Letette esküjét az új tunéziai elnök

Az arab tavasz eseménysorozatában igen jelentős szerepet játszó Tunézia ismét példaértékű lépést tett a demokratikus átmenet lépcsőfokain, az egykori elnök, Zine El Abidine Ben Ali hatalmának januári megdöntése óta sor került az alkotmányozó nemzetgyűlés megválasztására, az új alaptörvény elkészítésére, az átmeneti kormány felállítására, a keddi nap folyamán pedig az új elnök is letette esküjét, miután a parlament megválasztotta.

Az új elnök, Moncef Marzouki már Ben Ali diktatúrája alatt ismertségre tett szert mint emberi jogi aktivista és ellenzéki vezető, tevékenysége miatt többször bebörtönözték, majd emigrációba kényszerült. Két évtizeden keresztül élt Párizsban, végül a tunéziai zavargások hírére visszatért az országba. Az emberi jogokért folytatott küzdelmet a mai napig nem adta fel, leszögezte, hogy a diktatúrát felszámoló Tunéziában minden állampolgárnak joga van a munkához, oktatáshoz, egészségügyi ellátáshoz, valamint a nők egyenjogúságát is zászlajára tűzte.

Moncef Marzoukit a nemzetgyűlésben többséggel rendelkező koalíció választotta meg, a mérsékelt iszlamista Ennahda párttal az élen, 217 képviselőből 153 támogatta a jelöltet, míg az ellenzék üresen hagyta a szavazólapokat. Az új elnök beszédében ígéretet tett arra, hogy nem csak az őt megválasztó koalícióval, de az ellenzékkel is konzultálni fog, emellett felkérte a megosztott politikai erőket, hogy működjenek együtt a súlyos gazdasági problémákkal szembenéző ország és a lakosság érdekében, hogy minél gyorsabban megoldást találjanak többek között a magas munkanélküliség kezelésére. Az elnök beszédében lerótta kegyeletét az egy évvel ezelőtti zavargások során elhunyt honfitársai előtt is, akik életüket áldozták az új rendszer megteremtéséért.

Az átmeneti időszak ezzel még nem ért a végéhez, az elnöknek miniszterelnököt kell javasolni, a választásokon első helyen végzett Ennahda párt élén álló Hamadi Jebali a legesélyesebb a posztra, ezt követően a miniszterelnöknek 21 napon belül meg kell neveznie a kormányának tagjait, amelyet a törvényhozás fog jóváhagyni. Az új alkotmány okulva a régi rendszer hibájából immár csak igen gyenge jogköröket szán az ország elnökének, a hatalom a miniszterelnök kezében fog összpontosulni.