A leköszönő elnök utolsó törvényjavaslatai

Dmitrij Medvegyevnek immáron kevesebb, mint egy hete maradt, hogy az általa legfontosabbnak tartott, politikai rendszerben tervezett változásokat a parlament elfogadja, s ő azokat aláírásával szentesítse. A leköszönő elnök által a tavaszi ülésszakban beterjesztett törvényjavaslatok közül a legjelentősebb változást magukban hordozó, s Oroszországban a legnagyobb vitát a közvetlen kormányzóválasztást visszahozó, illetve a köztisztviselőket a kiadásaik bevallására kötelező kezdeményezések voltak.

Dmitrij Medvegyev a demokratikus normák támogatásának, illetve a modernizáció és a korrupció ellenes harc ígéretével foglalta el az elnöki széket négy évvel ezelőtt. Ma, néhány nappal Vlagyimir Putyin beiktatása előtt az ország jelenlegi elnökének megítélése, ahogyan az lenni szokott, kettős.

Medvegyev beiktatási beszédében, 2008-ban hangsúlyozta, hogy elnöksége alatt kiemelt figyelmet fog szentelni a törvény uralmának, illetve annak, hogy az ország minden felelős politikai ereje, s a civil társadalom is együttműködjön a fejlődés és a modernizáció érdekében. Továbbá hatékony jogrendszert ígért, mely képes a korrupció elleni valódi fellépésre. Bár történtek lépések a kitűzött irányban, Medvegyev regnálása összességében jelentős fordulatot nem hozott az ország életében. Az elmúlt hónapok arról szóltak, hogy a politikai rendszer medvegyevi reformjának utolsó pilléreit is elfogadja a parlament, s ezeket a törvényeket Medvegyev még leköszönése előtt aláírhassa.

Amit Putyin eltörölt…

A jelenlegi elnök nagy vitát kiváltó, 2012 januárjában benyújtott, s az Állami Duma által most elfogadott kezdeményezése a területi kormányzók választásáról szól. A politikai pártok regisztrációjának egyszerűsítése, az Állami Duma választási rendjének reformja mellett ez a kezdeményezés a harmadik a politikai rendszer medvegyevi reformjának csomagjában.

A várhatóan már idén júniusban hatályba lépő új törvény szerint Oroszország visszatér a regionális kormányzók közvetlen választásához. A gubernátorok választásának rendjét utoljára 2005-ben, Putyin javaslatára módosították, e szerint a regionális parlament által jóváhagyott, a választásokon győztes párt által kiállított jelöltet az elnök nevezi ki öt évre. Ezt a központosítást akkoriban – a polit.ru által idézett Vlagyimir Linginyin, az alkotmányos törvényhozással és államépítéssel foglalkozó parlamenti bizottság elnöke szerint – tragikus események egész sora, a választások gyakori meghamisítása és pénzügyi csoportok befolyása indokolta.

Ma azonban, Dmitrij Medvegyev szerint „meg kell adni az aktív polgároknak a lehetőséget, hogy részt vegyenek a politikai életben. Ehhez elengedhetetlen, hogy az Orosz Föderáció szubjektumainak lakosai közvetlenül választhassák régiós vezetőjüket.”

A végül április 25-én a parlament alsóházában elfogadottak alapján ezentúl a területi legfelsőbb vezetőket általános, egyenlő és titkos szavazás során a polgárok választhatják. A kormányzói posztért vagy a politikai pártok jelöltjei vagy független személyek indulhatnak. Az utóbbiaknak a jelöléshez a választók 0,5-2 százalékának támogató aláírását kell megszerezniük – a pontos számot a régió határozza majd meg.

 A kormányzók választása mégsem történhet teljesen függetlenül az elnöki befolyástól: az ország első számú vezetője saját belátása szerint konzultációt kezdeményezhet mind a függetlenként induló, mind a pártok által támogatott jelöltekkel. Feltételezhetően – olvasható a Vzgljad internetes oldalán – erre a konzultációra elsősorban akkor kerítenének sort, ha az „Orosz Föderáció területi egysége kerülne veszélybe, a polgári jogok súlyos megsértésének vagy a régió vagy akár az egész ország destabilizációjának esélye állna fent.” 

A legnagyobb vitát a fenti és a további szűrők bevezetésének kérdése váltotta ki. Felmerült egy, a pártok által alkotott filter létrehozása is, mely szerint csak a pártok indíthatnának jelölteket a választásokon – ezt a javaslatot azonban elvetették. Bevezettek azonban az eredeti, elnöki törvénykezdeményezéshez képest új szűrőt, melyet helyhatósági szinten hoznak létre. E szerint a választásokon indulni szándékozóknak meg kell szerezniük a föderális szubjektum önkormányzatainak legalább háromnegyedében, a helyhatósági gyűlés küldötteinek minimum 5-10 százalékának támogató aláírását. A szűrő beiktatásának támogatói szerint – írja a Vzgljad orosz lap – ennek valódi célja az lenne, hogy a jelöltek és a helyi vezetők kölcsönösen ismerjék egymást, s így a jövendő kormányzók valóban tudatában legyenek a helyi kihívásoknak. 

A jelöltnek a megválasztáshoz a szavazatok ötven százalékát plusz egy voksot kell összegyűjtenie. Az elfogadott módosító javaslatok alapján, ha szükséges, lehetőség van a választások két körben való lebonyolítására is. A regionális vezetőket öt évre választják és csak egyszer újraválaszthatóak, s korántsem lesznek elmozdíthatatlanok: a legyőzhetetlen érdekkonfliktusba vagy korrupciós ügybe kerülő kormányzót az elnök bizalomvesztésre hivatkozva visszahívhatja. A föderális elem polgárait képviselő politikai pártok, illetve ezek helyi részlegei, vagy legalább száz főből álló kezdeményező csoport pedig keresetet nyújthat be a Legfelsőbb Bíróságon a fenti okokra, súlyos törvénysértésre, illetve kötelességteljesítés ismeretlen okok miatti ismétlődő elmaradására hivatkozva. 

Ha a törvényt a Föderális Tanács április utolsó napjaiban jóváhagyja, az már június elsején életbe léphet, így az őszi kormányzóválasztásokat már ezen új szabályok szerint bonyolíthatják le.

Ugyanakkor a Kreml jelenleg rekordsebességgel cseréli a régiós vezetőket.  Az év eleje óta már hét kormányzót mentettek fel felhatalmazásának lejárta előtt– számolt be a lenta.ru. A vezetés célja ezekkel a személyi cserékkel az lehet, hogy azokon a helyeken, ahol a kormányzó párt gyengén szerepelt a választásokon – így például a Leningrádi vagy a Jaroszlavi kerületben – további öt évre biztosítsa saját támogatását.

Részben ehhez kapcsolódik a bár nem az elnök által benyújtott, de általa is erősen támogatott kezdeményezés, mely alapján minden választást évente egy napra csoportosítanának. A Liberális Demokrata Párt képviselői által megfogalmazott tervezet célja a választásokra fordított kiadások csökkentése. A javaslatot kedden a Duma első olvasatban elfogadta, azonban a választások pontos idejéről nem tudtak megegyezni – jelentette az Itar-Tassz orosz hírügynökség. 

Könnyebb lesz a szavazócédulákra kerülni

Április 25-én a Duma harmadik, végső olvasatában elfogadta azt a szintén Medvegyev által benyújtott törvényjavaslatot, mely mind föderális, regionális és helyi szinten is mentesíti a pártok képviselőit a választásokon induláshoz szükséges aláírásgyűjtés alól – adta hírül az Interfax hírügynökség. Ez a jövőben csak a függetlenként indulni szándékozók kötelezettsége lesz –és ehhez hasonlóan a helyi hatósági választásokon a választási egyesületeknek is aláírásokat kell szerezniük jelöltjük támogatottsága bizonyítékául. 

Az elnökválasztásokat illetően azonban megmarad azon pártok aláírásgyűjtési kötelezettsége, melyek az Állami Dumában illetve a föderális szubjektumok parlamentjeinek egyharmadában nem képviseltetik magukat. Ugyanakkor csökkentették az induláshoz szükséges aláírások számát – a jelöltállításhoz az utóbbi esetben az eddigi kétmillió helyett csak százezer, függetlenként indulók esetén az eddigi kétmillió helyett háromszázezer aláírásra lesz szükség.

Ez a szabályozás a pártregisztrációs törvényhez hasonlóan és azt kiegészítve jelentősen megkönnyíti a szavazólapra kerülést, ugyanakkor az ellenzéket felaprózva könnyen a korábban is hatalmon lévő, erősebb jelölteket segíti.

Vég nélküli küzdelem a korrupció ellen

Medvegyev legtöbbet emlegetett célkitűzése az Oroszországban igencsak elterjedt korrupció visszaszorítása volt. 2009-ben Medvegyev javaslatára bevezették a köztisztviselők és családtagjaik számára kötelező éves jövedelembevallást, azonban ez a szabályozás maga az elnök nyilatkozatai szerint sem érte el a megfelelő eredményeket. Az ország a Transparency International 2011-es vizsgálata során a Korrupcióérzékelési Indexen a lehetséges tíz pontból 2,4-et szerzett – egy helyre kerülve Nigériával vagy Ugandával. 

Így április elején Medvegyev az antikorrupciós csomagja részeként új törvényjavaslatot nyújtott be, mely alapján a képviselők ezentúl nem csak a bevételeiket, hanem a jelentősebb kiadásaikat is kötelesek lesznek nyilvánosságra hozni. „Arra kérem az Egységes Oroszország pártot, hogy kiemelt figyelmet szenteljen ennek a törvénytervezetnek, azért, hogy a Duma alapos és hatékony törvényt hozzon” – sürgette Medvegyev az Egységes Oroszország párt vezetőségével való találkozója során a javaslat gyors elfogadását.

A kiadások és a bevételek összehasonlítása után a különbségekről vizsgálatot indítanának. Ha valaki nem tudná bebizonyítani, hogy vagyontárgyát törvényesen szerezte, akkor azt a tulajdonát konfiskálnák – szól a javaslat szövege. Az állami hivatalt viselőknek a tervezet alapján nyilatkozniuk kell gépkocsik és más járművek, föld és további ingatlanok, illetve értékpapírok vásárlásáról, továbbá a közeli hozzátartozóik jelentősebb kiadási tételeiről. „A további korrupció elleni harc keretében jogosnak érzem, hogy ellenőrzést vezessünk be a közhivatalt, illetve több, a föderális állami szolgálatban hivatalt viselő személy költekezése felett, arra az esetre, ha kiadásaik szemmel láthatóan nem felelnek meg jövedelmeinek” – mondta Medvegyev. Az elnök szerint –írja a BBC orosz nyelvű kiadása – 2011 első felében több mint 3000 hivatalnok volt részese valamilyen korrupciós ügyletnek.

A newsland.ru cikke szerint a tervezet korántsem tökéletes.  A haszonélvezőként használt tárgyakról vagy a felnőtt gyerekek tulajdonáról nem kell nyilatkozni, így ezúton is nagy összegek tűnhetnek el. Vladimir Korovin továbbá arra hívja fel a figyelmet, hogy a jelenlegi elnök hivatalba lépésekor a korrupció szintjének csökkenését ígérte, ennek ellenére a korrupciós fertőzöttség csak növekedett.

Ugyanakkor Medvegyev újságírók kérdésére válaszul rámutatott, hogy a korrupció gyökerei az országban évszázadokra nyúlnak vissza, így elnöki ciklusa elején sem hitt abban, hogy kifejezett fordulatot lehet majd elérni ezen a téren. „Bármilyen, a korrupció legyőzése érdekében tett lépésnek, minden ezen célból hozott törvénynek pozitív kicsengése van. Olyan, mintha az állam jelezné, hogy mik a prioritásai” – magyarázta Medvegyev utolsó, elnökként adott televíziós interjújában csütörtökön.

Dmitrij Medvegyev május hetedikén, ünnepélyes keretek között adja át hivatalát a harmadik elnöki ciklusát kezdő Vlagyimir Putyinnak.