Az államfő és a kormányfő háborúja

Bulgária köztársasági elnöke, Georgi Parvanov és Bojko Boriszov miniszterelnök sokadik alkalommal bizonyították be, hogy politikai értékrendjük éles ellentétben áll. Kettejük magánháborújának legújabb felvonása a kormány nyugdíjreformjáról szólt, az elnök élt vétójogával és ideiglenesen keresztbetett a Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) terveinek. Nagy valószínűséggel a két karizmatikus politikus lesz a következő évtől a bolgár belpolitikai törésvonal megtestesítője. Személyes ellentét és a politikai elvek harca – ez jellemezte Parvanov és Boriszov eddigi kapcsolatát.

Bulgária jobboldali kormánya keményfába vágta a fejszéjét, amikor októberben belevágott a nagy szociális rendszerek átalakításába. Az egyik sürgető teendő a nyugdíjrendszer átalakítása olyan módon, hogy a lakosság egyre jobban érzékelhető csökkenése és elöregedése miatt a jövőben ne kerüljön veszélybe a szociális rendszer.

A kormány és a parlament megszavazta, hogy 2012-től a nyugdíjkorhatár évente 4 hónappal emelkedne, amíg el nem éri a jelenlegi 60-ról a 63 évet a nőknél, valamint 63-ról 65 évet a férfiaknál. A nyugdíjak kiszámítása is megváltozna a jövő évtől – megszűnne az úgynevezett svájci aranymódszer és helyette átlagosan számítanák ki a ledolgozott bérek szintje alapján a nyugdíjakat.

Már a nyugdíjreform parlamenti vitája során azt nyilatkozta Parvanov, hogy ha megszavazzák a törvényt, akkor élni fog államfői vétójával. A Bolgár Szocialista Párt (BSZP) volt elnöke, aki jelenleg második köztársasági elnöki mandátumát zárja jövő év januárjában, kifejtette, hogy a kormány költségvetési politikájával csak a fiskális szigorra koncentrál, a szociális érzékenység felett pedig teljesen elsiklik. A magát szociális és lakosságbarát elnöknek tituláló Parvanov a szakmai szervezetekkel folytatott egyeztetéseket hiányolta. Decemberben országszerte tüntetések alakultak ki a nyugdíjreform miatt, legutóbb gabonatermelők vonultak traktorokkal Szófiába, hogy nyomást gyakoroljanak a törvényhozókra.

Bojko Boriszov a tőle megszokott ironikus stílusában adott hangot mérgének. „Már csak kevés ideig kell megtűrnünk az államfőt” – utalt arra, hogy januártól már a kormánypárti Roszen Plevneliev lesz Bulgária új elnöke.A kormányfő hangoztatta, szerencse, hogy nem hallgattak Parvanov államháztartási kiadások növelését sürgető tanácsaira, ugyanis a jelenlegi európai uniós válságot is a költségvetések rendezetlen helyzete okozta. Boriszov nézetét alátámasztotta a Moody’s hitelminősítő intézet, mely az Európai Unió tagországai közül csak Bulgáriát emelte ki, mint követendő példát, és a jövőben kilátásba helyezte az újabb felminősítést is. A Moody’s 2007 óta egyetlen egy uniós tagállamnak javította a hitelbesorolását, mint korábbi cikkünkben már irtunk, ez éppen Bulgária volt. Az éves országos vállalkozói fórumon Boriszov és Plevneliev közösen dicsérték Szimeon Djankov pénzügyminisztert, hogy egy ilyen nehéz esztendőben is képes volt megtartani Bulgáriabetonszilárdságú költségvetési szigorát, valamint kiemelték, hogy az utóbbi három évben átlagosan 30 százalékkal növekedett az ország exportja.

A kormányfő szerint Parvanov vétójával egyrészről csökkenti a nyugdíjreform hatékonyságát, a parlament várhatóan leszavazza az elnöki vétót (121 képviselő szükséges ehhez), de a késlekedés kormányzati információk szerint 30-50 millió (1 leva ~ 156 forint) leva bevételkiesést fog jelenteni az államkasszának. Másrészről a leköszönő elnöknek személyes kötődése is lehet a kormánypárt egy esetleges negatív lakossági megítéléséhez. Parvanov az év során már többször hangoztatta, hogy meghatározó szereplője kíván maradni a bolgár belpolitikai életnek – ez nyílt üzenet volt Szergej Sztanisev, a BSZP jelenlegi vezetője felé. Jövő év tavaszán várható tisztújítás a szocialista pártban és nagy harc valószínűsíthető Sztanisev volt miniszterelnök és Parvanov között. Az előrejelzések szerint Sztanisev sorozatos kudarcai (2007 óta sorozatban 6 választásonmaradt alul a GERB-bel szemben) jelentősen erősítették Parvanov esélyeit a pártelnöki szék elnyerése szempontjából.

Boriszov jól ráérezve a szocialista berkeken belül folyó hatalmi harcra sokadik alkalommal kiemelte, hogy az államfő döntéseivel csak saját politikai vágyait kívánja alátámasztani. Az államfő nem rejtette véka alá azon terveit, hogy 2014-től megküzdene Boriszovval  a miniszterelnöki tisztségért,de hangsúlyozta azt is, hogy szerinte a GERB már tudatosan készül a választási vereségre, ugyanis nem kormányoznak tisztességesen. Boriszov maga részéről kiemelte, hogy kormánya két nagy feladat elvégzése előtt áll – az egyik, hogy elfogadják és implementálják a pénzügyminiszter által kidolgozott Pénzügyi és Stabilitási Paktum összes részletét, valamint, hogy megvalósítsák a bürokrácia csökkentését az állami szférában az elektronikus ügyintézés bevezetésével.

Bulgária 2012-es éve a belgazdaság és a turizmus fellendüléséről fog szólni, jósolta Boriszov. A belpolitikai szakértők figyelmét ugyanakkor a politikai paletta átrendeződése fogja lekötni. A Boriszov-Parvanov párharc várhatóan új dimenzióban folytatódik. Kövesse figyelemmel a Kitekintőt és értesüljön első kézből a bolgár belpolitika változásairól.