Tovább szűkül az önálló pénzügyi mozgásterünk

Még meg sem száradt a tinta a hatos jogszabályi csomagon, az Európai Bizottság szerdán máris újabb nagyívű javaslatokkal rukkolt elő az euróövezet gazdasági kormányzásának megerősítésére. Brüsszel azt is egyértelművé tette, hogy a mélyebb gazdasági és politikai integráció az eurókötvények távlati bevezetésének az előfeltétele.

Bár a gazdasági kormányzás megerősítéséről szóló hatos jogszabályi csomag legkorábban csak december közepén lép hatályba, az Európai Bizottság az európai gazdaság recesszióba süllyedésének veszélyével és az euróövezet stabilitásának napról napra való meggyengülésével szembesülve szerdán újabb jogalkotási javaslatokat rukkolt elő a valutaövezeten belüli költségvetési fegyelem megszigorítására és ennek ellenőrzésére a közösségi hatáskörök megerősítésére. „Erősebb gazdasági kormányzás nélkül nehéz lenne, ha nem egyenesen lehetetlen az egységes valuta fenntartása” – jelentette ki az újabb javaslatcsomag bemutatása alkalmával José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, aki az új egységfolyamatok motorjának szerepében látja az általa irányított testületet.

Brüsszel ennek jegyében két új rendelet-tervezetet helyezett az asztalra, amelyek még szorosabb megfigyelés és ellenőrzés alá helyezik azokat az euróövezeti tagállamokat, amelyek ellen már eljárás indult a túlzott mértékű államháztartási hiány miatt, vagy pénzügyileg rendkívül ingatag lábakon állnak, vagy már egy pénzügyi támogatási program részei.

Az első rendelet arra kötelezné a valutaövezet tagországait, hogy folyó év október 15-ig nyújtsák be az Európai Bizottságnak és a Tanácsnak a következő évre vonatkozó költségvetés tervezetét. A Bizottság tehát még a nemzeti parlamentek előtt áttanulmányozná a törvényjavaslatokat és véleményben fordulna a tagállamokhoz, ha terveik a testület megítélése szerint nem felelnek meg a stabilitási és növekedési paktumban rögzített előírásokkal és azokkal az ajánlásokkal, amelyeket az Európai Szemeszter keretében intéztek a kormányokhoz. Ezzel összhangban a Bizottság a költségvetés módosítására szólíthatja fel a tagországokat.

Az új szabályok értelmében a tagállamoknak független növekedési előrejelzésekre kell támaszkodniuk a költségvetés tervezése során és a kormányoknak arról is gondoskodniuk kell, hogy az úgynevezett adósságplafon beépüljön a nemzeti jogrendszerbe, lehetőség szerint az állam alaptörvényébe.

Külön rendelkezésekkel szigorítanák azokat a valutaövezeti országoknak a költségvetési felügyeletét, amelyekkel szemben már deficiteljárás folyik. A javaslatok lényegében megnyitnák az utat azelőtt, hogy ezek az országok folyamatos és állandó ellenőrzés alá kerüljenek.

Egy másik rendelet-tervezet azokra az országokra összpontosít, amelyeknek veszélyben forog a pénzügyi stabilitása, illetve azokra, amelyek már pénzügyi támogatásban részesülnek. Itt az ellenőrzés és a beavatkozás mértéke a helyzet súlyosságától függ majd. Az ebbe a kategóriába tartozó országoknak még a deficiteljárás alá vont országoknál is szigorúbb követelményeknek kell majd megfelelniük és ellenőrzésükbe az Európai Központi Bankot is bevonnák. Az új szabályok részeként a Bizottság indokolt esetben azt javasolhatja a Tanácsnak, hogy az azt ajánlja egy tagállamnak, hogy pénzügyi támogatásért forduljon az EU-hoz és e célból alávesse magát egy makrogazdasági kiigazítási programnak. Olli Rehn szerint a tapasztalatok megmutatták, hogy a tagállamok rendszerint az utolsó pillanatig kivárnak, hogy elkerüljék a külső feltételek diktálását, ami végső soron megnövelte a segítségnyújtás költségeit és tovább rontott a helyzeten. A javaslat értelmében a pénzügyi segítségnyújtásban részesülő országokat a program kifutását követően is fokozottan ellenőriznék, egészen addig, amíg a számukra folyósított kölcsön 75 százalékát vissza nem fizették.

José Manuel Barroso egy újságírói kérdésre válaszolva úgy vélte, hogy az uniós szerződés minden jogalapot megad az Európai Bizottságnak arra, hogy a gazdasági kormányzás tulajdonképpeni gazdájává váljék az euróövezeten belül. Úgy vélte, hogy ha nem a Bizottságra bíznák ezt a feladatot, akkor erre a semmiből létre kellene hozni egy új intézményt, aminek nincs értelme, hiszen a tagállamokra nem bízhatják önmaguk ellenőrzését. A szabályok betartatásának kormányközi módszerének korlátaira ugyanis szerinte a napnál is világosabban rámutattak az elmúlt évek eseményei.

Brüsszel a szerdán közzétett zöld könyvben arra is felhívja a figyelmet, hogy a gazdasági kormányzás megerősítése, a költségvetési fegyelem szigorítása és a tagállamok közötti konvergencia növelése nélkül nem lenne értelme a stabilitási kötvények bevezetésének, amelyek az eurózóna tagjainak közös kötvénykibocsátása – és kockázatvállalása – révén hosszabb távon megoldást jelentenének a jelenlegi államadósság-válságra. Az adósság eurókötvények révén történő átvállalása ugyanis mérsékelné a piacok fegyelmező erejét, és mint ilyen növelné az erkölcsi kockázatokat), ezért ezt csak a fiskális, gazdasági és politikai unió elmélyítésével lehetne ellensúlyozni.

A Bizottság azt is értésre adta, hogy a gazdasági kormányzás szorosabbra fonására most előterjesztett javaslatok (a két rendelet) szükséges, ám önmagában nem elégséges feltétele lenne a stabilitási kötvények bevezetésének. A Bizottság három különböző opciót vázolt fel attól függően, hogy az államadósság egészét, vagy csak annak egy részét váltanák ki az eurókötvények, világossá téve egyúttal azt, hogy egy, a „fapados” opció kivételével valamennyi esetben vélhetően a szerződés módosítására lenne szükség (a javaslatról részletesen lásd külön anyagunkat).

Barroso kérdésre válaszolva cáfolta, hogy a Bizottság a javaslattal több, az elképzelést ellenző tagállammal, és mindenekelőtt Németországgal szembemenne. A Bizottság feje azzal sem értett egyet, hogy az elképzeléssel szemben erős ellenállás lenne Európában. Éppen ellenkezőleg – mutatott rá -, az ötlet egyre inkább teret nyer és ma már inkább csak az időzítésről folyik a vita, még Németországban is szerinte.

A Bizottság egy negyedik dokumentumban a 2012-es évre vonatkozó éves növekedési jelentést (AGS) is közzétette, ami a 2012-es évi európai szemeszter kiindulópontja, ezúttal már először a hatos jogszabályi csomag szabályainak figyelembe vételével. Brüsszel arra a következtetésre jutott, hogy az előző évinél is nagyobb erőfeszítésekre van szükség annak érdekében, hogy Európában sínre kerüljön a növekedés és a munkahelyteremtés.

A jelentés ennek megfelelően öt prioritást határoz meg jövőre az EU egésze és a tagállamok számára. Az első a növekedés barát fiskális konszolidáció folytatása, differenciáltan, a tagállamok aktuális helyzetével összhangban. A második a reálgazdaság normális finanszírozásának biztosítása, vagyis azoknak a feltételeknek a megteremtése, amelyek visszaviszik az országokat a válság előtti helyzethez. A harmadik prioritás a növekedés és a versenyképesség előmozdítása mindenekelőtt a munkaerőpiacot érintő szerkezeti reformokkal. A negyedik a munkanélküliség és a válság szociális következményeinek kezelése kevésbé merev munkaerőpiaci szabályozás révén és egyéb módszerekkel. Végül az ötödik a közigazgatás modernizálása annak érdekében, hogy az ne féke, hanem előmozdítója legyen a növekedésnek.

Az éves növekedési előrejelzést a márciusi EU-csúcson fogadják el a tagállamok azokkal az iránymutatásokkal és prioritásokkal együtt, amelyeket aztán a kormányoknak konvergencia (vagy stabilitási) programjaikban és nemzeti reformprogramjaikban, majd a nemzeti büdzsé kidolgozása során tükröztetniük kell.

Kitekintő / Bruxinfo.eu

Felkapott hírek

Friss hírek

Országos járványügyi szabályozásra váltana Németország

A szövetségi kormány várhatóan kedden, egy rendkívüli ülésen fogadja el és terjeszti a törvényhozás elé az új rendszert leíró jogszabályt. A fertőző betegségek elleni védekezésről szóló törvényt módosító javaslat révén a széttartó, tartományonként változó szabályozás helyébe országosan egységes előírások kerülnek.

Read More »

Aggasztó az indiai járványgörbe

Indiát is elérték a koronavírus erősebb mutációi, ami a járványgörbe brutálisan meredek emelkedésével járt. Az 1,39 milliárd lakosú ázsiai országban az új azonosított esetek száma szinte napok alatt ugrott a napi 30-50 ezres tartományból 150 ezer fölé, egy hónapja pedig még csak napi 10-20 ezer közötti fertőzöttet regisztráltak.

Read More »