Megszorítás és reformok Lengyelországban is

A régi-új lengyel miniszterelnök kormánya beiktatását követő beszédében részletezte az országra váró megszorításokat. Az európai válság Lengyelország növekedési kilátásaira is kihatott, a befektetők pedig már régóta az utóbbi években megugró államadósság hatékony kezelését várták Tusktól.

A kormányfőt érő fő vád az utóbbi években, és főleg a kampány alatt, éppen az volt, hogy túlságosan a biztos megoldásokra törekvő politikus, így nem lesz képes a szükséges reformok keresztülvitelére. Az elmúlt héten erre rácáfolva ambiciózus programmal állt elő, melyet egyórás beszédben részletezett. A piacok máris pozitívan értékelték a miniszterelnök szavait, aki az elmúlt négy évben hiteles és üzlet-barát vezetővé vált a szemükben. Bár Lengyelország az EU-ban egyedüliként 2009-ben is gazdasági növekedést produkált, a válságkezelésnek (és megelőzésnek) ára volt, így sokakat aggasztani kezdett az elmúlt években növekvő tendenciát mutató költségvetési negatívum.  

A legfontosabb intézkedés a nyugdíj-korhatár fokozatosan 67 évre történő emelése lesz, mind a nők, mind pedig a férfiak esetében (férfiak esetében jelenleg 65, nőknél 60 év a határ). Emellett az adóbevételek növelésére is határozott tervvel állt elő az új kabinet: a kormánypártok értelmezésében a válság által megkövetelt extra terheket a tehetősebb rétegeknek kell viselnie, valami az idáig privilégiumot élvező csoportok is nagyobb részt fognak vállalni a közterhekből. Ennek értelmében az idáig jelentős kedvezményeket élvező gazdák magasabb társadalombiztosítási járulékot fognak fizetni, valamint az szja-rendszernek is tagjaivá válnak (jelenleg nem tartoznak az általános adózási rendszer alá a farmerek). A papok és egyházi személyek is adóalanyokká válnának a program szerint. Mindemellett a munkáltatók kötelezettségeit is szigorítanák, nekik minden alkalmazott után két százalékkal magasabb társadalombiztosítási hozzájárulást kell majd fizetniük.

A családok adókedvezményét ugyanakkor jelentősen megnövelné a kormány. Az egygyermekes, kevesebb, mint évi 85 000 zlotyból (kb. hatmillió forint) gazdálkodó családok terheit könnyítenék, ezen felül pedig a legalább három gyermeket nevelő családok további 50 százalékos adókedvezményt is kapnának. A rendőrök és a rendvédelmi szervek dolgozóinak fizetését valamelyest növelnék, azonban a jelenlegi 15 helyett a 2013 után szolgálatba álló egyenruhások csak 25 év szolgálat mehetnének nyugdíjba.

Többletjövedelmet remél a kormány a kitermelő vállalatok adójának emeléséből, valamint a benzin és a dohánytermékek jövedéki adójának növeléséből. A részletes hatásvizsgálat szerint a kereslet maximum 2,5 százalékkal esne az árnövekedés következtében, így innen is fontos forrásokhoz juthat az állam.

Emellett a program értelmében harmadával csökkentenék a bírósági eljárások átlagos hosszát, valamint az építési engedélyek kiadásának határidejét is jelentősen redukálnák a folyamat egyszerűsítésével, ezáltal kiszámíthatóbb környezetet biztosítva a vállalkozások számára.

Ezek a változások összesen évi 13-15 milliárd zloty bevételt eredményeznének az államnak, ami –ha valóban bejönnek a számítások- már jövőre lefaraghatná a tavaly például 20 millárdra rúgó költségvetési hiányt. Ez pedig lehetővé tenné a kormány által vállalt egy százalékos hiánycél teljesítését a ciklus végére (mely jóval meghaladja az Európai Unió által elvárt három százalékot).

A befektetési alapok képviselői már a bejelentés után nagyon bizakodóan nyilatkoztak a reformokról, abban pedig mindenki egyetért, hogy az időzítés tökéletes volt Donald Tusk és kormánya részéről. Négy évig ugyanis semmilyen választások nem lesznek Lengyelországban, így most valóban van idő és lehetőség végrehajtani a programot, számottevő hosszú távú politikai veszteség nélkül.