Minden erővel küzdenek a verespataki aranybánya ellen

Levélben érdeklődik az Európai Parlament az Európai Bizottságnál, hogy a kérésének megfelelően javaslatot tesz-e még idén a cianidos bányászati technológiák betiltására. Bár a testület ezt sosem ígérte meg, de az EP szerint kötelessége a Bizottságnak, hogy figyelembe vegye „az európaiak véleményét”. Közben két szervezet is petíciót nyújtott be a Parlamentnek, amelyek szerint uniós jogszabályokat sérthet a termelés megindítása a romániai Verespatakra tervezett aranybányában.

Felgyorsultak az események a romániai Verespatakra tervezett aranybánya ügyében. A BruxInfónak nyilatkozó források szerint a tulajdonos kanadai cég egyre nagyobb nyomást helyez a román kormányra, mivel az arany jelenlegi magas ára sürgetővé tenné a termelés mielőbbi megindítását.

Az ehhez szükséges engedélyeket még nem adták ki a román hatóságok, értesüléseink szerint viszont egyre nagyobb a támogatottsága a román közéletben a projektnek, és sajtóértesülések szerint az államfő is azért lobbizik egyre erősebben a bányászati munkák elindítása mellett, mert a tulajdonos cég komoly forrásokhoz juttatja Traian Basescu pártját.

Az Európai Parlament 13 képviselője levelet küldött Janez Potocnik környezetvédelmi EU-biztosnak, amelyben emlékezteti az EP tavalyi határozatára. A képviselők akkor azt kérték az Európai Bizottságtól, hogy tegyen javaslatot a cianidos bányászati technológia betiltására az Európai Unió teljes területén.

Az aláírók között van a néppárti Áder János is, aki a BruxInfónak nyilatkozva elmondta, „Janez Potocnik elszabotálja ezt a munkát”. Bár az EP állásfoglalásai nem kötelezőek a Bizottságra nézve, de a képviselő úgy véli, a testületnek figyelembe kell vennie Európa hangját, szerinte ugyanis a többpárti támogatással elfogadott dokumentum kifejezi a kontinens lakóinak a véleményét.

Több mint tíz éve megy a nemzetközi vita a verespataki aranybányáról, amelyben még mindig nem indult meg a termelés, nem kapta meg ugyanis az ehhez szükséges összes engedélyt. A tulajdonos kanadai-román cég ciánt is felhasználna az arany kinyeréséhez, a környezetvédők szerint ugyanakkor félő, hogy a termelés után keletkező zagy – a Tiszába kerülvén – ismét komoly ciánszennyezést, és ezzel beláthatatlan katasztrófát okozna.

Az EU-biztosnak küldött levél mellett az EP Petíciós Bizottsága kedden két civil beadványról is tárgyalt. Mindkét petíciót román tudósok és kulturális örökségvédelemmel foglalkozó szakértők dolgozták ki, és érvelésük szerint a verespataki aranybánya, valamint az ezzel kapcsolatos engedélyek európai uniós irányelvekbe ütköznek. A beadványt készítők azt mondták, a bányát működtetni szándékozó cég működése nem felel meg a vegyianyagok regisztrációját biztosító REACH irányelvnek, és nem rendelkezik az előírt mértékű biztosítási letéttel sem.

A szakbizottság ülésén részt vett az Európai Bizottság képviselője is, aki kitartott a testület korábbi véleménye mellett: eszerint a verespataki bányaberuházással nincs mit tennie Brüsszelnek, az a román hatóságokra tartozik.

Ettől függetlenül az EP egy független, európai uniós szintű testület létrehozását kérte az Európai Bizottságtól – mondta a BruxInfónak Göncz Kinga szocialista EP-képviselő, amelynek az lenne a feladata, hogy megállapítsa: összhangban van-e az európai joggal és értékekkel az aranybánya. Emellett hamarosan a térségbe utazik egy EP-képviselőkből álló delegáció, hogy a helyszínen mérje fel, hogy mekkora veszélyt jelentene a bánya.

A képviselő szerint az Európai Bizottság is észlelte az ügy súlyát, és reményei szerint cselekedni is fog. Ennek alátámasztására elmondta, a testület be is kért minden – az üggyel kapcsolatos – iratot, és választ ígért arra is, hogy tesz-e lépéseket egy független bizottság létrehozására.

Áder János néppárti képviselő jelezte, hogy az elsődleges cél, hogy ne nyílhasson meg a bánya. Ezen túl, úgy tűnik, az EP is hajlandó tárgyalni egy köztes megoldásról. Svédországban már működnek hasonló bányák, amelyek zárt cianidos technológiát használnak. A politikus magyarázata szerint itt ugyanúgy a súlyosan mérgező anyag segítségével nyernék ki a földből az aranyat, de a külső zagytározó már nem tartalmazna ciánt, és így elvileg nem is jelenthetne veszélyt a folyókra.

A képviselő szerint reményt adhat az ügyben, hogy a román környezetvédelmi miniszter is kijelentette, „csak a legszigorúbb technológiájú kitermelésre ad engedélyt”, és meg is nevezte, hogy ez a zárt cianidos módszert jelentené.