A csatabárd elásására szólít fel a költségvetési biztos

Közelinek látja a pénzügyi alkut az Európai Unió költségvetési biztosa, aki ugyanakkor arra figyelmeztette pénteken a tagállamokat, hogy minden újabb csökkentéssel növekszik egy parlamenti vétó esélye.

„Nagyon közel állunk a megállapodáshoz, de minden egyes csökkentéssel szavazatokat veszítünk az Európai Parlamentben” – jelentette ki az EU költségvetési biztosa pénteken egy, a The European Policy Center (EPC) által rendezett vitán.

Janusz Lewandowski kifejtette, hogy a tavaly novemberi uniós csúcstalálkozó óta – amikor első nekifutásra nem sikerült megállapodni az EU következő, hétéves pénzügyi keretéről – többé-kevésbé tudható, hogy milyen összeg körül jön majd létre az alku, előreláthatóan az Európai Tanács február 7-8-i ülésén.

Emlékeztetett rá, hogy a novemberi próbálkozás előtt az volt a fő kérdés, hogy képesek lesznek-e ésszerű módon csökkenteni a 2014 és 2020 közötti kiadásokat, hogy azok Nagy-Britannia számára is elfogadhatóvá váljanak. Felhívta a figyelmet arra, hogy Herman Van Rompuy eddigi utolsó javaslata, ami 973 milliárd eurót javasolt kiadási főösszegként a következő hét évre, 20 milliárd euróval elmarad az Unió 2007 és 2013 közötti költségvetési kiadásainak szintjétől.

Lewandowski hangsúlyozta, hogy néhány nettó befizető ország további 30 milliárd eurónyi lefaragást akar elérni, ám a biztos ezt túlzottan soknak találná, ráadásul arra is figyelmeztetett, hogy minden újabb csökkentéssel párhuzamosan megnövekszik az esélye annak, hogy az Európai Parlamentben nem lesz meg a szükséges többség a többéves keretköltségvetés elfogadásához (Martin Schulz, az EP elnöke egy múlt heti beszédében ugyancsak erre figyelmeztetett, erről lásd külön anyagunkat).

A többéves pénzügyi keret elfogadásához az EP hozzájárulása is szükséges, noha a főösszegek kitárgyalásába a képviselőknek nincs formális beleszólásuk.

A lengyel nemzetiségű biztos úgy vélte, hogy az EU-nak az euróövezeti válság kezelésében előtte álló feladatok miatt sürgősen pénzügyi békére lenne szüksége, legalább a következő hét évben. Lewandowski elmondta, hogy David Cameron múlt heti bejelentése, miszerint 2017 körül népszavazást rendezhetnek a brit tagságról, nem változtat semmit azon, hogy az EU-nak a britek hosszú távú elköteleződésére is szüksége van. „Még a legrosszabb esetben sem lépne ki Nagy-Britannia az EU-ból azonnal a referendum után, az nem lenne valószínű a következő pénzügyi időszak alatt. Nem hiszem, hogy a brit probléma túlságosan befolyásolná a pénzügyi vitát” – szögezte le a politikus.

A költségvetésért felelős bizottsági tag azt is elmondta, hogy a többéves pénzügyi keretről való megállapodás hiányában a 2014-es büdzsé tervezésekor gondot okoz a testületnek, hogy mi legyen a referencia a kiadások meghatározásakor. Hozzátette, hogy a tervezés eddig a Bizottság eredeti javaslata alapján és nem pedig a potenciális kompromisszum alapján folyt.

Lewandowski azt is elismerte, hogy nem fog sikerülni a költségvetés bevételi oldalának korszerűsítése, erre ugyanis nincs hajlandóság a tagállamok részéről. Pedig a Bizottság szerinte forradalmi javaslatokat tett, a költségvetési visszatérítések helyett az egyszeri átalány kifizetéssel, és a saját források rendszerének megújításával.

Kitekintő / Bruxinfo.eu

Friss hírek

100 millió eurós bírságot kapott a Continental

Még mindig nem csengett le teljesen a Volkswagen-csoportot 2015-ben megrázó dízelbotrány. A Continental most - közel 9 évvel később - kapott egy 100 millió eurós bírságot, amiért nem akadályozta meg, hogy alkalmazottai részt vegyenek a dízel-kibocsátási csalásban.

Read More »

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »