Nem borították fel a munkaerőpiacot a románok és bolgárok

Alaptalanok voltak a nyugat-európai félelmek a román és bolgár munkavállalókról – állapította meg a pénteken publikált jelentésében az Európai Bizottság. A testület szerint a bevándorló dolgozók nem nyomták le a béreket, nem növelték a munkanélküliek számát, sőt, még a gazdasági növekedéshez is hozzájárultak.

Az Európai Bizottság szerint a román és bolgár munkavállalóknak csak „nagyon minimális” szerepük volt az elmúlt években kialakult munkaerőpiaci válságban. A testület pénteken mutatta be azt a jelentését, amellyel Románia és Bulgária uniós csatlakozásának a munkaerőpiaci hatásait elemezte, és amely az alapja lesz a tagállami foglalkoztatási miniszterek ezzel kapcsolatos vitájának.

A Bizottság összefoglalóan megállapította, hogy mindent összevetve pozitív hatása volt az európai munkaerőpiacra annak, hogy megnyílt az út egyes román és bolgár munkavállalók számára. A 2007. január 1-jei csatlakozásukkal megkétszereződött a nyugaton munkát vállaló román és bolgár állampolgárok száma. Jelenleg közel 3 millióan dolgoznak az EU valamely más országában.

A testület megjegyzi, mindez csak a 25 EU ország lakosságának a 0,6 százalékát teszi ki, ezzel is alátámasztva, hogy szó sincs arról, hogy a románok és bolgárok elárasztották volna az európai munkaerőpiacot.

A bizottsági jelentés szerint pusztán az, hogy a két ország munkavállalói megjelentek az EU munkaerőpiacán, 0,3 százalékkal emelte az uniós GDP-t, hiszen a munkaerőpiaci kínálat színesebbé vált, és a Romániából és Bulgáriából érkező dolgozók segíteni tudtak a munkaerőhiánnyal küszködő szektoroknak is. Ezek főként az építőipar, valamint a belföldi és az élelmiszeripari szolgáltatói szféra.

Brüsszel úgy látja, hogy alaptalanok voltak azok a félelmek is, amelyek szerint a románok és a bolgárok érkezésével csak nőni fog a munkanélküliség. A Bizottság szerint a mért munkanélküliség-csökkenés nem az uniós bővítés oka, ráadásul a 15 régi tagállamban csak 0,3 százalékos bércsökkenést okoztak az új tagállamok munkavállalói.

A foglalkoztatási ügyekért felelős EU-biztos szerint az unión belüli mobilitásból a küldő-, a fogadó ország és maguk a munkavállalók is profitálnak. Andor László azt mondta, a munkaerőpiacok tagállami korlátozása nem megoldás a munkanélküliség csökkentésére, ezért sürgette is a még meglévő tilalmak eltörlését.

Az európai uniós jogszabályok szerint 2+3+2 évig korlátozhatják az uniós tagállamok egy újonnan belépő tagország munkavállalóinak szabad munkavállalását. A második fázis idén december 31-én jár le, jelenleg pedig még 10 ország tart fent tilalmat a román és a bolgár munkavállalókkal szemben: Belgium, Németország, Írország, Franciaország, Olaszország, Málta, Hollandia, Ausztria, Luxemburg, Nagy-Britannia.