Nem akart dönteni a Legfelsőbb Bíróság

Az amerikai Legfelsőbb Bíróság múlt hétfőn elutasította, hogy megvizsgálja az egy évtizede a guantanamói támaszponton tartott foglyok ügyét. Az elítéltek a legfelső jogi fórumhoz fordultak jogorvoslatért, a jelek szerint azonban a bírák másra hagyják a döntést.

Múlt héten az amerikai Legfelsőbb Bíróság elutasította, hogy foglalkozzon a guantanamói fogolytáborban tartottak jogaival. 2008-ban a Bíróság a Boumediene-Bush már foglalkozott az üggyel, akkor úgy döntött, hogy a rabokat is megilleti a habeas corpus joga, azaz a fogvatartottaknak is meg kell adni a lehetőséget, hogy jogi úton bizonyítsák ártatlanságukat. A döntésnek megfelelően többen is jogi útra terelték az ügyet, 19 esetben a fogva tartottak meg is nyerték a pert. Azonban a Szövetségi Fellebbviteli Bíróság minden esetben revideálta a korábbi döntéseket, visszavonva a megszületett ítéleteket.

Ezek után próbálta meg hét elítélt utolsó kísérlet gyanánt beadni a fellebbezését a Legfelsőbb Bírósághoz, azonban a jelek szerint a legfelsőbb bírói fórum a szövetségi bíróságokra és az Obama adminisztrációra hagyja a döntést.

Természetesen nem maradt visszhang nélkül a bejelentés. Számos kritika érte, leginkább azt kifogásolták, hogy ezzel egy olyan bírói fórumra marad a döntés, amely egyértelműen rosszindulatú a vádlottakkal szemben, és amely bírói fórum előtt nem fognak érvényesülni a 2008-as ítéletben megadott jogok. Ez volt többek között a rabokat védő ügyvédek problémája is. 

A fellebbezés tartalmazta többek között két jemeni ügyét, akik első fokon megnyerték a pert. Adnan Latif esetében az volt a kifogás, hogy az ítéletben nem vették kellően figyelembe a döntésnél a titkosszolgálat jelentéseit, amely szerint Latif nagy valószínűséggel az al-Káida kiképzésén vett részt és ezért tartózkodott az afgán-pakisztáni határ közelében, ahol 2001-ben elfogták. Mohammed Almerfedi esetében is visszavonták az előzőleg meghozott kedvező ítéletet. Az ő esetében azt rótták fel, hogy a feltételezhető kapcsolata terrorista hálózatokkal elég indok a további fogva tartásra. Ő korábban egy fogolycsere keretében került amerikai kézre, onnan pedig a fogolytáborba.

A Guantanamói-öböl 1903-ban került az Egyesült Államok irányítása alá, miután megkapta örökletes bérleti jogát egy jelképes összegért. A területet azóta a kubai vezetés elszigetelte, mivel Castro hatalomra kerülése után megromlott a viszony az országgal. A 2001-es terrortámadás után a Bush adminisztráció hozott létre fogolytábort a területen, mint utóbb kiderült, főleg információszerzésre felhasználva. A foglyokat sok esetben kínvallatásnak vetik alá, amely ellenkezik ugyan az amerikai törvényekkel, de mivel nem amerikai területeken fekszik a támaszpont, az nem vonatkozik rá. Barack Obama 2009-ben első hivatali napján elrendelte a tábor felszámolását, sok foglyot el is engedtek, azonban 2011-ben meghatározatlan ideig ismét lehetővé tették a bírói ítélet nélküli fogva tartást a guantanamói táborban.