Kiakasztotta a bankokat Brüsszel

A kiszemelt európai bankok ellenségesen fogadták az Európai Bizottság szerdán bejelentett tervét a bankrendszer feltőkésítésére, amely a tőkekövetelmények átmeneti, 3-6 hónapra szóló szigorításával jár majd. Brüsszelben cáfolják, hogy mindennek köze lenne a rendezett görög államcsőd előkészítéséhez.

Az Európai Bizottságot nem lepte meg az európai bankok negatív reakciója a Barroso elnök által szerdán az Európai Parlamentben bemutatott feltőkésítési tervekre. Brüsszel a forgatókönyv részeként átmenetileg magasabb tőkemegfelelési rátát írna elő a rendszer működése szempontjából fontos pénzintézeteknek, ezúttal első ízben az államadósságnak való kitettségük figyelembe vételével. Nevük elhallgatását kérő brüsszeli források szerint az egyik lehetséges forgatókönyv szerint a tőkemegfelelési mutatót átmenetileg, 3-6 hónapos időtartamra a jelenleg kötelező 8 százalékról kilenc százalékra emelnék fel. A végleges mennyiségi és minőségi mutatókat az Európai Bankhatóság (EBA) dolgozza majd ki.

A Bizottság tisztában van azzal, hogy a bizalmi válság miatt egyre nehezebben bankközi hitelekhez jutó pénzintézeteknek nem tetszik a javaslat, ám Brüsszelben úgy vélik, hogy eljött az a pillanat, amikor meg kell húzni ezt a lépést annak érdekében, hogy a befektetők fejében eloszoljanak a kételyek a bankok tőkeerejét és egy esetleges görög államcsőd negatív következményeit illetően. És bár a Bizottságnál továbbra is úgy vélik, hogy az európai bankrendszer az év első négy hónapjában kapott 50 milliárd eurós tőkeinjekció hatására fel van vértezve a sokkhatásokkal szemben, a befektetői bizalom hiánya miatt azt javasolja, hogy a bankok újabb feltőkésítése volumenét tekintve menjen tovább a szükségesnél is. Források elismerték, hogy az EU tulajdonképpen megelőlegezné a szigorúbb tőkemegfelelési mutatókat előíró Bázel-3 irányelv bevezetését, noha azt eredetileg csak 2013 és 2019 között kellene alkalmazni.

Az európai bankok saját vagyona általános vélemény szerint gyengébb a szükségesnél, ami miatt különösen sérülékenyek a külső sokkhatásokkal szemben. Az államadósság-válság és a bankok tőkehelyzete között szoros kapocs jött létre, amelyet a Bizottság szerdai javaslatával szeretne átvágni. Mivel a hitelezők nem bíznak az európai bankok tőkeerejében, ezért azok az utóbbi hónapokban egyre nehezebben jutottak kölcsönökhöz, így kénytelenek voltak az Európai Központi Bank likviditási forrásait igénybe venni, aminek azonban megvannak a határai.

A Bizottság most az euróövezet működése szempontjából kulcsfontosságú intézményeket, tehát a bankok korábbi stressz tesztekhez képest szűkebb körét vizsgáltatná meg az Európai Bankhatóság (európai bankfelügyelet) és a nemzeti pénzfelügyeletek bevonásával, brüsszeli illetékesek szerint ugyanis ez a leghatékonyabb és leggyorsabb módja a fellépésnek. Az EBA jelenleg is vizsgálja az érintett bankok körét és azokat a konkrét mennyiségi és minőségi tőkekövetelményeket, amelyeket majd teljesíteniük kell. A mérce ezúttal első ízben az lesz, hogy rendelkeznek-e egy államcsőd átvészeléséhez szükséges saját tőkével. Ha kiderül, hogy nem, akkor sürgősen feltőkésítési tervet kell készíteniük és minél előbb végrehajtaniuk azt. A pénzügyi felügyeleteknek kell gondoskodniuk arról, hogy a „prudenciális szűrő” záros időn belül meglegyen.

Barroso azt javasolta, hogy ameddig a bankok újratőkésítése késik, tiltsák meg az osztalékok és a bónuszok kifizetését is. Ez a nemzeti felügyeletek dolga lenne. A bankoknak először a saját házuk tájékán kellene körülnézniük pótlólagos források bevonása végett. Ha ez nem elég, a piacokról kellene finanszírozniuk a feltőkésítést. Ha ez sem hozná meg a kívánt eredményt, akkor a kormányoknak kellene segíteniük. És ha minden más eszköz kimerült már, csak akkor lépne be a ringbe az európai pénzügyi stabilitási eszköz (EFSF), amely a piacon felvett kölcsönt a tagállamok rendelkezésére bocsátaná és azok hajtanák végre a műveletet.

„Egy ideiglenes tőkepufferről lenne szó. Nincs szó arról, hogy megváltoztatnánk az érvényes tőkekövetelményeket” – jelentette ki egy inkognitóban nyilatkozó bizottsági illetékes.

A Barroso által ismertetett válságkezelő ütemterv a görög adósságproblémára is hathatós megoldást keres. Brüsszelben abból indulnak ki, hogy tíz napon belül megszülethet a döntést, a következő, sorrendben hatodik hitelrészlet lehívásáról. Ezzel párhuzamosan megkezdődnek a tárgyalások a július 21-én elfogadott második programról és azon belül is a magánbefektetők helyéről. Bizottsági források előrebocsátják, hogy a görög államcsőd, és ami ezzel jár, az adósságátrendezés továbbra sincs napirenden, így a Barroso elnök által említett „megfelelő magán- és állami szféra finanszírozás” nem ebben a koordinátarendszerben értelmezendő.

Inkább arról van szó, hogy a július 21-i megállapodás óta – aminek keretében a magánhitelezők Görögországgal szemben fennálló nettó követelésük 21 százalékáról lemondtak – a piaci körülmények, jelesül a görög állam által fizetendő kamatok csökkenése megdrágította a magánbefektetők számára a csomagot. Ezentúl a július 21-i megállapodásban viszonylag kis hangsúly jutott az államadósság csökkentésére. Brüsszelben ezért úgy vélik, hogy szükségessé vált a második csomag kiegyensúlyozása, amiről nemsokára tárgyalások kezdődnek a magánbefektetőkkel.