Görögország megmenekült az államcsődtől… egyelőre

Nagy sóhaj hagyhatta el a görög politikusok ajkát február 21-én, ugyanis az Európai Uniónak, az IMF-nek és a magánhitelezőknek sikerült megegyezniük a Görögországnak folyósítandó mentőcsomag második részletéről. A döntést követően azon nyomban erősödött az euró árfolyama és az amerikai tőzsde is megnyugvással fogadta a pozitív hírt. A magánhitelezők beadták derekukat és beleegyeztek a görög adósság több mint a felének az elengedésébe. Görögország megmenekült az államcsődtől, de vajon meddig tart a stabilizálódás folyamata? Az áprilisban esedékes választások akár fel is boríthatják az európai vezetők jelenlegi számításait.

Nem lesz tehát görög államcsőd márciusban, a gazdasági piacokat megnyugtató hír február 21-én látott napvilágot, amikor a nemzetközi- és magánhitelezők végre meg tudtak egyezni a görög mentőcsomag második részletének kérdéseiről. A közel 15 órán át tartó tárgyalások kimenetelét akár sikerként is értelmezheti a görög kormány, ugyanis az Európai Unió, az IMF és magánhitelezők megegyeztek a könnyűnek, egyáltalán nem mondható részletekről. A legtöbb bizonytalanságot tükröző kérdés a magánhitelezők szándékait övezte, az Európai Unió azt követelte, hogy a külföldi hitelezők engedjék el több mint 50 százalékát a görög tartozásnak.

A magánhitelezők hosszú tárgyalások után rábólintottak, hogy elengedik a görög államkötvényekből származó adósság nominális értékének 53,5 százalékát. A Wall Street Journal adatai szerint a márciusban esedékes kötvényváltáskor a görög adósság 107 milliárd euróval fog csökkenni ennek nyomán. Jean-Claude Juncker elmondása alapján az újonnan kibocsátandó kötvények kamata 2014-ig 2, 2015-2020 között 3, utána pedig 4,3 százalékos lesz – írta a Bruxinfo. Az ezen a héten elkezdődő kötvénycsere, más néven swap folyamat márciusban ér véget, amikor a magánbefektetők a 100 eurót érő régi államkötvényekért cserébe 31,5 eurót érő hosszú lejáratú új kötvényt és 15 eurónyi rövidlejáratú EFSF által kibocsátott kötvényt kapnának a görög államtól.

A 2014-ig kifizetendő 130 milliárd eurós mentőcsomag valamint a magánhitelezők engedménye lehetővé teszi Görögország számára, hogy a jelenleg 160 százalékot is meghaladó államadóssági szintet 2020-ra 120,5 százalékra csökkentse. Ez a szám már viszonylag közel van az Európai Unió eredeti 120 százalékos elképzeléséhez. Korábbi cikkünkben már részletesen elemeztük, hogy milyen következményei lettek volna a tárgyalások sikertelen kimenetelének és az esetleges görög államcsődnek. Athén levegővételhez juthat így néhány hónapra, márciusban kell visszafizetnie adóssága egy jelentős részét, de a mentőcsomaggal akár elindulhat az ország gazdaság a nagyon lassú stabilizálódás útján.

Ha az európai követeléseket elutasító görög lakosság kétharmadának dühét csillapítani nem is sikerült, a tőzsde piacok pozitív eredményekkel fogadták a hírt. Az euró dollárhoz viszonyított árfolyama erősödött. A görög mentőcsomag jelentős része az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszközből (EFSF) lesz finanszírozva, az ideiglenes alapot idén az Európai Stabilitási Mechanizmus fogja felváltani, ugyanakkor az EFSF nem fog megszűnni. Az IMF vezérigazgatója, Christine Lagarde még nem írta alá a mentőcsomag IMF-re eső 13 milliárd eurós részletét, de várhatóan erre március elejéig sor kerül. A görögöknek szolid korlátozásokat kell „lenyelniük” azért, hogy megkaphassák a mentőcsomagot. Nemzetközi megfigyelők fognak érkezni jövő hónaptól Athénba, hogy felügyeljék az államadósság csökkentésének a helyes kivitelezését. A görög parlamentnek további 30 reformot kell meghoznia, többek között alkotmányos keretekbe kell foglalnia az államadósság szintjének csökkentését, 15 ezer köztisztviselőt el kell bocsátaniuk és be kell indítani a gazdasági növekedést.

A görög lakosság és közvélemény nagyon megosztott a mentőcsomagot illetően. A lakosság nagy többsége szégyent érez a gazdasági helyzet alakulása miatt, ugyanakkor a külföldöt is bírálja amiatt, hogy több évtizeden át rabláncon fogja tartani az országot. A Demokratija napilap náci ruhába öltözött Angela Merkelt ábrázoló vezércikket közölt legújabb kiadásában. „130 milliárdot érő láncok” – a cikk címe is jól szemlélteti a görög elkeseredettséget. Lukasz Papadimosz miniszterelnök Brüsszelből üzent országának, hogy történelmi jelentőségű megállapodás született, európai politikusok pedig nyíltan felszólították a görög lakosságot, hogy ne keressen külföldi bűnbakokat jelenlegi helyzetük miatt. Az Európai Unió és az IMF közös tárgyalásáról kiszivárgott értesülés szerint a nemzetközi gazdasági szakemberek kételkednek azt illetően, hogy megtörténik-e adórendszer átalakítása valamint az állami szektor liberalizálása a közeljövőben.

Viviane Reding uniós biztos szerint a szolidaritásnak is megvan az ára, a mentőcsomagot csakis szigorú és fájdalmas feltételek mellett kaphatja meg Athén. Az áprilisi választások fő esélyesének számító Andonisz Szamarasz szerint létfontosságú lesz a gazdasági növekedés beindítása, amely nelkül a mentőcsomag semmit sem fog érni önmagában. Az „Új demokrácia” elnökéhez hasonlóan Mario Monti olasz miniszterelnök is kifejezte aggodalmát, hogy nem hárult el a teljes veszély Európa feje fölött. Olaszország és tizenegy másik uniós tagállam levelet küldött az Európai Bizottságnak, hogy olyan gazdaságpolitikát kell folytatni, amely párosítja a megszorító és a gazdaságösztönző intézkedéseket. A nyolc pontból álló gazdaságösztönző program csökkentené a bürokráciát és megteremtené a bankok felelősségére épülő pénzügyi szolgáltatások szektorát.

Görögország megmenekült, de Európa továbbra is ingatag lábakon áll. Kérdéses továbbra is, hogy lecsillapodnak-e a jövőben a Dél-Európában zajló tömegtüntetések, avagy a lakosság elkeseredettségét a közösségi politika sem lesz képes enyhíteni.