Gazdaság és Európa a Konzervatív Párt brit kongresszusán

A brit Konzervatív párt ez év őszén is megtartotta pártkongresszusát, amelyet Manchesterben bonyolítottak le október 2-5. között. Felszólalt többek között David Cameron brit miniszerelnök, William Hague külügyminiszter, George Osborne pénzügyminiszter és Liam Fox védelmi miniszter. A beszédek során felmerült témaként a gazdasági válság hatása Nagy-Britanniában, a szigetország Európához fűződő viszonya, valamint egy európai katonai együttműködés létjogosultsága.

Boles: kulcskérdésekkel foglalkozzunk

A konferencia előestéjén a Konzervatív Párt egyik befolyásosabb képviselője, Nick Boles azt az észrevételt tette, hogy a felvetendő kérdésekre egyfajta „relevancia-tesztet” alkalmazzanak. Magyarán: „Olyan ügy-e ez, amelyet jelen pillanatban Nagy-Britannia lakossága alapvető fontosságúnak tart?”

Kihangsúlyozta, az Európa-kérdés körüli vitáknak gyakorlati jellegűeknek kell maradniuk, s a konzervatívoknak el kell kerülniük, hogy a kérdés ideológiai vitává fajuljon a konferencián.

Amit nem szabad megtennünk, hogy túl sokat vívódunk olyan lehetetlen kérdéseken, mint hogy sor kerül-e arra a napra, amikor kiléphetünk az Európai Unióból, vagy jelentős mértékben újjáformáljuk a brit tagság jellegét. Törődjünk a gyakorlati ügyekkel.

A kongresszusról röviden

A Konzervatív Párt őszi kongresszusának ebben az évben Manchester adott otthont, a rendezvény október 2-án kezdődött, s David Cameron miniszterelnök október 5-i beszéde zárta le.

Október 2-án, vasárnap a vita az Egyesült Királyság jövője, a külpolitika és a környzetvédelem körül folyt, a napot a külügyminiszter, William Hague beszéde zárta, aki széleskörűen értékelte a világpolitikát, beszédében természetesen kiemelt szerepet kapott Nagy-Britannia és az Európai Unió viszonya.

Hétfőn a rendezvény témája belföldre terelődött, azon belül is a gazdaság helyzetén és a jóléti rendszer reformján volt a hangsúly. A nap fénypontját George Osborne brit pénzügyminiszter beszéde képezte, aki többek közt kijelentette: a kormány továbbra is tartja magát az eddigi tervekhez.

A konzervatívok október 4-én továbbra is belföldi témákkal foglalkoztak, kiemelten a rendvédelem, az oktatás és az egészségügy kérdéseivel.

A pártkonferencia zárónapján pedig először a kül- és biztonságpolitika témakörében Liam Fox védelmi miniszter adott elő, végül, a rendezvény zárásaként David Cameron miniszterelnök tartott beszédet, összegezve az eseményeket.

Hague: az EU-szerződések módosítása egyelőre még a jövő zenéje

Az euroszkepticizmus Nagy-Britanniában mostanában összefonódik a Konzervatív Párt nevével, számos konzervatív számol a lehetőséggel, hogy az alapszerződések módosítását tervezgető Európai Unió kiváló lehetőséget kínál a hagyományosan a szuverenitását féltő szigetország számára. Ám a brit külügyminiszter, William Hague a Konzervatív Párt manchesteri kongresszusán tett legújabb nyilatkozatában kifejtette, erre a feltételezett „alkupozícióra” lehet, hogy éveket kell várni a jelenlegi körülmények között.

A külügyminiszter kijelentette, nem szerepel a kormány jelenlegi tervei között a uniós szerződések nagyobb mértékű módosítása. Kiemelte, miszerint az efféle tárgyalások éveket vehetnek igénybe, nem beszélve arról az időről, amit a módosítások ratifikálása igényel más országokban.

A konferencián tartott beszédében ismételten hangsúlyozta az ezen a nyáron meghozott Európai Uniós Törvény (European Union Act 2011) jelentőségét.

Amikor azt mondtuk, hogy nem kerülhet át több hatáskör az Európai Unióhoz, komolyan gondoltuk. Ugyanígy helyesen véljük, hogy az Európai Unió több hatalommal rendelkezik a nemzet életében, mint kellene, és erősen hiszem, hogy amikor eljön a megfelelő pillanat, a párt fel fog lépni, hogy visszaszorítsa ezt a törekvést.

Továbbá osztotta a brit miniszterelnöknek és helyettesének aggodalmát, miszerint az eurózóna országai közt létrejövő esetleges szorosabb pénzügyi integráció hátrányos lehet az euróval nem rendelkező országok számára.

Beszéde során emellett bírálta Oroszország és Kína döntését az ENSZ Biztonsági Tanácsában, ahol a két ország megvétózta azt a beadványt, amely elítélte volna Szíriát az országban tüntetőkkel szemben tanúsított magatartása miatt. Kijelentette, minden lehetséges eszközt megragadnak, hogy más országokkal együttműködve növeljék a szíriai rezsimre nehezedő nyomást.

Osborne: egy pennyvel se többet

George Osborne brit pénzügyminiszterre mostanában két oldalról is nehezedett nyomás: egyrészről saját tory képviselőtársai követelték, hogy számoljon le a személyi jövedelemadó legfelső, 50 százalékos szintjével. Másrészről viszont munkáspárti politikusok szólították fel arra, hogy csökkentse az általános forgalmi adó szintjét, ezáltal pénzt juttatva a gazdaságba.

Azonban a pártkongresszuson tartott beszédében Osborne kijelentette, csak abban az esetben tekinti megvalósíthatónak a fentebbi követeléseket, amennyiben azok nem veszélyeztetik a kormány jelenlegi, a költségvetési hiány csökkentésére irányuló terveit.

Emellett fontos bejelentést tett: a Kincstár „hitelkönnyítő” programot kezdeményez, amely akció célja a hitelfelvétel költségének lecsökkentése lenne a válság sújtotta vállalkozások számára, illetve a hitelfelvétel feltételeinek könnyítése. A BBC üzleti szerkesztője, Robert Peston szerint ígéretes a terv, amely magában foglalná, hogy a közszféra felvásárolja a különböző vállalatok kötvényeit. Ám részletekre csak a pénzügyminiszter novemberi nyilatkozatát követően derülhet fény.

Osborne nyilatkozatában emellett kiemelte, a brit állam nem vesz fel további hiteleket: „a túlzott mennyiségű hitelfelvétel Nagy-Britannia problémáinak okozója, nem pedig megoldása.”

Nem kockáztatunk . Egy adósságválságban vagyunk, így a helyreállás sem az átlagos válságéhoz hasonló. Nem vehetünk fel kölcsönöket, hogy leszámoljunk az adósságunkkal.

A fentebb említett követelésekre pedig úgy válaszolt, az ideiglenes adócsökkentés, illetve a további kiadások „ugyanazon érme két oldalát jelentik, egy kölcsönből szerzett érméét, mely csupán további visszafizetendő adósságot jelentene.”

A jelenlegi válság fő okaiként az előző, munkáspárti kormányzat súlyos hibáit, illetve a bankrendszer felelőtlenségét jelölte meg.

Liam Fox: értelmetlen a már létező rendszer megkettőzése

A kongresszus zárónapján először Liam Fox védelmi miniszter tartott beszédet a brit kül- és védelmi politika témaköre kapcsán.

A miniszter szerint egy európai uniós védelmi együttműködés teljesen szükségtelen, ugyanis létezik egy szervezet, amely ugyanezen feladatokat látja el, ez pedig a NATO. Fox emellett felhívja a figyelmet, hogy a jól működő Észak-Atlanti Együttműködés Szervezetének gyakorlatilag a megkettőzése felelőtlen vállalkozás, főleg egy olyan időszakban, amikor az Unió éppen belső gazdasági problémáival küzd.

Emellett beszéde során a védelmi miniszter felhívta a figyelmet a tényre, hogy az országok, akik jelenleg a leghangosabban követelik egy európai védelmi együttműködés létrehozását, megegyeznek ugyanazon országokkal, akik nem képesek teljesíteni az Észak-Atlanti Szerződésben foglalt kötelezettségeiket. (Nagy-Britannia azon kevés állam egyike, amely képes tartani a NATO-tagságból fakadó azon kötelezettségét, miszerint GDP-jének 2 százalékát védelmi képességeinek fejlesztésére kell fordítania.)

Kitartásra szólít fel a brit miniszterelnök

David Cameron brit miniszterelnök beszéde zárta a Konzervatív Párt 2011 őszi kongresszusát. Munkáspárti oldalról számos kritika érte az elmúlt időszakban a miniszterelnököt. Az ellenzék szerint az általa képviselt politika rontott a brit életszínvonalon és elfojtotta egy esetleges gazdasági kilábalás lehetőségét. A beszéd ráadásul olyan gazdasági háttér mellett hangzott el, ahol a brit gazdasági növekedés mértéke elmaradt a várakozásoktól, valamint az egyre fenyegetőbb euróválság árnyékában.

Cameron figyelmeztetett, miszerint a globális válság fenyegetése még mindig ugyanolyan aktuális, mint 2008-ban volt.

Az eurózóna válságban van, a francia és német gazdaságok növekedése is csaknem stagnál, s a nagy Amerikát is kérdőre vonják adósságai miatt.

Ám visszautasította a Munkáspárt felhívását, miszerint lassítsanak a deficitcsökkentés ütemén, illetve vezessenek be ideiglenes adócsökkentéseket a gazdaság fellendítése érdekében. Beszédében a költségvetési hiány visszaszorításának programját egy ház (vagyis az új, ütőképes gazdaság) alapjainak a lefektetéséhez hasonlította.

Visszautasította azokat a vádakat, amelyek szerint a kormány semmit sem tett a növekedés elősegítése érdekében. Állítása szerint az adósságok rendezése az egyetlen mód arra, hogy leszámoljanak a brit „adósságválsággal”.

Rámutatott, hogy az olyan intézkedések, mint a bürokrácia visszaszorítása, a gazdaság fellendítését szolgálják – ám óvott attól, hogy megismételjék a múlt hibáit, ezzel a bankrendszer ominózus szabályozására utalva a válság előtt.

Erősebb kijelentések is elhangzottak a brit miniszterelnök részéről, ezeket erős helyeslés fogadta a hallgatóság részéről. Egyrészt leszögezte: amíg ő miniszterelnök, addig Nagy-Britannia nem lesz az euróövezet része, valamint nem vesz részt az eurózóna mentőcsomagjaiban. Emellett – kissé provokatívan – megfogadta, soha többé nem engedi a Munkáspártot a brit gazdaság közelébe.