Ébredezik a civil ellenállás Észak-Maliban

Lakossági fellépés hatására meghiúsult egy iszlám jog szerinti nyilvános csonkítás Észak-Maliban. Úgy tűnik, fogytán a helyiek türelme.

Vox populi…

A lázadó iszlamisták által uralt Észak-Maliban, amely egy Franciaország méretű területet jelent, az iszlám törvénykezés (a sária) szerint ítélkeznek, mely rendkívül szigorú, sokszor középkori büntetéseket tartalmaz. Nemrég egy házasság nélkül együttlévő kétgyerekes párt köveztek halálra nyilvánosan, vasárnap pedig egy tolvaj kezét akarták levágni Gao város főterén.

A helyi rádióban hirdette ki a kivégzést a területet uraló MUJWA (Movement for Oneness and Jihad in West Africa). A lakosság azonban nem hagyta a kivégzést és elfoglalta a teret. A rádiós bemondót, aki beszámolt a civil megmozdulásról, elfogták és durván összeverték a milicisták, aminek a hírére százak tüntettek a fiatal fiú szabadon engedésért. Sőt, követelésük nyomatékosítására felgyújtottak egy, a MUJWA vezetőjéhez tartozó autót is. Válaszul a milicisták levegőbe leadott lövésekkel oszlatták a tömeget.

…vox Dei

Nem ez az első polgári fellépés az iszlamisták ellen, júliusban már voltak tüntetések, melyre a a másik iszlamista milícia, a világörökséghez tartozó timbuktui sírok elpusztításáért is felelős Ansar Dine kemény választ adott.

A növekvő lakossági ellenszenvre több elmélet is létezik. Az egyik szerint az iszlamisták által meghonosítani kívánt vallási irányzat és az ehhez kapcsolódó jog idegen a helyiek számára, és ez a különbség okozza a feszültséget. A másik magyarázat szerint a térséget feldúló tuaregekkel szemben fellépő, rendet ígérő iszlamistákat kezdetben a helyiek jól fogadták, ám amikor ők maguk is erőszakhoz kezdtek folyamodni, a civilek belőlük is kiábrándultak.

Mali az év eleje óta válságban van, mivel Kadhafi bukása után, az ő szolgálatából hazatérő tuaregek újfent a függetlenséget tűzték zászlajukra. Miután szervezetük, az MNLA (National Movement for the Liberation of the Azawad) az ország északi felét sikeresen meghódították, a kormányerők tehetetlensége miatt a hadsereg néhány tisztje puccsot hajtott végre, ám az új vezetés sem tudta visszaszerezni az északi országrészt, Bamakóban továbbra is politikai válság tombol.

Azawad függetlenségi vágyát a nemzetközi közösség határozottan elutasította, a tuareg vezetés ráadásul a lakosság körében sem örvendett népszerűségnek, mivel képtelenek voltak a rendet fenntartani, rengeteg atrocitás érte a lakosságot a fegyveresek részéről. Ezt a zűrzavart tudták kihasználni az iszlamisták, hogy megerősödjenek és a hatalmat átvéve viszonylagos rendet tegyenek. A civil ellenállás azonban jelzi, hogy átestek a ló túloldalára kegyetlen és szigorú törvénykezési gyakorlatukkal.