokat, amelyek a polgári felelősségre utalnak, például ültessenek fákat. 

Mohamed Badi, a Muzulmán Testvérek vezetője szerint Egyiptomban komoly versenyre lesz most szükség, és úgy vélekedett, hogy a mostani véleménykülönbségek teljesen normálisak egy olyan esetben, amikor egy diktatórikus állapotból a demokrácia felé lép az ország. Az alkotmányt ért kritikákra pedig úgy reagáltak Murszi támogatói, hogy szükséges volt, hogy mielőbb megtörténjen az alkotmányozás annak érdekében, hogy visszaálljon az a stabilitás, amely a gazdasági fellendülésnek is az alapja. Murszit egyébként felelősnek tartják azért a gazdasági válságért is, amely az elmúlt két év konfliktusainak eredménye. Az egyiptomi font rekord mélységre süllyedt az amerikai dollárral szemben. A Testvérek az ellenzék tisztességtelen koholmányainak tartja a vádakat, mert nem hajlandóak azt elfogadni, hogy egy demokratikus választás útján a Muzulmán Testvérek, és nem ők kerültek hatalomra.