Szinte biztos: szakad az eurózóna

Németország és Franciaország titkon terveket sző egy, a jelenleginél kisebb létszámú, „elit” eurózóna megalakításáról, amelynek tagjai szorosabb integrációra lépnének –értesült EU-diplomatákra hivatkozva a Reuters.

Németország és Franciaország már egy ideje a kétsebességes Európáról egyeztet a kulisszák mögött, mérlegelve annak lehetőségét, hogy tagországok egy kisebb csoportja a többiektől elkülönülve a sokkal mélyebb integráció felé vegyen irányt. Az állítólagos hírt a Reuters hírügynökség röpítette világgá, amely azt állítja, hogy több EU-forrás is megerősítette az információt.

A gyanút csak tovább táplálja Nicolas Sarkozy francia elnök, aki Strasbourgban egyetemisták előtt azt mondta, hogy a kétsebességes Európa, egyfelől a gyorsabban haladó eurózónával, másfelől a kívülmaradókkal, a jövőre nézve az egyetlen modell. Az euróövezet két legnagyobb gazdaságát az írás sugallata szerint az államadósság-válság vihette annak belátására, hogy fel kell gyorsítani a folyamatokat, amelyek adott esetben egy vagy két országnak a valutaövezetből való kilépéséhez vezethetnek, míg a többiek elmozdulnának egy mélyebb integráció irányába, ami az adó és a költségvetési politikákra is kiterjedne.

A tényleges cél az eurózóna átalakítása volna az eredetileg szándékolt módon. „Franciaország és Németország intenzív konzultációkat folytatott erről az elmúlt hónapokban minden szinten” – idézett egy magas beosztású EU-tisztviselőt a Reuters, aki az ügy kényes természete miatt nevének elhallgatását kérte. „Nagy körültekintéssel kell eljárnunk, de az az igazság, hogy pontosan meg kell határoznunk azok listáját, akik nem akarnak a klub tagjai lenni, és azokét, akik egyszerűen nem tudnak” – mondta a forrás.

A hírügynökség cikke emlékeztet rá, hogy bár a kétsebességes Európa már számos szempontból adottság, a Reutersnek nyilatkozó források egy hivatalos keretek között zajló folyamatról beszéltek, ami lehetőséget adna az országok egy kisebb csoportja számára, hogy előrehaladjon. „Olyasvalamiről van szó, ami már egy ideje a levegőben volt, legalábbis a magasszintű megbeszéléseken. Az a különbség, hogy egyes országok most nagyon gyorsan lépnének. Egy szakadás, egy kétsebességes Európa kockázata sohasem volt még ilyen valós” – szögezte le egy illetékes.

A Reuters szerint Sarkozy jövőképében az euróövezet gyorsan elmélyítené az integrációt, olyan területeket is beleértve, mint a társasági és a személyi jövedelemadók. Az EU maradéka időközben 27-ről 35-ös létszámra bővülve a következő évtizedben pedig egy konföderációt alkotna. Egy magas rangú forrás szerint a terv két lépésben valósulhatna meg. Elsőként néhány technikai intézkedést hoznának a következő hetekben az euróövezeten belüli kormányzás megerősítésére, majd a következő hónapokban – szerződésmódosítással – mélyrehatóbb változások következnének.

Az elképzelés azonban borítékolhatóan erős ellenállásba ütközne és nem csak az eurózónán kívüli, hanem néhány azon belüli ország részéről is. A tíz kívülálló ország Nagy-Britannia és Lengyelország vezetésével az utóbbi időben rendre hangot ad aggodalmainak az eurózónán belüli folyamatok felgyorsulása miatt, amelyekre a többi EU-tagnak láthatóan vajmi kevés ráhatása van, és attól tartanak, hogy az Unió egyszerűen kettészakad. Erről az aggodalomról tanúskodik az is, hogy hétfőn este az Eurócsoport ülésével egy időben együtt vacsorázott annak a tíz országnak a pénzügyminisztere, amelyek nem tagjai a valutaövezetnek. Ez volt a második alkalom, hogy ilyen összetételben leültek és lengyel források szerint nem utoljára.

„Nem szeretnénk egy klubot egy másik klubon belül” – mondta szerdán a Bruegel brüsszeli agytrösztben mondott beszédében Nick Clegg, brit miniszterelnök-helyettes, utalva az eurózóna további intézményesítésével kapcsolatos tervekre.