Adóügyileg is szorongatják Magyarországot

A magyar pénzügyi állapotok pontos felmérését, az uniós jogszabályok tiszteletben tartását, valamint a költségvetés bevételi és kiadási oldalának konszolidációját kéri a kormánytól az adóügyi EU-biztos. Algirdas Semeta a BruxInfo kérdésére válaszolva beszélt erről az Éves Növekedési jelentés bemutatóján.

Több adópolitikai kérést is megfogalmazott az Európai Bizottság adóügyekért felelős tagja Magyarország számára. Bár az adópolitika tagállami hatáskörbe tartozik, ettől függetlenül a testület a lehető legnagyobb harmonizációra törekszik, ráadásul a gazdasági és a pénzügyi válság csak felgyorsította a folyamatot.

A testület a 2012-es európai szemesztert elindító Éves Növekedési Jelentés bemutatóján közös adópolitikai kívánalmakat is megfogalmazott. A BruxInfo kérdésére Algirdas Semeta azt mondta, Magyarország számára az a legfontosabb, hogy pontosan és reálisan felmérje a pénzügyi és gazdasági állapotát; emellett a magyar költségvetés bevételi és kiadási oldalának konszolidációjára is szükség van; hangsúlyozta továbbá, hogy mindeközben Budapestnek tiszteletben kell tartania az uniós jogszabályokat is.

Semeta felidézte, hogy az Európai Bizottságnak leginkább az egyes ipari szektorokra kivetett magyar különadókkal kapcsolatban vannak aggályai. Felidézte, hogy a telekommunikációs szférára kivetett adót a közelmúltban jogszabály-ellenesnek ítélte a testület, ami miatt kötelezettségszegési eljárást is indított a Bizottság.

Az adóügyi EU-biztos szerint a gazdasági növekedés beindítása a tagállami adórendszerek átalakítását is szükségessé teszi, amely a költségvetések bevételi oldalának rendbetételével stabilizálja a nemzeti büdzséket. Algirdas Semeta szerint egyértelmű, hogy a tagországoknak a kiadáscsökkentés mellett új bevételi forrásokat is kell találniuk az államháztartás stabilizálásához.

“De az adókulcsok tetszőleges és gyors emelése, majd csökkentése nem fenntartható, és nem is bölcs” – mondta Semeta. Szerinte elsőként az adókedvezményekre kell koncentrálni. “A tagállamoknak meg kell nézniük, hogy a kedvezmények jelenlegi rendszere valóban szükséges, illetve méltányos-e” – mutatta be a kívánt irányvonalat az EU-biztos. A politikus példaként említette a céges autókra vonatkozó adókedvezményeket, amelyek jelenleg 18 tagországban vannak hatályban, és évente 54 milliárd eurótól fosztják meg a költségvetéseket. “Ez lenne az okos adóztatás?” – tette fel a kérdést Semeta.

Szerinte a pénzügyi szektor aluladóztatása is növelheti az állampolgárok elégedetlenségét, pláne megszorítások idején. Ennek kapcsán felidézte a pénzügyi tranzakciós adóra vonatkozó bizottsági javaslatot.

A növekedés beindítását a Bizottság szerint a vállalkozásbarátabb adókörnyezet kialakítása is segítheti, amely az egyszerűsítésen túl a munkát terhelő adók csökkentését is jelenti – mondta az adóügyi EU-biztos. Kifejtette, olyan adórendszert szeretne a Bizottság a tagállamokban, amely a tulajdonszerzést és a fogyasztást serkenti.

Kulcseleme az uniós adópolitikának az adóalapok szélesítése is. Itt említette meg Semeta a közös konszolidált társasági adóalap gondolatát, amelynek tervezetét tavaly mutatta be a Bizottság. Az adóparadicsomok megszüntetése, és az adóelkerülés visszaszorítását szintén prioritásként kell kezelniük a tagállamoknak.

Foglalkoztatási ajánlások

Szociális- és foglalkoztatási ügyekben a fiatalkori munkanélküliség szintjének csökkentését tűzte zászlajára az Európai Bizottság. A területért felelős EU-biztos elmondta, a testület azt javasolja, hogy a tagállamok 2012-ben igyekezzenek megállítani a 25 év alattiak munkanélküliségének rohamos növekedését. Kifejtette, 2008 óta 15-ről 21 százalékra növekedett a tanulmányaikkal már végző, de még nem dolgozó fiatalok aránya az Európai Unió országaiban, miközben a teljes lakosság körében jóval lassabban csökkent a dolgozók száma.

Andor László szerint aggasztó a munkanélküliség “szerkezete” is, a legfrissebb adatok szerint ugyanis a 23 európai uniós munkanélküli 40 százaléka hosszú távon nem talál munkát. Mint mondta, a gazdasági kilátások pedig egyelőre nem is kecsegtetnek radikális pozitív változással.

Az Európai Bizottság ezért a tagállami munkaerőpiacok reformjára kéri a kormányokat, az Éves Növekedési Jelentésben pedig ki is fejti ezek kívánatos irányát:

A fiatalok foglalkoztatásával kapcsolatban Andor László azt kérte, hogy a tagállamok dolgozzanak ki szakpolitikai stratégiákat a 25 év alattiak foglalkoztatási helyzetének javítására, bemutatva a legsürgősebb igényeket és intézkedéseket. Az EU-biztos jelezte, hogy ezt a munkát a szociális partnereknek is segíteniük kell.

A cégek és az egyéni vállalkozók hatékonyabb támogatásával a vállalkozásalapítást is népszerűsíteni kell, ezt szolgálja a közelmúltban bemutatott Társadalmi Vállalkozási Kezdeményezés, amely a szociális vállalkozások anyagi, infrastrukturális és kapacitásproblémáin igyekszik javítani. Felhívta a figyelmet a 2013-ig még a jelenlegi formájában létező Mikrofinanszírozási Eszközre, amely kifejezetten a nehezen hitelhez jutó mikro- és kisvállalkozások számára nyújt pénzügyi segítséget. Idetartozik a munkát terhelő adók átstrukturálása is – kéri a Bizottság.

Célzottabb és költséghatékonyabb munkaerőpiaci politikák kialakítására is szükség van – jelezte előre Andor László, kifejtve, hogy “valós igény lenne arra, hogy a foglalkoztatási szektor két főszereplője újraképzést és munkatapasztalatot adjon a hosszú távon munkanélküliek számára”.

Negyedik javaslatként a Bizottság azt kéri, hogy a szociális védelmi rendszerek alakításakor a tagországok helyezzenek nagyobb hangsúlyt a szegények számának csökkentésére, amely a foglalkoztatottság szintjének 75%-ra növelése mellett szintén számszerű célkitűzése az EU2020 stratégiának. (A stratégia szerint 20 millióval kell csökkenteni 2020-ra a szegénységben élők számát.)

Az ötödik iránymutatás pedig az oktatási és a szakképzési befektetések növelésére vonatkozik, abból a célból, hogy a munkaerőpiac keresleti és kínálati oldala nagyobb összhangban álljon egymással.