Az első katonai beavatkozás 1979 óta

Az elmúlt héten a Sínai félsziget Gázával határos része támadások sorozatának lett a helyszíne. Az első rajtaütés vasárnap meglepetésként érte a rafahi támaszponton állomásozó egyiptomi katonákat és 16 ember vesztette életét. Az elnök, Mohamed Murszí több katonát küldött a térségbe, hogy közreműködjenek a rend fenntartásában, de a következő napokban több összecsapásra is sor került a határterületen.

Szerdán hat katonai állomást is idegen fegyveresek támadtak meg, Al Reisszánál a biztonsági erők öt embere és egy civil is megsérült. Az egyiptomi hadsereg helikopterből kilőtt rakétákkal válaszolt, azonban egy állami televízió szerint ez az akció rengeteg áldozatot követelt: az El Arish nevű kikötővárosban több mint 20 ember vesztette életét. A biztonsági erőknek hat terroristát sikerült letartóztatniuk. Egy egyiptomi hírszerző ügynökség vezető elemzője, Adam Raisman elmondása szerint a dzsihádista csoportok lehetőséget vélnek felfedezni a térségben, a kiváltó ok pedig, hogy „nem érték el a forradalommal egy iszlám központú birodalom létrejöttét”.

A sínai területre több száz fegyverest és katonai járművet küldött az egyiptomi kormány, amire nem volt példa az egyiptomi-izraeli békeszerződés 1979-es megkötése óta. A szerződés ugyanis kimondja, hogy a térségben a katonai jelenlét akkor növekedhet meg, ha az Izraellel együttműködve történik, vagy legalább értesítik a szomszédos kormányt. Egyiptom vezető pártjává váló Muszlim Testvériség alapvetően ellenségének tartja Jeruzsálemet, de a támadások miatt egyre több együttműködésre van szükség a szomszédos országok katonái között, ami javíthatja a kapcsolatokat, de tovább hergelheti a szélsőséges iszlám csoportokat. Izrael csütörtökön a szerződés lazítására is rábólintott, így Egyiptom helikoptereket telepíthet a Sínai félszigetre.