Komoly változások jönnek majd a felsőoktatásban

A Bizottság álláspontja szerint ismét megérett az idő arra, hogy felsőoktatást revízió alá vegyék, egyes álláspontok szerint a tervezett felsőoktatási reformnak közvetlen hatása lenne a munkahelyteremtésre is.

Az új reform keretében célul tűzték ki a diplomások számának növelését, az oktatási színvonal javítását és egységesítését a tagállamokban, a finanszírozás hatékonyságának a biztosítását.

Megérett az idő a felsőoktatás Źreformjára, hogy a fiatalokat azokkal a készségekkel vértezzük fel, amelyekre a bennük rejlő fejlődési és foglalkoztathatósági potenciál teljes kibontakoztatásához szükségük van –nyilatkozta a reformról Andrula Vasziliu oktatási biztos.

A reform kiemelt célja tehát, hogy a felsőoktatás a jövőben a lehető legnagyobb mértékben járuljon hozzá az uniós gazdaság talpra állásához.

„Az uniós szintű kezdeményezések között szerepel többek között egy többdimenziós egyetemi rangsor létrehozása, amelynek köszönhetően a hallgatók könnyebben ki tudják választani a nekik leginkább megfelelő kurzusokat, és ugyanígy új kezdeményezés az Erasmus mesterképzéshez kapcsolódó diákhitelgarancia-keret is, amelyet azok a hallgatók vehetnek igénybe, akik a teljes mesterképzést külföldön végzik.”

„Ennek elérése érdekében az Európai Bizottság még idén közzéteszi az összes európai egyetem rangsorolására szolgáló új rendszert, amelyet a meglévő globális rangsorok hiányosságai miatt hívtak életre. A U-Multirank a felsőoktatás területét felhasználó barát módon, több dimenzió és szint mentén rangsorolja.

Az Európai Egyetemi Szövetség (European University Association, EUA) általa közzétett Globális egyetemi rangsorok és hatásuk című tanulmányban 13 globális értékelő rendszert vizsgáltak meg tüzetesen, beleértve a shanghai egyetemi listát és a Times felsőoktatási rangsorát is. A jelentés szerint bár a világon összesen körülbelül 17 ezer egyetem van a rangsorok általában ezek 1-3 százalékát (200-500 egyetemet) tartalmazzák teljesen figyelmen kívül hagyva a többit. Sőt mi több, a rangsorok sokkal inkább az egyetemek kutatási teljesítményét és nem a tanítás színvonalát értékelik, mivel a tanítást rangsoroló indikátorok mind közvetettek, és legföljebb indirekt kapcsolatban állnak a tanítás minőségével. A jelentés arra is rámutat, hogy a globális rangsorok túlértékelik az angol nyelvű nemzetek egyetemeit, mivel a nem angol nyelvű tudományos munkákat kevésbé publikálják és idézik, ezáltal a nem angol nyelvű egyetemek alacsonyabb pontszámot kapnak” tartalmazza a stratégia.

A Bizottság támogatásával dolgozta ki akadémikusok konzorciuma az elmúlt két évben a U-Multirank rendszert, amelyet „a felső oktatás és kutatás területét új, felhasználó-barát, többdimenziós és többszintű rangsorolási módként írnak le”.

Múlt hónapban a végső megvalósíthatósági tanulmány alkalmazásra késznek ítélte a rendszert, így a kivitelezés már csak a jövőbeli finanszírozás és kereskedelmi támogatás függvénye. Jan Truszcyński, az Európai Bizottság oktatási főigazgatója szerint a Bizottság az első évben vállalja a teljes U-Multirank rendszer elkészítését, amint az elkészül, azonban a továbbiakban más forrásokból kell finanszírozni, minden bizonnyal európai oktatási alapok és a nemzeti kormányok bevonásával.

Allan P?ll, az Európai Hallgatói Önkormányzatok Szövetségének (ESU) alelnöke úgy nyilatkozott, hogy „mi kitűnőnek találjuk ezt a jelentést. A meglévő rangsorolási rendszerek nem átláthatóak, és az átlagos felhasználó nem érti, hogy mi van a számok mögött. A tanulók a globális rangsorok által kínált információnál több dologra kíváncsiak, például az élet minőségével, a megélhetési költségekkel és más olyan dolgokkal kapcsolatban, amelyek közvetlenül befolyásolják a hallgatók életét.”