A bolgárok nem kérnek a palagázból

Bulgáriában továbbra is kiemelt fontosságú az energiabiztonság kérdése a lakosság körében. Hónapokon keresztül állampolgárok, környezetvédők és ellenzéki politikusok tiltakoztak a Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) kormány azon tervezete ellen, mely engedélyezte volna a palagáz kémiai úton történő kitermelését az országban. A Chevron hoppon maradt, de a környezetvédők sem lehetnek teljes mértékben elégedettek. Zöldebb jövő, de kérdés, hogy milyen áron? Mondja el Ön is véleményét a témát illetően!

Trajcso Trajkov energiaügyi miniszter pontot tett a környezetvédők és a kormány között közel egy éve tartó vitára a palagáz kitermeléséről. A GERB többször is indítványozta a Bulgária területén nagy mennyiségben fellelhető palagáz kitermelését, ugyanakkor a 4000 négyzetkilométernyi kiszemelt terület (Várna, Szilisztra, Dobrics és északkelet Bulgária más települései környékén) közvetlen közelében többszázezer ember él. Az érintett városok és települések lakossága erőteljesen ellenzi a palagáz „fracing” módszerrel történő kitermelését, ugyanis annak környezetromboló hatása felbecsülhetetlen lehet.

A jövő energiahordozójának is nevezett palagáz kitermeléséhez irdatlan mennyiségű vizet kell felhasználni a felszínre hozatal során, de ami ennél is károsabb, egy lelőhely kiaknázáshoz átlagosan 82 tonna vegyi anyagot kell befecskendezni a talajba. A talajba fecskendezett metán több alkalommal is okozott már robbanásokat. A várt eredményekhez képest általában sokkal kevesebb gázt lehet csak nyerni, ugyanis nehezen meghatározható a talajban lévő valós mennyiség. A palagázt kőolaj- helyettesítő energiaforrásként azért is támogatták az elmúlt évtizedben, mert kitermelése sokkal költségtakarékosabb a kőolajénál. Amerikai kimutatások szerint 75-ször olcsóbban lehet kitermelni ugyanazt a palagáz mennyiséget, mint kőolajat. A palagáz hasznosítását támogatók kiemelik, hogy a palagáz sokkal környezetkímélőbb és használata során nem növekszik az üvegházhatás, ugyanakkor a kitermeléshez rengeteg próbafuratot kell el elkészíteni, ami nagyban hozzájárul a talaj eróziójához.

Az amerikai Chevron már a technológiát is előkészítette, hogy megkezdhesse a bulgáriai próbafúrásokat, ugyanakkor a lakossági nyomás hatására a kormány kénytelen volt moratóriumot bevezetni. Az elmúlt napok során 12 nagyvárosban több ezer fős tüntetéseket szerveztek civil szervezetek azért, hogy meggátolják a hidrofracing metódussal történő kitermelést. A demonstrálók nagy transzparenseken üzenték a törvényalkotóknak, hogy biztonságos és tiszta Bulgáriát követelnek. A belföldi tűntetéseket külföldön élő bolgárok is támogatták, Párizsban és Londonban is felszólaltak az ügy mellett.

A kormánypárti képviselők ugyan megszavazták január 18-án a korlátlan ideig tartó moratóriumot, ugyanakkor beépítettek egy törvényi kiskaput, mely engedélyezné a kitermelést abban az esetben, ha a szakemberek találnak a jövőben 100 százalékosan környezetkímélő eljárást. A környezetvédők kifogásolták a törvényi kibúvót, ugyanakkor egy közvéleménykutatás szerint a lakosság 65 százaléka támogatná a biztonságos és ártalmatlan kitermelést.  A parlamenti pártok között a legnagyobb vitára azzal kapcsolatban került sor, hogy a moratóriumot milyen formában tegyék nyilvánossá.

Az Ataka valamint a Rend, Törvényesség és Igazságosság (RZSz) határozat formájában, a Bolgár Szocialista Párt (BSZP) pedig törvényi keretek között kívánta megvalósítani az elképzelést. A Kék Koalíció egyik társvezetője, Martin Dimitrov szerint a palagáz kiváló eszköz lehetne a bolgár kormány kezében az Oroszországgal folytatott energiapolitikai egyeztetések során. Dimitrov szerint a palagáz segítségével kikényszeríthető lenne az orosz gáz árának a csökkentése. Az ellenzéki politikus szerint a kormánypárt nagy valószínűséggel összejátszik az oroszokkal és nem képviseli az ország érdekeit. A feltevés érdekes időpontban hangzott el, ugyanis a kormány január közepén bejelentette, hogy három héten belül megegyezés fog születni Oroszország és Bulgária között a belenei atomerőmű építéséről.

Egy másik ügy is veszélyezteti a bolgár energiabiztonságot, már több napja sztrájkolnak a „Mini Marica-Iztok” bányászai és nem hajlandóak felvenni a munkát. A kieső szénmennyiség miatt leállt az ország egyik legnagyobb szénerőműve Radnevo városában. Trajkov bejelentette, hogy nem lesznek lakossági áramkorlátozások, ugyanakkor nem zárható ki az áram árának az emelkedése. Szakértők becslései szerint, ha nem sikerül egy hónapon belül megegyezésre jutni a szakszervezetek és a munkáltatók tárgyalásain, akkor akár 10 százalékkal is drágább lehet az áram ára.